Húszezres „munkásszálló város” is épülhet Debrecenben, miközben kollégiumból nincs elég

A falak már állnak, lassan tető is lesz a hajdúszoboszlói munkásszálláson. Az épületben kétszázan laknak majd, de ennek sokan nem örülnek a fürdővárosban. Az önkormányzat, hogy elejét vegye újabb építkezéseknek, nemrég megtiltotta az ilyen beruházásokat.

„Innentől kezdve ilyen munkásszállót Hajdúszoboszlón nem lehet felépíteni. Viszont ez már mindenképpen fel fog épülni – mondta a Híradónak Jónás Kálmán önkormányzati képviselő.

Közben a kormány kifejezetten támogatja a szállóépítést. 2017-ben indult a „Munkásszállások kialakítása” program, ennek keretében már több ezer férőhely létesült országszerte. Miközben kollégiumi férőhelyekből hatalmas hiány van – emlékeztet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

Az Országos Foglalkoztatási Nonprofit Kft. tízmilliárd forintot szórt szét ezekre a célokra, egy-egy cég háromszáztól ötszázmillió forintig, sőt volt, aki 700 millió forintot kapott munkásszálló építésére. A kollégiumokra, iskolákra nem költünk, hanem arra költünk, hogy sok tízezer vendégmunkás érkezzen

– mondta Hadházy Ákos a Híradónak.

Az akkumulátoripar terjedésével munkásszállásokra is szükség van, debreceni Déli Ipari Parknál akár egy húszezres – ahogy a Civil Fórum Egyesület elnöke fogalmaz – „munkásszálló város” is felépülhet a főleg ázsiai dolgozóknak.

„Azért össze lesznek zárva, szűk területen lesz nagy embertömeg, az ő egészségügyi, közigazgatási, köztisztasági ellátásuk mind egy-egy kihívás, és erre nem kapunk semmilyen választ” – sorolja Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum Egyesület elnöke.

A Jobbik szerint a vendégmunkások rontják a magyar dolgozók munkaerőpiaci esélyeit. Az ellenzéki párt úgynevezett „Magyar Kvóta” bevezetését javasolja. E szerint csak azok a cégek kaphatnának állami támogatást, ahol a dolgozók legalább 90 százaléka az Európai Gazdasági Térség állampolgára, tehát jellemzően magyar.

Nem akarunk magyar adófizetők pénzéből olyan támogatást biztosítani, amelyből külföldiek, vendégmunkások által betöltött munkahelyeket finanszíroznak

– szögezte le Z. Kárpát Dániel, jobbikos országgyűlési képviselő.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségénél (VOSZ) viszont azt mondják, hogy vendégmunkások nélkül sok cég működésképtelen lenne, különösen az autóiparban.

„Ha nem tud beszállítani egy alvállalkozó, egy beszállító az autógyárnak, ott olyan kötbéreket kap a nyakába, amivel kockáztatja a működőképességét és a fenntarthatóságát. 

És azzal, hogy bevonunk vendégmunkásokat, azzal az ezeknél a cégeknél dolgozó magyar munkaerő munkahelyét is bebiztosítjuk

– magyarázta Csizmadia Gábor, a VOSZ szakértője.

A kormány is ezzel érvel a vendégmunkások mellett. Ma az RTL Híradó érdeklődésére azt írták, hogy „2017 óta 24,4 milliárd forintnyi támogatás mellett összesen 8575 férőhely létrehozásáról döntöttek”, és „a 61 támogatott projekt közül eddig 30 valósult meg”. A kollégiumi férőhelyekkel kapcsolatban azt írták, hogy 2020 óta nyolcezer újult meg, de azt nem közölték, hogy mennyi létesült.