Nem hatékonyabb otthonról dolgozni, és ezt már sok munkaadó is tudja

Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy mennyi mindent vett el az emberiségtől a koronavírus: az életek mellett élményeket, ingereket, sokaktól pedig anyagiakat. A digitalizáció terén viszont kierőszakolta a fejlődést, a bezártságra reagálva nem csak az online oktatás kapott hatalmas lendületet, hanem a home office, azaz az otthoni munkavégzés is. Annyira, hogy a járvány csitulásával is megmaradt az elsőre jónak tűnő gyakorlat: ugyan kinek lenne rossz, ha nem kell utazni, otthon lehet enni, illetve kisebb irodába lehet költözni? A hatékonyságnak.

A kérdés rengeteg embert érint Magyarországon is. A KSH adatai szerint

• 2018 első negyedévében – tehát jóval a pandémia előtt – az alkalmazottak 3,7 százaléka, 144 ezer fő dolgozott távmunkában.
• 2020-ban jött a fordulat. 2020 februárjáig még 100 ezer fő körül alakult az otthonról dolgozók száma, márciusban azonban már több mint háromszorosára duzzadt, majd májusban érte el a csúcsát, amikor csaknem 760 ezer fő, a foglalkoztatottak 17 százaléka volt home office-ban. A második negyedévben az egy évvel korábban mért arány több mint nyolcszorosára ugrott a számuk, de még a harmadik negyedévben is több mint háromszorosa volt az előző évinek – annak ellenére, hogy a korlátozások feloldása után ekkorra már többen visszatértek munkahelyükre. 2020 októberétől, a járvány második hullámával ismét egyre gyakoribbá vált az otthoni munkavégzés.
• 2021 elején, a második hullám idején, de már a harmadik hullám fenyegetésében tovább bővült az otthoni munkavégzés. A távmunka, illetve a home office februárban 482 ezer főt, a foglalkoztatottak 11 százalékát érintette, csaknem ötször annyit, mint egy évvel korábban. Márciusban ért véget a home office a közigazgatásban, és ekkor már a magánvállalatoktól sem kért távmunkát a kormány.
• 2022-ben 95 907 munkavállaló állította, hogy a megelőző négy hétben dolgozott távmunka keretében.

A Profession.hu 2020-as – tehát a fellendülés idején készített – felmérése szerint a hazai cégek harmadánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el. A hazai vállalatok hatékonyságán a válaszadók 18 százaléka szerint javított a home office, a cégvezetők több mint fele viszont azt tapasztalta, hogy az alkalmazottak munkavégzésén nem változtattak a megváltozott körülmények.

Otthonról, rosszabbul

Az a közkeletű mítosz, hogy a távmunka nemcsak a munkavállalónak, hanem a munkaadónak is jó, egy 2013-as kutatásra vezethető vissza, amelynek eredményeit a mai napig szívesen idézik. A Stanford Egyetem munkatársai a ma Trip.com néven ismert kínai utazási iroda call-centerénél arra jutottak, hogy 13 százalékkal növelte a teljesítményt a home office bevezetése. Ez önmagában szép eredmény lenne, ha nem lenne tudható az is, hogy a teljesítményjavulás több mint kétharmadát a többet, nem pedig a jobban dolgozó alkalmazottak produkálták. A kínai cég végül leállította a távmunkát, mert a nem telephelyen dolgozó alkalmazottak elakadtak a karrierjükben, nem igazán sikerült előrébb lépdelniük a ranglétrán. 2022-ben az egyik kutató ismét felkereste a Trip.com-ot, ezúttal a hibrid munkavégzés hatásait vizsgálva. A hibrid munkaszervezésnek elhanyagolható hatása volt a termelékenységre: az irodában dolgozók jobban, az otthonról tevékenykedők időben többet dolgoztak. 

2020-ban, a bezártság csúcsán világszerte nagy figyelmet kapott egy kutatás, amely a legjobb pillanatban támasztotta alá – látszólag – hogy a home office-ban hatékonyabban dolgoznak az emberek. Natalia Emanuel és Emma Harrington a Harvard Egyetem doktoranduszaiként vizsgálták, hogy milyen hatással van a hatékonyságra az otthoni munkavégzés. Vizsgálatuk szerint egy online kiskereskedés alkalmazottai 8 százalékkal növelték az óránként kezelt hívások számát otthon irodai teljesítményükhöz képest. A kutatási eredményt később véres kardként hordozták körbe az otthoni munkavégzés hívei. 

Az Economist mutatta be a kutatás felülvizsgálatát, amely nem futott be olyan nagy karriert, mint az első eredmény. A májusban a Federal Reserve Bank of New York által publikált dokumentum szerint a vizsgálatban a hatékonyság nem hogy nem nőtt, négy százalékkal még csökkent is. Szó sincs arról, hogy a kutatók hazudtak volna, a részletesebb adatokból – például a munkabeosztásokból – egyszerűen más rajzolódik ki. Például az, hogy nemcsak a hatékonyság csökkent, hanem az ügyfeleket is jobban megterhelték. Otthoni munkavégzés közben romlott az interakciók minősége, hosszabb ideig kellett várakozni és sokan visszahívásra kényszerültek, ami megoldatlan problémákra utal. Tehát nemcsak kevesebbet, hanem rosszabbul is dolgoztak a home office-ra áttért munkavállalók. 

A felülvizsgálat más, hasonló következtetésekre jutó tanulmányok nyomán készült. David Atkin és Antoinette Schoar, az MIT munkatársai, valamint Sumit Shinde, a Kaliforniai Egyetem kutatója véletlenszerűen osztottak be indiai adatfeldolgozókat otthoni és irodai munkavégzésre. Az otthon dolgozók 18 százalékkal kevésbé voltak produktívak, mint az irodai kollégáik. Michael Gibbs a Chicagói Egyetem, valamint Friederike Mengel és Christoph Siemroth, az Essexi Egyetem kutatói egy nagy ázsiai IT-cég távmunkában dolgozó alkalmazottai esetében 19 százalékos termelékenységi lemaradást tapasztaltak az irodai teljesítményhez képest. 

Egy másik tanulmány megállapította, hogy még a sakkozók is rosszabbul játszanak az online meccseken, mint a szemtől szembeni partikon. 

Egy laboratóriumi kísérlet pedig igazolta, hogy a videokonferenciák gátolják a kreatív gondolkodást.

2020 óta egyre többen szereztek jártasságot a Webex vagy a Teams napi alkalmazásában, azonban a távmunka költségeit növelheti, hogy az ilyen munkarendben dolgozók kevésbé fejlődnek. Idén áprilisban a Harvard kutatói mérnökök körében felvett vizsgálatuk eredményeit publikálták, eszerint meredeken csökkentek a kollégák közötti visszajelzések, miután átálltak a távmunkára. Az MIT már említett kutatói pedig az otthonról dolgozók tanulásának viszonylagos csökkenését dokumentálták. 

Az irodákban dolgozók gyorsabban sajátították el a készségeket.

A Microsoft csaknem 62 ezer alkalmazottjának kommunikációs rekordjain végzett vizsgálat arra jutott, hogy a vállalaton belüli szakmai hálózatok megcsontosodtak és elszigeteltebbé váltak a távoli munkavégzéssel.

Kétszer többet akarnak otthonról dolgozni a magyarok

A termelékenység azonban nem az egyetlen faktor, bár fontosságát kár lenne tagadni. Egyes, nagy koncentrációt igénylő feladatoknál valóban jobb lehet az otthoni, nyugodt környezet, mint egy csivitelő iroda. Annak is vannak előnyei, ha a dolgozó munka előtt még el tud menni kocogni vagy ha könnyebben eljut orvoshoz, ügyeit intézni a felszabaduló plusz idő miatt. Az is lényeges, hogy a legtöbb otthonról dolgozó elégedett a megoldással, annyira, hogy az Economist által említett kutatás szerint még fizetéscsökkentésbe is belemennének, hogy fenntartsák az állapotot. A globális trend viszont nem ebbe az irányba mutat.

A Wall Street-i óriásbankok mellett a Meta és a Lyft azt szeretné, ha alkalmazottaik szépen visszaülnének íróasztalaikhoz és nyár végére a hét legalább három napját az irodában töltenék. Az Economist írt a WFH Research, a Stanford Egyetem és az Ifo nevű német agytröszt a világ 34 országában a legalább középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókkal készült kutatásáról, amely szerint 

a munkaadók távmunkára vonatkozó tervei világszerte elmaradnak attól, amit a munkavállalók szeretnének. 

Mégpedig a már említett termelékenységi félelmek miatt. De mi a helyzet jelenleg?

• 2023. április-májusban a vizsgált 34 országban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan heti 0,9 napot dolgoztak otthonról. 
• Ez az arány magasabb az angol nyelvű országokban (Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Egyesült Királyság, Egyesült Államok): hetente átlagosan 1,4 teljes napot dolgoznak home office-ban.
• Európában Görögországban a legalacsonyabb az átlag heti 0,5 nappal, a legmagasabb értékeket Finnországban, Németországban és Hollandiában regisztrálták átlagosan heti egy nap otthoni munkavégzéssel. Magyarországon ez az arány 0,8, amivel megelőzzük például Franciaországot (0,6), Törökországot (0,7) és Dániát (0,6). Ausztriában is 0,8-es átlagszám jött ki, ahogyan Romániában és Portugáliában is.
• Ázsiában a home office napok száma a dél-koreai 0,4-től a szingapúri 0,9-ig terjed. 

Jól látszik, hogy a magyarok a jelenlegi átlag kétszeresével lennének elégedettek: átlagosan heti 1,9 munkanapot töltenének otthon dolgozva. Ez a szám nem is olyan nagy, ha megnézzük Törökországot, ahol a magyar átlaggal megegyező szám mellett heti átlag 2,6 napot lennének home office-ban. A vizsgált 23 ország közül egyetlen sem volt, amelynek munkavállalói elégedettek lennének a távmunka arányával vagy kevesebbre tartanának igényt. A WFH Research által megkérdezett munkavállalók harmada hibrid rendszerben vagy teljes home office-ban dolgozik. 

Az Economist cikke szerint nem véletlen, hogy a munkavállalók visszaterelése épp a munkaerőpiac lehűlése idején jutott a nagy cégek eszébe. A Wall Streeten és a Szilícium-völgy létszámleépítései visszaadták a hatalmat a munkaadóknak, a kínálati piac nekik kedvez. Májusban az Amazon csaknem 2000 alkalmazottja kelt ki a cég „vissza az irodába” politikája ellen. A HSBC bank brit leágazása viszont azt tervezi, hogy a Canary Wharfon található, 45 emeletes tornyából a City egyik kisebb épületébe költözik.

Olyan szupercégek, mint a Deloitte és a KPMG is azt tervezik, hogy csökkentik irodai kapacitásaikat a távmunka érdekében. És sokan lehetnek, akik csak csendben alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. 

Hevesi Krisztina szexuálpszichológus szerint a home office-ban dolgozók pedig lassan szobanövényként tekintenek társukra. A Reggeliben beszélt arról, mit lehet tenni a társas magány ellen.

Nyitókép: Konyhájából dolgozó nő a németországi Drezdában. – Fotó: Sebastian Kahnert / dpa-Zentralbild /dpa / Getty Images