Ezért nem jó üzlet, hogy Magyarország oroszgáz-függő marad, miközben Európa pillanatok alatt levált Putyinékról

Drámai videóval üzent Európának tavaly szeptemberben az orosz állami gázvállalat. A csaknem kétperces klip elején az látszik, hogy egy Gazprom-egyenruhát viselő munkás elzár egy gázcsapot, és a vezetékekben megszűnik a nyomás. Majd egy baljós orosz dallal kísérve egymás után villannak fel a képek arról, hogy Európára nagyon kemény tél vár: havas háztetőket, elnéptelenedő utcákat és energia nélkül maradó gyárakat mutatnak. Nem is kellett oroszul tudni ahhoz, hogy az üzenet érthető legyen: a Gazprom szerint az uniós országoknak a legrosszabbra kell felkészülniük.

Bár a fűtési szezonhoz közeledve a fenyegetés nagyon is valóságosnak tűnt, tavaszra kiderült: a Gazprom számítása nem jött be. Ukrajna megtámadása után az európai uniós országok többsége hatalmas erőfeszítéseket tett azért, hogy függetlenedjen az orosz energiahordozóktól. A lakosság spórolt, jól jött az enyhe tél, a kormányok pedig nem várt gyorsasággal állapodtak meg alternatív beszerzési útvonalakról. Az eredmény: 

a jelek szerint Európa a vártnál jóval hamarabb lesz független az orosz földgáztól.

A kontinens legnagyobb gazdasága a német, ahol a döntéshozók és az elemzők is azzal számoltak, hogy az orosz függőség felszámolása évekig tartó folyamat lesz. Ehhez képest hétfőn bejelentették, hogy sikerült: az ország teljesen levált az orosz földgázról.

Norvég gázra cserélték az oroszt

A gazdasági miniszteri posztot is betöltő Robert Habeck alkancellár arról beszélt: alig egy év alatt függetlenedtek az orosz gáztól, ami szerinte gigantikus teljesítmény. A politikus emlékeztetett: 2022 elején Németország még 55 százalékban orosz forrásból szerezte be az energiahordozót, mostanra azonban 

a német nagyvállalatok már egyáltalán nem vásárolnak orosz gázt. 

Az első számú importpartner Norvégia lett, de több gázt vesznek a Benelux országoktól és Franciaországtól is.

Moszkva a harcok kitörése után fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot. 1972, vagyis a szovjet import beindulása óta tavaly szeptember lett az első olyan hónap, amikor Németországba egyáltalán nem érkezett földgáz közvetlenül Oroszországból. A németek közben rohamtempóban felépítették az ország első három LNG, azaz cseppfolyósított földgáz fogadására alkalmas tengeri terminálját, a válság elkerüléséhez azonban Robert Habeck a háztartások és a vállalatok segítségét is megköszönte, mert a takarékoskodás hozzájárult az ország gázfogyasztásának csökkentéséhez.

Az alkancellár őszintén beszélt arról is, hogy a függetlenség árát „mindenki megfizeti”, mert a magas infláció és az energia drágulása minden családot érint. A németek ugyanakkor a következő fűtési szezonra már nyugodtan készülhetnek, mert a gáztározók 60 százalék körüli töltöttséggel zárják a telet, a földgáz világpiaci ára pedig mostanra az Ukrajna megtámadása előtti szintre zuhant – vagyis a tárolók feltöltése nem kerül majd horribilis összegekbe.

Európa jobban teljesít

Az orosz függőség leépítése a legtöbb országban elvi kérdés: bár a szankciók a földgáz behozatalát nem érintik, 

Oroszország a gáz és olaj eladásából finanszírozza az Ukrajna elleni háborút és a civilek elleni erőszakot, és az is világossá vált, hogy Moszkva fegyverként használja az energiahordozókat Európa ellen. 

A kormányok ezért elkezdtek azon dolgozni, hogy csökkentsék a függőségüket. Történelmi okokból Európa keleti felének a kitettsége jóval magasabb. A lengyelek egy elszámolási vita után tavaly májusban felmondták az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszállítási szerződésüket, ami amúgy év végén járt volna le, és előre jelezték, hogy nem is akarják megújítani.

Petr Fiala cseh miniszterelnök pedig pár hete úgy fogalmazott, hogy „csaknem 100 százalékos volt a függőségünk az orosz gáztól, de ma már teljesen más a helyzet”. 

Csehországban nyolc hónap alatt 97-ről 3-4 százalékra csökkentették az Oroszországból vásárolt földgáz arányát. 

A prágai kormány ennek érdekében részesedést vásárolt egy hollandiai LNG-terminálban, és az orosz helyett ők is inkább norvég vagy más országokból származó földgázt vesznek. Miközben nálunk a kormánypárti politikusok és a kormányhoz köthető média hónapokon át a többi uniós országon gúnyolódott, amiért takarékoskodni kezdtek az energiával, addig sok más tagállamhoz hasonlóan Csehországban a lakosság is kivette a részét az átállásból: az ország gázfogyasztása éves összehasonlításban 19 százalékot csökkent.

Szlovákia helyzete nagyon hasonlít Magyarországéhoz: az ország gázfogyasztásának nagyját orosz forrásból fedezték. A szlovák kormány azonban a függőség csökkentése érdekében több európai LNG-terminálban is kapacitást kötött le, és szintén norvég gázra váltanak. Richard Sulík gazdasági miniszter korábban azt mondta: 65 százalékkal kevesebb gázt vásárolnak majd Oroszországból, a szakértők azonban úgy számolnak, hogy az ország függősége ennél kisebb mértékben csökken, mert az állami energiacég csak az egyik szereplő a szlovák piacon.

A közép-kelet-európai országok közül gázellátás szempontjából a legjobb helyzetben talán Románia van. A fogyasztásuk többségét hazai kitermelésből fedezik, és hosszú távú gázszállítási szerződést nem is kötöttek Moszkvával. A téli időszakban ugyanakkor kisebb mennyiségben ők is vásároltak orosz földgázt. Európában Hollandia és Nagy-Britannia után Romániának vannak a legnagyobb földgázmezői, és most a kitermelés felgyorsításán dolgoznak. A háború kitörése óta exportálni is elkezdték az energiahordozót.

Német átállás

Kettő-három-öt évet jósoltunk, ehhez képest tíz hónap alatt megoldották

 – mondta az rtl.hu-nak a német átállásról Holoda Attila energetikai szakértő. Szerinte a német ipar borzasztó erősen függött az Oroszországból vásárolt földgáztól, és a szállítási infrastruktúrát is annak behozatalára építették ki. „Németországnak, bár tengerparttal rendelkező országról beszélünk, nem volt egyetlen LNG-terminálja sem. Ukrajna lerohanása után kaptak észbe. Annyira ráálltak az Oroszországból érkező vezetékes földgázellátásra, hogy valójában nem is igazán keresték az alternatíváit” – magyarázta a szakember. A németek ráadásul a villamosenergia-termelésben is fontos szerepet szerepet szántak az orosz gáznak. „Az Energiewende, vagyis az energiatermelésben hirdetett fordulat jegyében gőzerővel állították le az atomerőműveiket, és a kieső kapacitásokat a megújulók mellett földgáz alapú erőművekkel akarták pótolni.”

Mégis sikerült az újratervezés, és a megvalósítást sem totojázták el. „Az eredeti elképzelések szerint az első LNG terminál tavaszra készült volna el, ehhez képest decemberben átadták, és január első hetében már az első szállítmányt fogadták rajta” – magyarázta. Szerinte az orosz gáz alternatíváinak megtalálásában a szokásosnál enyhébb időjárás is segített. „Az enyhe ősz és tél nagyon sokat segített Németországnak és Európának is, hogy alacsonyabb legyen a fogyasztás, és ne kelljen a földgáztárolók nagy készleteit leüríteni.”

De vajon mennyire fenntartható az átállás? A következő fűtési szezon előtt megint számolgatni kell majd, hogy orosz import nélkül lesz-e elég földgáz Európában? Holoda Attila azt mondja, nincs ok aggodalomra. „Európában és Magyarországon is komolyan visszaesett a földgázfelhasználás. A fűtési módszereknél is megtörtént az elmozdulás a megújulók irányába, ami tartósnak bizonyulhat, hiszen aki egyszer már váltott, az nem fog visszatérni a földgázhoz.” Szerinte mostanra annyi helyen kötötték össze az egyes országok csővezetékeit, hogy bárhol könnyedén ki lehet váltani az orosz földgázt. „Szlovákia, Csehország és Lengyelország könnyedén vásárolhat más forrásból” – magyarázta.

Különutas magyar kormány

A magyar kormány ugyanakkor más utat követ, és azt is kommunikálja: elkötelezett az orosz földgáz felhasználása mellett. 

Teljességgel érdekeltek vagyunk az energetikai együttműködés fenntartásában Oroszország és Magyarország között
 

 – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly októberben Moszkvában, egy olyan energetikai csúcson, amin ő volt az egyetlen uniós országból érkező tisztségviselő. Azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az Orbán-kormány minden olyan uniós szankciót megszavazna, ami az orosz gázszállítást érintené. Ilyesmi egyébként nincs napirenden, az uniós országok megoldják az átállást máshogy. 

Holoda Attila az elköteleződést nem tartja jó üzletnek. „Szerintem hiba volt megkötni egy újabb 10+5 éves hosszú távú gázszerződést az oroszokkal. Ez önmagában is elköteleződést jelent 4,5 milliárd köbméter földgáz megvásárlására. Ebből borzasztó nehéz kiszállni, hiszen mégiscsak szerződéses kötelezettség köti össze a feleket” – mondta. Arra is felhívta a figyelmet: 

tévhit, hogy az orosz földgáz olcsóbb volna. 

„Az orosz gáz egyáltalán nem versenyképesebb a többinél. Nem érdemes onnan venni, ahonnan ugyanolyan drágán kapunk, a kockázati felár pedig sokkal nagyobb” – magyarázta az energetikai szakértő. A KSH friss adataiból például kiderült, hogy a magyar kormány rekordáron vásárolja az orosz gázt. A Népszava számításai szerint az Orbán-kormány tavaly az év első tíz hónapjában legalább 1779 milliárd forintot utalt Moszkvának. 

Kerestük a kormányt, hogy az ukrajnai háború kitörése óta hogyan alakult Magyarország kitettsége az orosz fél felé, és milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy az országba máshonnan is érkezhessen földgáz. Arra is rákérdeztünk, hogy a kormány tervezi-e, hogy Magyarország is függetlenedjen az orosz gáztól, és ha igen, milyen dátummal. Választ egyelőre nem kaptunk.

Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Moszkvában, 2022. július 21-én. Fotó: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata.