Kémbálna Magyarországon

Amikor cirkuszi látványosságként körbehordozták, azt állították, nagyobb, mint társai. Innét is kapta a bibliai óriásra utaló nevét. Hogy a cet meddig élt, azt nem tudjuk, csak annyi biztos, hogy egy svéd bálnavadász hajóról lőtték ki azt a szigonyt, amellyel elpusztították.

Góliát 1961. december 30-án négy nap késéssel érkezett a budapesti városligetbe. A nagy hó és hideg ellenére tízezrek voltak kíváncsiak rá. Hiszen tengert sem láthattak az utazási tilalom miatt, nemhogy bálnát.

Góliát érdekelte a sajtót. A Magyar Távirati Iroda, az MTI fotósát is kiküldték, hogy örökítse meg a nagy eseményt. Az archívumból eltűntek a képek, csak négy maradt fenn. De találtunk egy szemtanút.

„Váciak voltunk és Vácra érkezett Góliát és mi felkerekedtünk és elmentünk a családdal. Ki volt írva a teherautóra, hogy hány mázsa, hogy hol él és belül pedig fotók” – meséli Szántó Zoltán MTI fotóértékesítő.

Szántó Zoltán akkor 10 éves volt. Bálnát, mint a magyarok legtöbbje, ő is csak képen látott. A műszaki dolgok iránt érdeklődő gyerek fantáziáját a cetnél jobban megragadta a hatalmas teherautó. Merthogy ugye adott volt Góliát a maga majd 70 tonnájával és 22 méteres hosszával. Valamivel szállítani kellett a formalintól bűzlő tetemet.

Egyszerű lett volna a dolog, ha a bálna a vasfüggönyön belülről érkezik, hiszen akkor jó lett volna egy szovjet ballisztikus rakétaszállító a mozgatására. Az ugyanis könnyen elbírta volna.Így azonban egy nyugati rendszámú 22 kerekes hosszú nehézkamion érkezett, melynek paraméterei hasonlítottak az akkori ballisztikus rakétaszállítóéra. Külön útvonalengedélyt is kapott. Titkos volt az akkori KPM-nél, az akkori felügyeletnél a hidak és utak teherbírása, azt tesztelték, hogy ilyen nehéz járművel melyiken lehet menni.

Persze ezek csak pletykák. Biztosat senki sem tud Góliát utaztatásáról. A MTI-nél is csak mendemondák keringtek a kémbálnáról.

„Már itt dolgoztam, amikor újságíró berkekben beszéltek arról, hogy ez a CIA-nak volt az egyik akciója” – mondja Szántó Zoltán.„Állítólag ezzel mérték fel, hogy a magyar utak bírják-e a rakétahordozó járműveket. Ez volt a trükk”.

A veterán híradós viszont nem hisz a CIA-s legendában, szerinte esetleg a kísérők között lehetett olyan, aki jelentést írt. A magyar elhárításnak.

„Látványnak hozták ide. Ha megpillantják az emberek, akkor az egy jó pillantás. Tudnak mesélni róla” – jelentette ki Csőkey József, nyugdíjas híradós.

A Természettudományi Múzeum előcsarnokát úgy építették, hogy beférjen egy pont 22 méteres bálna csontváza. Persze nem Góliáté.

„A csúcstartó 33 méterre nőtt meg ez egy kékbálna vagy óriásbálna volt. 190 tonna súlyú. A 22 méteres 68 tonnás egy átlagos példány” – nyilatkozta Vásárhelyi Tamás, a  Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese.

Később muzeológusoktól ő is hallotta, hogy Góliátot kémkedésre használták. Biztosat azonban ő sem tud a dologról.

A kémek számára a hatvanas évek közepéig tartó hidegháború idején tényleg semmi nem volt szent. A szembenálló szuperhatalmak minden eszközzel gyűjtötték egymásról az információt. Góliátról biztosat azonban még a Hidegháborús Történeti Kutatóközpontban sem tudnak mondani.

„A bálna itt járt ez történelmi tény, hogy turistaként vagy éppen valamilyen más célzattal az nem derült még ki” – szögezte le Békés Csaba, a Hidegháborús Történeti Kutató Központ igazgatója.

A központ igazgatója bizonytalan. Hisz is, nem is a zseniálisan ötletes CIA akcióban, hiszen abban az időben sokkal pontosabb adatokat szolgáltattak a Magyarországon is dolgozó ügynökök és a légtérben keringő megfigyelő eszközök.

„Az U2-es kémrepülőgépet 1956-tól Kelet-Európa felett tesztelték, így minden ilyen dolgot pontosan ki tudott puhatolni”.

Ez a technika sem volt mindenható. 1960-ban lelőtték a Szovjetunió felett keringő U2-est. A hírszerzés legmegbízhatóbb forrásai a beépült ügynökök voltak. A hatvanas évek elején azonban nehéz idők jártak a hagyományos kémekre.

Pont 61 decemberében számos kémbotrány volt. Szovjet kémek buktak le sorban Németországban. És oda-vissza a másik oldalon is. A hatvanas évek eleje sűrű volt leleplezésekben.

A felderítési akták nyugaton és keleten lassan nyílnak meg. Góliát fedőnevű ügynökre, vagy akcióra még nem bukkantak rá, de ahogy a hidegháború kutatója mondja, ami elképzelhető, azt nem zárhatjuk ki. Meg egyébként is, így visszanézve jó lenne azt hinni, hogy stratégiailag olyan fontos volt Magyarország a szuperhatalmak küzdelmében, hogy a CIA Góliát az óriásbálna főszereplésével az egyik legkörmönfontabb akcióját hajtotta végre nálunk 1961-ben. Egyelőre nem lettünk szegényebbek egy legendával.