Szép lassan „bevezeti magát” az euró Magyarországon

Háromszobás, 79 négyzetméteres kiadó lakás Budapest 5. kerületében, havonta 850 euróért kínálja a tulajdonosa. Ez mai árfolyamon számolva 336 ezer forint, egy évvel ezelőtt még csak 305 ezer lett volna. Budapest belvárosi kerületeiben a kiadó lakások többségét már euróban árazzák a Duna House ingatlanhálózat adatai szerint.

Itt nagyon sok a külföldi eladó és nagyon sok a külföldi bérbe vevő, akiknek egyszerűbb euróban számolni és igazából könnyebbséget jelent, hogy nem kell forintban meghatározniuk az összeget. Itt szinte 60-70-80 százalékos az az arány, ahol euróban van megadva az ár

– mondta Benedikt Károly, a Duna House marketing és PR vezetője.

Ugyanez a helyzet a nagy értékű, prémium kategóriás ingatlanok adás-vétele esetében is. A legnagyobb magyar ingatlanhirdetési portál, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője azt tapasztalja, hogy az elmúlt év jelentős forintromlása és a rendszeres kilengések miatt a lakástulajdonosok a biztonságot keresik – ezért egyre többen euróban hirdetik meg az eladó ingatlanokat.

Ha a legfelkapottabb, külföldiek által is nagy érdeklődéssel számontartott területeket vesszük alapul, ott az eddigi 8-10 százalékos arány 10-15 százalékra nőtt az elmúlt egy évben. A határmenti településeken pedig szintén 15-20 százalékos az euróban meghirdetett ingatlanok aránya

– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője.

Az elmúlt napokban bejárta a sajtót, hogy az egyik fővárosi szépségszalon februártól kizárólag euróban áraz, forintot pedig csak az aznapi árfolyamon fogadnak el. Nagy forgalmú hipermarketekben és benzinkutakon is előfordul, hogy lehet euróval fizetni. Egy tavalyi felmérés szerint a magyarok többsége is bevezetné az eurót, a kormány azonban ezt nem tervezi.

Ha a magyar gazdaság növekedni akar és fel akar zárkózni, akkor jobb, ha az eurózónán kívül marad. Ha a stabilitást fontosabbnak tartja, mint a fölzárkózást, akkor jobb, ha belép. De én azt javasolnám Magyarországnak, hogy a gyors fölzárkózást tegye az első helyre és ezért ne lépjen be

– mondta Orbán Viktor tavalyi évzáró sajtótájékoztatóján.

Az rtl.hu-nak korábban nyilatkozó elemzők nem értettek egyet ezzel a kijelentéssel. Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár szerint nem igaz, hogy az euró a növekedés gátja lenne.

„Nem az euró a meghatározó a növekedésben. Például a csehek nagyon szépen teljesítenek az euróövezeten kívül. De ez miránk már nem igaz. A Balti-országok bevezették az eurót és szédületes növekedést produkáltak. Tehát abszolút nem igaz, hogy az euró akadályozná a növekedést” – magyarázta a szakértő az rtl.hu-nak.

Ajánló: Már céldátum sincs a magyar euróhoz, a bolgároknál és a románoknál is hamarabb lesz, mint nálunk

A GKI Gazdaságkutató vezetője szerint sem mutatható ki olyan összefüggés, amilyenről a miniszterelnök beszélt.

Például Bulgária, ahol nincs euró, aztán mégse olyan gyors a növekedés. De akár Magyarországot is mondhatnánk: összességében az elmúlt 11 év összesített növekedését tekintve messze nem volt gyorsabb növekedés, mint az összes többi környező ország, talán Ausztriát leszámítva

– mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

Ráadásul, ahogyan arról a Híradó korábban beszámolt, az eurózónában már 10 százalék alá csökkent az infláció, mi várjuk a 25 százalékot. Az erről készült riportot az alábbi videóban nézheti meg.

Augusztusban, amikor a forint árfolyama az akkori történelmi mélypontra került, a kormány rendeletet hozott arról, hogy a cégek a társasági adójukat euróban és dollárban is befizethetik az államkasszába.

Nyitókép: Kádár Dániel / iStock / Getty Images Plus