„Mondd meg az öreg harcosnak, hogy a f*****at a szájába teszem!” – köztünk élő kezeletlen függők és mentális betegek, akiket meg lehetne menteni, csak nincs, aki megtegye

Akciófilmbe illő jelenet játszódott le Budapesten január közepén. Rendőrök próbáltak maradásra bírni egy férfit az egyik Fehérvári úti villamosmegállóban. Hiába. Feltápászkodott a földről, és menekülni kezdett.

Az egyik rendőr végül lábon lőtte. A férfi még menekült volna, de elesett. A rendőrök sakkban tartották, ő közben zavartan, folyamatosan azt kiabálta, hogy „Segítség! Segítség! Hívjatok rendőröket! Gyilkosok!” A rendőrök rádióbeszélgetéséből kiderült, közülük is többen megsérültek.

A meglőtt férfi a megállóval szemben, egy társasházban támadt késsel a rendőrökre. A szomszédai kértek segítséget, miután kalapáccsal betört az egyik első emeleti lakásba. Az akció tragédiába torkollott, a lépcsőházban szíven szúrt rendőr belehalt a sérüléseibe. Gyilkosát azóta is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyintézetben tartják fogva, mert felmerült a gyanú, hogy mentális zavarokkal küzd.

A megölt rendőr, Baumann Péter emlékét három hónappal a gyilkosság után is mécsesek őrzik, a házban azonban hiába kérdezősködtünk. Az egyik érintett lakó nem akart nyilatkozni, de azt mondta, olyan borzalmakon mentek keresztül azon az éjszakán, hogy egy év kell, mire feldolgozzák a történteket. Egy másik lakó szintén azt mondta, még emésztik az átélteket. Azt, hogy egy két méter hosszú vértócsa borította a folyosót, vagy hogy a férfi korábban rendszeresen zaklatta a szomszédait. Aznap este valószínűleg drogozott is, majd hangokat hallott. Felhívtuk a közös képviselőt is, ő azonban nem tudott, vagy nem akart többet mondani a rendőrgyilkos viselt dolgairól, csak annyit árult el, hogy a férfi bérelte a lakást. A lakása ajtajáról már eltűntek a hatósági zárak, új bérlőre vár.

Németh Attila pszichiáterprofesszor szerint nagyon ritka, hogy egy mentális betegség agresszív kitöréssel induljon el, de az agresszivitás mint tünet mögött állhat pszichiátriai betegség.

Németh Attila szerint ha a férfi valóban mentális problémákkal élt, a szerhasználat miatt kezdhetett őrjöngeni.

Ez azt jelenti, hogy az illető, valamilyen külső vagy ismeretlen ok miatt hirtelen pszichotikussá válik, azaz a realitáskontrollt elveszíti, a valóságot másképp látja. Ez jöhet egy hallucináció, például egy hanghallás révén, vagy jöhet egy téveszme révén, például hogy úgy érzi, őt üldözik.

Megbilincselve, furcsán dülöngélve ült a tatai rendőrségen a 21 éves Richárd, egy héttel a budapesti rendőrgyilkosság után. Előző este fogták el a rendőrök saját tatai lakásában, mert hajnalban ő is baltával támadt, verte az egyik szomszédja ajtaját.

Nála is felmerült a mentális zavar gyanúja, azóta őt is az IMEI-ben őrzik. Három hónappal később újra ellátogattunk Tatára, ahol szerencsére nem lett az őrjöngésből tragédia. Az egyik lakó azt mondta, a fiú korábban is furcsán viselkedett, egy másik lakó szerint korábban többször járt kint a rendőrség csendháborítás miatt, a fiatal ugyanis gyakran üvöltette a zenét.

Egy másik szomszéd úgy tudja, Ricsi az Assasins’s Creed nevű videójátékkal játszott aznap este, és összekeverhette a valóságot a videójátékkal.

Játékban volt. Fenn volt a pályán, és azért akart kijutni az ajtón. Ezt mondta a rendőröknek is. Aztán más kérdés, hogy hosszú évek alatt mit szedett, mit szívott, ami befolyásolja a mentális képességét, és ebből alakult ki ez, hogy ön- és közveszélyes. Ő nem akart bántani senkit, csak az ajtón akart kimenni

– tette hozzá a férfi.

A szomszéd azt mondta, Ricsi a saját lakását is szétverte a fejszével, mert azt gondolta, hogy végig a játékban van. Szerinte a fiú édesanyja tudta, hogy Ricsinek mentális problémái vannak, mégsem kért segítséget.

„Sajnos sok ilyen van, csak nem tudunk róla. És akkor egyszer csak robbannak” – tette hozzá a szomszéd.

Köztünk élő mentális betegek a tömegközlekedésen

„Mondd meg az öreg harcosnak, hogy a f*****at a szájába teszem!”

Zavart utas mondja a magáét hangosan egy fővárosi buszon. Agresszív, de azt nem tudni, mitől. Tipikus jelenség a budapesti tömegközlekedésen, ami sokak számára megszokott lehet, de egyben nagyon zavaró is.

Németh Attila szerint ezeknek az embereknek egy része valóban pszichiátriai segítségre szoruló beteg, de sok köztük az alkoholista vagy drogos is – ezek külön-külön, de együtt is okozhatnak furcsa viselkedést. „Rengeteg ember szenved benne ilyen-olyan mértékben, de ezeknek a legnagyobb része nem látható a külvilág számára. 

Munkatársaink között is lehetnek szorongásos szavakban szenvedők, vagy akár depressziósok, és csak akkor veszi észre a környezet, ha ez nagyon súlyos mértéket ölt. A zavartság hátterében viszont mindig áll valamilyen pszichiátriai betegség

– fogalmazott az orvos. A professzor szerint az utcákon vagy a hírekben sokszor inkább olyan agresszivitással találkozunk, aminek nincs mentális háttere. Agresszivitás mindenkiben van valamilyen mértékben, enélkül ugyanis az ember életképtelen lenne – magyarázta. Azonban nem mindegy, ki, hogyan tud megküzdeni ezzel. A kezelt, gyógyszert szedő pszichiátriai betegek pedig csak ritkán válnak agresszívvá.

Orvosból sosem volt elég, és most sincs

Bár az ellátórendszer Németh Attila szerint mára kiheverte az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, vagyis a Lipót 2007-es bezárását, ellátáshoz jutni azonban továbbra sem egyszerű.

Hiába voltak pozitív intézkedések, a pszichiáter hiányszakma volt, és most is az. És főleg az addiktológusok hiányoznak, akik a drog- vagy alkoholproblémával foglalkoznak. Sokkal kevesebben vagyunk, mint ahány emberre szükség van.

Mint mondta, pszichiáterek már több programot is készítettek a döntéshozók számára a helyzet javítására, ezekből viszont többnyire semmi sem valósul meg.

Ez egy nagyon lassú építkezés lenne, nem megy egyik pillanatról a másikra. Nemcsak orvosból hanem nővérből is több kell, akiket meg is kell fizetni. Nagyon sok köztes szakemberre, szocioterapeutára, foglakoztató terapeutára is szükség volna, akik a betegek mindennapjaiban tudnának segíteni

 – mondta Németh Attila.

A pszichiáter szerint a másik óriási probléma, hogy sokan idő előtt abbahagyják a kezelést. A professzor forgóajtós rendszerhez hasonlította a pszichiátriai betegek útját: ha rosszul érzik magukat, akkor elindulnak befelé a pszichiátriára, találkoznak az orvosukkal, megkapják a megfelelő gyógyszert, amit beállítanak számukra, ettől jobban érzik magukat, visszatérnek a szabad világba, és mivel jobban érzik magukat, elhagyják a gyógyszert. És innentől kezdve kezdődik az egész folyamat elölről.

A magánellátásba is nehéz bejutni, nem beszélve arról, hogy sokan meg sem tudják fizetni. De sokakat visszatart a mentális betegségekkel kapcsolatos stigmatizáció is. A társadalom nagy része ugyanis még mindig veszélyesnek tartja a pszichés gondokkal élőket.

Dr. Harangozó Judit pszichiáter, az Ébredések Alapítvány vezetője szerint ez rendkívül káros megközelítés. Legtöbbször ugyanis „ha valaki bajban van, azt nem rosszaságból csinálja, hanem mert nagyon sok trauma érte az életben, és áldozattá vált egy másik élethelyzetben, akár gyerekkorban. Ez a megbélyegzés, elutasítás megnehezíti, hogy egy ember segítséget kérjen.”

A mentális betegeket 20 éve támogató alapítvány vezetője azt mondta, a pszichés problémák mögött jellemzően található egy bántalmazó vagy meg nem értő közeg. Az alapítvány ezért igyekszik a betegek környezetét is bevonni a terápiákba.

„A közösségi pszichiátria azt jelenti, hogy ott kezeljük a betegeket, ahol élnek, mi megyünk ki, kicsit olyan, mint a háziorvos vagy a védőnő munkája. Ez azt is segíti, hogy kapcsolatba kerüljünk a rokonokkal, szomszédokkal. Tulajdonképpen a beteget a saját hálózatában látjuk, és ezeket a hálózati tagokat is segítjük.”

Harangozó Judit hozzátette: bár a buszon ő sem tud diagnosztizálni, úgy véli,

a drog és alkoholhasználat hatszor nagyobb veszélyt hordoz magában a mentális problémákkal élőkhöz képest.

A szakember azt is érzékeli, hogy a covid és a gazdasági nehézségek miatt megnőtt a szorongásos, depressziós betegek száma. Ők ritkán kérnek segítséget, inkább magukba vagy rosszabb esetben maguk ellen fordulnak. Mint az az asszony, akit április közepén rendőrök húztak vissza egy 14. emeleti ablakból Budapesten. A mélybe akarta vetni magát. A nőt először baleseti osztályra, majd pszichiátriára vitték. Azt, hogy milyen állapotban van, még a férje előtt is titkolta.

Németh Attila szerint sokat segítene, ha népszerű, ismert emberek fölvállalnánk pszichiátriai betegségüket – akárcsak a nemi identitás kérdésében.

Ez egy olyan dolog, ami bármelyikünket érinthet, de ettől még lehet valaki jó színész vagy akár egyetemi professzor. Mert nagyon sok pszichiátriai betegségnél ezt valóban könnyen el lehet érni és meg lehet tartani.