Andy Vajna kaszinói, az állam repülőgépei és Habony Árpád barátsága – kicsoda is Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a dúsgazdag miniszter?

Elegáns, drágának tűnő zakóban tekintette meg a honvédelmi miniszter a hadsereg új, páncélozott járműveit Kaposváron. Máskor laza farmerban és baseballsapkában fogadta a tisztelgést. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nem szolgált a magyar hadseregnél, de ez szerinte még előny is, legalábbis ezt mondta a kormányhoz közeli Mathias Corvinus Collegium rendezvényén:

Azt gondolom, hogy ezt civilként jobban is tudom csinálni, mintha katona lennék, mert akkor katonaként a katonáknak akarnám megmondani, hogy hogyan végezzék a feladatukat – de azt hála Istennek ők már pontosan tudják.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt a kormányhoz közelálló Századvég alelnöke, volt londoni nagykövet, üzlettársa és barátja a miniszterelnök titkos tanácsadójának, Habony Árpádnak, és jelenleg is a kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje. 

Tavaly tavasz óta pedig honvédelmi miniszter, és ezt alaposan dokumentálja is a Facebook-oldalán. Lassított felvételen, zenei aláfestéssel, helikopterrel száll le Szilvásváradon. Majd megsimogat néhány lovat, aztán hintóra száll. 

A futást sem hagyta ki még Törökországban sem, ahová a Magyar Honvédség szállítógépével ment.

Csakhogy az egyébként Kecskeméten állomásozó repülő Sármelléken vette fel a minisztert, a Népszava szerint ez akár 4 millió forintba is kerülhetett az adófizetőknek. Valószínűleg azért kanyarodott épp oda érte, mert az a reptér van legközelebb Zalaegerszeghez, ahol Orbán Viktor október 23-i beszédét hallgatta meg.

Törökországban egyébként harci járművek vásárlásáról írt alá megállapodást, egyikre még a nevét is felírta. 

Vadai Ágnes DK-alelnök – aki két cikluson át volt tagja a parlament honvédelmi bizottságának, most pedig a külügyi bizottságnak – azt mondja: nem alakult ki túl pozitív kép a miniszterről. 

Egyfelől ő a beszerzési miniszter inkább, nem a honvédelmi miniszter, másfelől ő ezt a dzsentriéletmódot szeretné meghonosítani a magyar honvédségen és a honvédelmi tárcán belül

– mondta Vadai Ágnes.

Honvédelmi miniszterként első intézkedései között megsorozta a honvédség vezérkari állományát. A Válasz Online információi szerint legalább 110 magas rangú katonát rúgott ki, amit a Fidesz választási helyszíneként is szolgáló Bálnában közölt velük. A miniszter azt is Facebook-videóban magyarázta el, hogy miért küldi el a 45 év felettieket: „A haderőfejlesztés során új, nagyon modern digitális eszközök érkeznek a haderőbe, ezeknek az üzemeltetéséhez modern, szakképesítéssel rendelkező, nemzetközi tapasztalattal rendelkező, nyelveket beszélő tisztekre, altisztekre van szükség.”

A Magyar Honvédség szárazföldi parancsnokát, Lippai Pétert kitüntették a koszovói és afganisztáni szolgálatáért, beszél angolul, és felső fokon tud németül, doktori címet is szerzett, mégis elküldték a lap információi szerint.

Vadai Ágnes szerint Szalay-Bobrovniczky ezzel a lépéssel „katonai karriereket tör derékba és NATO-tlanítja a Magyar Honvédséget”.

A DK alelnöke szerint azokat küldi el a miniszter, akik katonai karrierjük jelentős részét a NATO-ban töltötték el, és próbálták ellensúlyozni az Orbán-kormány politikai hibáit.

Leginkább az utóbbi időben csúcsosodott ki, amikor tavaly áprilistól, márciustól a kormány szisztematikusan támadta a NATO-t. Most kiszedik az embereket, akik nyelvet beszéltek, missziót megjártak, ismerik a NATO szerkezetét, szervezetét, és jelentős kapcsolatokkal rendelkeznek. 

És jönnek be újak, akiknek a nagy részét már a fideszes kollégák vették föl, és akiknél nem feltétlenül a hazához való hűség az első számú elvárás, hanem sokkal inkább a Fideszhez való hűség” – tette hozzá Vadai Ágnes. Szerinte nem lehet máshogyan magyarázni, hogy éppen a háború idején kell ilyen tisztogatást végezni a Magyar Honvédségben.

A kormány viszont másképp magyarázza a kirúgásokat: épp a háború világított rá arra, hogy ütőképes hadsereg kell. A miniszter a Híradónak azt mondta, nagyon nagyra duzzadt a tiszti állomány. 

„Magyarország most eljutott oda, hogy tudott tenni egy ajánlatot arra, hogy ezek a tisztek méltó körülmények között, és az eddigi szolgálatuk elismerése mellett tudnak kiválni a szolgálatból” – mondta a honvédelmi miniszter.

A miniszter Facebook-oldaláról derül ki az is, hogy rengeteg harcászati eszközt szereztek be az elmúlt időkben. Hogy mennyiért, azt nem tudni, titkos adat. Mint ahogy azt sem lehet tudni, mennyit fizetett ki a magyar állam az L39 NG típusú repülőre, amiből tizenkettőt vett a kormány, de a szerződés részleteit 30 évre titkosították. 

A repülőt Csehországban gyártja az Aero Vodochody nevű cég, amelynek 80 százalékát Szalay-Bobrovniczky Kristóf vállalkozása vette meg még 2021-ben.

Volt egy veszteséges gyár, ami a Babis-kormány idején még kiváltotta a magyar kormány érdeklődését. Valószínűleg azért, mert már akkor tudta, hogy ettől a gyártól akar majd később gépeket vásárolni 

– ezt már Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője mondja.

Gergely információi szerint először az volt a terv, hogy Tombor András veszi meg a gyárat, aki szintén a miniszterelnök titkos tanácsadójának, Habony Árpádnak a köreihez tartozik. De ő nem volt eléggé hitelképes, így jött be B-tervként Szalay-Bobrovniczky. Az újságíró szerint egy pillanatig sem volt leplezve, hogy ezt a repülőgépgyárat az államhoz közeli és az állam érdekeltségében lévő üzleti kör próbálja megszerezni.

Szalay-Bobrovniczky 5 millió forinttal alapított cége a Magyar Fejlesztési Banktól 53 milliárd forintos hitelt, mellé 80 százalékos állami garanciát is kapott az üzlethez.

Gergely Márton szerint a veszteségesen működő cseh céget csak az teheti nyereségessé, ha a tulajdonosa tudja, hogy nagy állami megrendelést kap, illetve biztosítva látja, hogy abból profitja fog keletkezni.

Bár akkor még nem volt miniszter Szalay-Bobrovniczky, a felesége már kormányszóvivő volt. Ő ebben az üzletben semmi kivetnivalót nem talált, szerinte összeférhetetlenségről sincs szó.

Gergely Márton azt mondja, ezeknél az eszközöknél szinte lehetetlenség az árképzést ellenőrizni. 

Viszont nyilvánvalóan a gyár profitja azon múlik, hogy hogyan van árazva. És innentől kezdve megkérdőjelezhetjük, hogy amikor a magyar állam segítségével veszi meg valaki a magyar állam megrendelésétől függő gyárat, akkor az árképzés mennyire lesz szabadpiaci.

Szakportálok becslése szerint 60-70 milliárd forintjába is kerülhetett az államnak az a 12 repülő, amit a kormány Szalay-Bobrovniczky cégétől vett. És nem ez volt az első államilag támogatott biznisze Szalay-Bobrovniczkynak. 

Az oroszokkal is üzletelt: vonatvagonokat gyártanak Egyiptomnak, összesen 1300-at, Egyiptom pedig a magyar és orosz Eximbankok hiteléből fizet értük. A cég egyik fele az orosz Transmashholdingé, a másik felét Szalay-Bobrovniczky Kristóf vette meg. A cégnek már az első évben 8 milliárd forint nyeresége volt.

Gergely Márton azt mondja, a dolog azért is érdekes, mert a Transmashholding tulajdonosi köréből legalább két ember rajta van a szankciós listán, amellyel az Európai Unió próbálja büntetni az orosz oligarchákat.

A háború ellenére még nem érezte azt mint állampolgár, mint vállalkozó, mint a kormányszóvivő férje, hogy orosz céggel nem üzletelhet tovább 

– mondta Gergely Márton.

Szalay-Bobrovniczky csak azután vált meg ettől a cégétől és a repülőgyártól, hogy miniszter lett. Mindkettő Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának érdekeltségébe került. Mint ahogy meg kellett válnia a legtöbb pénzt hozó üzletétől, a kaszinóktól is.

Szalay-Bobrovniczky Andy Vajna halála után, 2020-ban szerezte meg Garancsi Istvánnal közösen 5 fővárosi kaszinó koncessziós jogát. A Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramjából fizették ki egy részét, 10 és fél milliárd forintot. Két év alatt visszahozhatta az árát, ugyanis 2020-21-ben több mint 19 milliárd forint osztalékot termelt az üzlet. 

A kaszinók koncessziós joga – immár 35 évre – a miniszterelnök titkos tanácsadójához, Szalay-Bobrovniczky barátjához, Habony Árpádhoz került .

„Habony Árpád aztán végképp a legátláthatatlanabb figura, soha semmilyen hivatalos pozíciója nem volt, érdekes is, hogy a casinóknál megjelenik személyesen, mint hogyha elfogytak volna a bizalmi emberei, akiknél tud parkoltatni dolgokat” – véli a HVG felelős szerkesztője, aki azt sem érti, hogy a honvédelmi miniszter miért vált meg teljesen ezektől a cégektől. 

Azt a szót használta, hogy lemondás. Általában cégeket eladni szoktak, vagy valamiféle vagyonkezelőbe kirakni, hogy addig, amíg az összeférhetetlenség fennáll, ne tudjon döntéseket hozni – és aztán visszaveszi a céget. Az, hogy neki el kell adnia, vagy tovább kell adnia ezeket a cégeket, azt feltételezi, hogy nem is voltak igazából soha a sajátjai.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf így is az egyik leggazdagabb tagja a kormánynak: van 774 millió forintja a bankban, 100 milliós betétje, valamint 50 milliója egy befektetési alapban a néhány hete megjelent vagyonnyilatkozata szerint. Igaz, a júniusi, miniszteri bevallása óta eltűnt összesen 380 millió forintban és devizában tartott tartaléka, és hogy mire költötte, annak nincs nyoma. 

Természetesen kértünk interjút a honvédelmi minisztertől, de nem is reagált megkeresésünkre.