Meddig érdemes ragaszkodni a megszokotthoz és a múlthoz, vagy mikor kéne elengedni? Ezzel a dilemmával találkoztak egy belvárosi társasház maradék lakói, akiknek mostanra már nincs beleszólásuk abba, hogy mi történik körülöttük. A többségi tulajdonos ugyanis egy hostelt üzemeltető befektetési csoport lett. A hostel pedig tömeggel, zajjal, rengeteg kellemetlenséggel jár. Bár a megmaradt lakók korábban nem is kaptak rossz kivásárlási ajánlatot, mégis maradtak, most azonban perelnek. De nem a hangzavar miatt.

Múlt pénteken tartották az első tárgyalást a Schadl-Völner ügyben a Fővárosi Törvényszéken. A Bírósági Végrehajtói Kar elnökét símaszkos kommandósok kísérték a rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődő tárgyalásra, a volt igazságügyi államtitkár pedig ügyvédeivel, rezzenéstelen arccal érkezett, újságírói kérdésekre csak egy „nem”-et válaszolt. A nyomozók által lehallgatott telefonbeszélgetések részletei az elmúlt hetekben láttak napvilágot a sajtóban. Milyen viszony rajzolódik ki ezekből Schadl és Völner között? Miért tűnik Schadl eszesebbnek és Völner kimértebbnek? A Házon kívülnek az 1700 oldalas nyomozati anyagot feldolgozó Miklósi Gábor és Horváth Csaba újságírók értékeltek.

Volt repülőgépgyára, kaszinói, oroszokkal üzletelve gyártott vasúti kocsikat Egyiptomnak, a felesége a kormányszóvivő, ő maga pedig most a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az egyik leggazdagabb tagja az Orbán-kormánynak, még úgy is, hogy a legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint néhány hónap alatt elköltött valamire 380 millió forintot. A Házon kívül portréja.

Se munkaerőből, se vízből, se áramból nincs túlkínálat, a kormány mégis elkötelezte magát, hogy egy erősen szennyező iparág összeszerelő országává teszi Magyarországot. Egy Debrecen melletti településen a gödi példa alapján is félnek, hogy mi lesz a kutak vizével a kínai akkumulátorgyár beindulása után. Az üzem közműveire a kormány 111 milliárd forint közpénzt költ, miközben a környékbeli családok évtizedek óta várnak a vezetékes víz bekötésére. A Házon kívül riportja. 

Két és fél szobás ház egymillió forintért – Budapesten vannak olyan kerületek, ahol egy négyzetmétert nem lehet kapni ennyiért. Pedig Magyarországon legalább nyolc olyan település van, ahol 30 ezer forintnál olcsóbbra jön ki egy négyzetméter. A Házon kívül stábja végigjárt néhányat ezek közül, hogy kiderítse, miért nincs kereslet az ottani ingatlanokra.

Több országgyűlési képviselőnek is Budapest egyik legdrágább kerületében bérelnek lakást. Nem szűkmarkú az Országgyűlés Hivatala: 460 ezer forintot is hajlandó kifizetni érte havonta az adófizetők pénzéből. Ez még annak is jár, aki amúgy fél órányi autóútra lakik a fővárostól. Emellett bérelhetnek még irodákat, akár hármat is, és a benzint is állja az állam. A Házon kívül arra kért több képviselőt, mutassa meg, hol húzza meg magát, ha Pesten jár. Nem sokan vállalták.

Van, akinek hónap közepére elfogyna a pénze, ha nem lenne másodállása. Más elhagyta a pályát, és burkolónak állt, hogy jobban keressen, és stresszmentesebben éljen. És olyan is van, aki lánya segítsége nélkül nem tudna megélni a tanári béréből. A Házon kívül pedagógusokkal beszélgetett a tanári pálya realitásairól.

Magyarországon a legnagyobb az élelmiszer-infláció az Európai Unióban, és az árstop eltörlésével az üzemanyag is jelentősen drágult. A Házon kívül stábja Romániában és Szlovákiában vizsgálta meg az ottani helyzetet. A kérdés valójában nem is az volt, hogy megéri-e a szomszédban vásárolni, hanem inkább az, hogy mennyire. 

Magyarországon sokan nem értik, vagy nem akarják elfogadni, hogy kárpátaljai magyarok katonának álltak, és fegyverrel védik a hazájukat, Ukrajnát. Azt az országot, amelyik sokszor igencsak mostohán bánt velük. Köztük van Fegyír Sándor egyetemi tanár is, aki sokat posztolt a frontról, például azt, ahogy órát tart a lövészárokból. Az ő példája lelkesített fel magyar civileket, hogy ahelyett, hogy kommentekben kritizálnák őket, vagy értetlenkednének, gyűjtésbe kezdjenek. Több tízmillió forintot szedtek már össze, hogy megvehessék azt, amire Fegyíréknek a legnagyobb szüksége van. 

A helyzet valahogy az ársapkákra emlékeztet: adott egy termék, amit a kereskedőnek olcsóbban kell adnia, mint amennyiért beszerzi. Az élelmiszerboltoknak ennek ellenére muszáj mindent tartaniuk, ami fix áras, a patikákat viszont nem kötelezték erre, ezért náluk egyszerűen már nem lehet kapni a sérült vagy idős emberek számára készült, korábban népszerű és jó minőségű, eddig ingyenes pelenkából. Az amúgy is sok gonddal küszködő, így általában nehéz anyagi helyzetű családok most vagy rengeteget fizetnek, vagy beérik a rossz minőségű termékekkel.

A helyiek nem szeretnének egy akkumulátorgyár szomszédságában élni, a legtöbben a gyár vízigénye és a veszélyes anyagok kezelése miatt aggódnak. Úgy tudják, az üzemben nem magyarok fognak dolgozni, és aggódnak, hogy ez a több ezer külföldi ember mivel fogja a szabadidejét tölteni a környéken. A Házon kívül riportja.

Hol kerül kevesebbe a csirkemell, a tészta, a tej és néhány egyéb alapélelmiszer, Magyarországon vagy Nyugat-Európában? Külföldre költözött magyar családokat kértünk meg, hogy vásároljanak be ugyanazokból a termékekből ugyanakkora mennyiségben, majd az árakat összehasonlítottuk az itteniekkel. A Házon kívülnek nyilatkozó szakértő szerint a bérkülönbségek és az elszabaduló infláció miatt a magyar családok már dupla annyit költhetnek a keresetükből élelmiszerre, mint a Nyugat-Európában élők. 

A most négyéves Milánt karácsony előtt vitték el nevelőszüleitől. A kisfiú néhány hetes korában került hozzájuk, ahol megszerették, gondját viselték, a család vérszerinti gyermekei testvérükként kezelték, ahogy testvérként kezelte egy másik, szintén ott nevelt kisfiú is. Balogék szerették volna örökbe fogadni Milánt, de a gyámhivatal ezt nem engedte. A cslád viszont váratlanul segítséget kapott, különféle szakemberek álltak melléjük, hogy Milán valahogy visszakerülhessen hozzájuk.

Évek óta le van zárva, mostanáig még megközelíteni sem lehetett a Fertő tavat. Január elsejétől viszont szabad a bejárás, de a partra továbbra sem lehet lemenni, azt biztonsági őrök védik, no meg egy kerítés is. A Fertő tavi gigaberuházásra eddig két év alatt tízmilliárd forintot költött el Mészáros Lőrinc cége, de jött a gazdasági válság, és leállították az építkezést. Arról, ami a helyszínen maradt, a helyiek csak elcsukló hangon tudnak beszélni. Ledózerolták a cölöpökön álló házakat, a növényzetet kiirtották, a földet legyalulták, a pusztítás nyomait látni mindenhol.

Hat nap, 180 kilométer Miskolctól Budapestig, gyalog. Azok, akik eddig az oktatás helyzete miatt tiltakoztak, új formáját választották a figyelemfelhívásnak. Fáradt és begyulladt lábak, vízhólyagok, ezekkel is járt a menet, de közben olyan kis falvakba és városokba jutottak el, és olyanokkal találkoztak, akiket az eddig leginkább csak nagyvárosokban lezajlott tüntetések szele nemigen érinthetett meg. A csapatot Moskovics Judit kísérte el egy darabon.

Ez a tél egyelőre enyhének mondható, de fűteni ettől még kell, még ha kevesebbet is. Sokak számára azonban nem a magasabb gáz- és villanyárak jelentik a problémát, hanem az, hogy minél olcsóbban jussanak bármilyen tüzelőhöz. Sokszor olyanhoz, ami nagyon szennyezi a környezetet, amiért viszont büntetés jár. Kerepesen például egy teljes utcát bírságoltak végig, olyanokat, akik amúgy is fillérekből élnek. Nekik 75 ezer forintos büntetést kell fizetniük. Más pedig a temetőbe jár tüzelőért, bármennyire is szégyelli.

Több mint másfél milliárd forint tűnt el a Farkas Flórián által vezetett Roma Önkormányzatnál, de a volt fideszes politikus a rendőrök szerint nem felelős a történtekért. Félmilliárdért rendelt szoftvereket a Klebelsberg Központ, de ezek egy részét senki se látta, és felelőst itt se találtak. A lista a hasonló esetekről nem rövid, olyan ügyekről van szó, ahol minimum megkérdőjelezhető az uniós pénzek felhasználása, de a nyomozások, hogy hogy nem, felelőst nem találtak. A kormány nemrég ígéretet tett az Európai Uniónak arra, hogy átláthatóan költik majd el a beérkező pénzeket. De vajon sikerülni fog? 

Hogyan ünnepel egy család, amelynek minden hónapban csak 70-80 ezer forint jut megélhetésre? Ajándékok persze lesznek, és valami különleges étel is kerül az asztalra, mert a karácsony mégiscsak karácsony. Ez az ünnep egyik oldala. A másik pedig a félmilliós okostelefonok és a 200 ezres karácsonyi menük világa. A jövedelmi különbségek pedig 2023-ban is tovább nőnek.

Nem fogják elengedni a kirúgott tanáraikat, ígérik a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott pedagógusok diákjai. A végzős gimisek azt mondják: bár a tankerület felmondott osztályfőnöküknek, a ballagásukon ő fogja vezetni az osztályt. A Házon Kívülben a Karinthy két elbocsátott pedagógusával és diákjaikkal beszélgettünk arról, hogyan élték meg a tiltakozásokat, a kényszerű elválást, és mihez kezdenek ezután. 

Galgóczi Péter, a súlyos fogyatékossággal élő autóversenyző egyik nap arra ébredt, hogy imádott kocsiját valaki vandál módon tönkretette. Az autót éveken át építgette, milliókat költött rá, még a házát is eladta, mert mindene a versenyzés. A pusztítás alapos volt, és Péternek fogalma sincs, ki és miért akarhatott neki rosszat. De szerencsére a történet nem itt ért véget.

Április 30-ig meghosszabbította a hatósági élelmiszerárakat a kormány, pedig az ársapka az inflációt nem csökkenti, negatív hatása viszont annál több van. Az élelmiszerekre kivetett árstop áruhiányhoz és egyéb termékek drágulásához vezetett; az üzemanyagoknál eltörölték, de a benzinkutakon tapasztalt hiány sem fog egyik napról a másikra megszűnni. A Házon kívül stábja hatósági áras kristálycukrot, tejet és üzemanyagot próbált vásárolni – inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Hónapok óta ki nem küldött vagy érthetetlen számlák, több órás sorok, telefonon elérhetetlen ügyfélszolgálatok. Pont akkor a legnehezebb kapcsolatba lépni az MVM-mel, amikor a legtöbb embernek lenne szüksége segítségre. Bosszús és kétségbeesett ügyfelek meséltek a Házon kívülnek, van köztük olyan, akinek a teljes havi bevételét be kellene fizetnie a szolgáltatónak.

Van, aki már bezárta vállalkozását, és van, aki minden erejével és pénzével azon van, hogy megmaradhasson. Egy kis étterem rosszkor nyitott, egyetlen sikeres hónap után bezárt, a tulaj pedig újragondolja az életét. Egy nagyvállalkozó egyelőre mindenkit meg tudott tartani, de ez rengeteg pénzébe kerül. Székesfehérvár pedig 27 intézményét zárta be, ami közel 1000 ember életét érinti. 

Flóris nemváltoztatási kérelmét elutasították, Martinét viszont novemberben jóváhagyták: utóbbi csak a Házon kívülnek mesélt arról, hogyan élte meg az elmúlt éveket. Úgy érezte, sosem lesz vége a pereskedésnek, kollégái tortával ünnepelték, amikor végre a javára döntöttek. Több tucat sorstársuk évek óta hiába várja, hogy elfogadják a kérelmét.

Az eddigiek sokszorosába kerülő kenyér, felvágott, sajt és tojás – mindenki a pénztárcáján érezheti az egekbe szökő árakat. Az Európai Unión belül Magyarországon a legrosszabb a helyzet, az élelmiszerek októberben átlagosan 45,2 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel ezelőtt. A kormány különböző termékekre kivetett ársapkája pedig úgy tűnik, áremelkedést és részleges élelmiszerhiányt okozott, a családok nem sokat spórolnak rajta. Hogy pontosan mi és miért drágult, annak a Házon kívül járt utána.

A múlt héten 366 postahivatal zárt be az országban, ezeken a helyeken – hivatalosan – ideiglenesen szünetel majd a szolgáltatás. Rengeteg ember nem bízik az internetben, a helyközi és helyi közlekedés adottságival pedig szinte lehetetlenné válik, hogy a jövőben is elintézhessék ügyeiket. A Házon kívül riportja Nógrád megyéből. 

Van, aki már csak kézzel mos, és van, akinek fogalma sincs, hogyan fizeti ki az 50 ezres villanyszámláját. Nemcsak a családok vannak gondban a rezsiválság miatt Jákfalván, hanem maga a település is. Az önkormányzat egyszerűen kifogyott a pénzből, támogatást pedig hiába kért a kormánytól.

Egy budapesti lakóparkban harmadik éve szedi szét egymást három ember. A szomszédok egymásnak ellentmondó történetekkel állnak elő, a rendőrség pedig van, hogy egy harmadik variációval. Hogy hogyan mérgesedett ennyire el a szomszédok viszonya, annak a Házon kívül próbált utánajárni.

A tankerületek a nagyközönség szemével nézve szépen csendben működtek az utóbbi 12 évben, különösen nem figyelt rájuk senki. Most azonban egyre több a tiltakozás az oktatási rendszer problémái miatt: tanárok, szülők és gyerekek dühe zúdul rájuk. Radó Péter oktatáskutató szerint a tankerületek az állam meghosszabbított karjai az oktatás irányításában. A 2012-es iskolaállamosítás óta szinte folyamatos az elégedetlenség, ami most érte el azt az ingerküszöböt, hogy már tízezrek mennek ki miatta az utcára tiltakozni.

A 90 éves Aranka néni alig mozdul ki otthonról, a múlt héten azonban bíróságra kellett mennie, mert az állam beperelte. Őt és lakótársait is a kilakoltatás fenyegeti, mindannyian egy pusztuló budai házban élnek, egy gyönyörű, ősfás parkban – a már 15 éve nem működő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén. A lakók sorsáról a Külügyminisztérium dönthetne, de inkább perel.

A magyar kormány a rezsicsökkentésben hisz, Európa más országaiban azonban számos más eszközzel támogatják a növekvő rezsivel szembesülő családokat. A Házon kívül Nyugat-Európába költözött magyar családokat kérdezett arról, aggódnak-e a rezsiszámláik miatt, és mennyi segítséget kapnak az államtól a kifizetésükhöz.

Az olcsónak nevezett hatósági áras tűzifa néha kifejezetten drága. A legrászorultabbak számára a szállítással együtt megfizethetetlen, aki meg vásárolna, van, hogy csak tavasszal jut hozzá. Sokan pedig olyan fát kaphatnak, ami idén alkalmatlan a fűtésre. A Házon kívül körüljárta, mennyire segít az embereken a hatósági áras tűzifa bevezetése.

Nagy bajban van a rezsiemelés miatt egy miskolci alapítvány, ami körülbelül 500 családnak segít már 20 éve. Jól menő farmot, lakóotthonokat és segítő hálózatot üzemeltetnek. 330 embernek adnak munkát: a többségük megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő. A Házon kívül a túlélésért folytatott küzdelemről készített riportot.