Hatezer hibát találtak a koncessziónak átadott autópálya-szakaszokon

Két név került elő a magyar sajtóban azzal kapcsolatban, hogy kik tartoznak az autópálya-koncessziót elnyerő magántőkealap tulajdonosai közé, „ezeket nem tudom megcáfolni” – mondta az RTL Híradónak adott interjúban Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója.

Konkrét neveket ugyan nem említett, de a korábbi híradásokban a 35 évre szóló szerződést elnyerő magántőkealap végső tulajdonosai között Mészáros Lőrincet és Szijj Lászlót említették.

A májusban aláírt szerződés szeptember 1-jétől lépett életbe. A koncessziós időszak 2057-ig tart, ekkor úgy kell átadni a kezelt hálózatot, hogy az útszakaszokat teljesen felújították, ráadásul erre garanciát is kell vállalni. A további kötelezettségek a szóvivő közlése szerint:

• Összesen 1237 kilométernyi gyorsforgalmi útszakasz kerül át a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez.
• 538 kilométert kell fejleszteni annak érdekében, hogy azonos színvonalon legyen a hálózat (felületcsere, útburkolati jelek lefestése, táblák kihelyezése stb.)
• 272 kilométernyi új autópályát kell építeni.
• Az állam később átad további 161 kilométernyi autópályát is, ezeket a szakaszokat jelenleg is építik.
• 273 kilométernyi bővítés (Budapest-Győr között 2x3 sávos lesz az út + teljes értékű leállósávat is kiépítenek. Ugyanezt megteszik az M7-en Budapest és Szabadbattyánközött, valamint az M3-on Nagytarcsától Gyöngyösig).
• Minderre 10 évük van, elsőként a színvonal kiegyenlítéséhez látnak neki.

Szimicsku László szerint szeptember elsejétől az lesz a legfontosabb változás a hazai autópályákon, hogy az állammal kötött szerződés értelmében magasabb színvonalú szolgáltatást kapnak majd az autósok. Példaként említette, hogy :

• sűrűbben kell majd az illemhelyeket, pihenőhelyeket tisztítani,
• sűrűbben kell a szemetet elszállítani,
• veszély esetén pedig rövidebb idő alatt kell reagálni.

A szerződés szerint eddig „C” színvonalon működtek az autópályák, de a jövőben „A” szintet kell biztosítani – fogalmazott a kommunikációs igazgató, aki szerint az autósok is érezni fogják a változást.  

Nem változik ugyanakkor, hogy a jövőben is a magyar állam tulajdonában maradnak a gyorsforgalmi utak, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ugyanis csak az üzemeltetés, a fenntartás és a fejlesztés feladatát kapta meg. Ebből adódóan továbbra is az állam határozza meg, hogy mennyit kell fizetni a használatért és a beszedésért, valamint a büntetésekért is az állam felel majd. 

Szimicsku László tájékoztatása szerint a szerződésben meghatározott rendelkezésre állási díjat csak akkor kapja meg teljesen a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ha megfelelő szolgáltatást nyújt. 

Ha nem elégedett az állam a havi ellenőrzéseken, akkor büntetőpontokat is adhat a cégnek, végső esetben pedig csökkentheti a rendelkezésre állási díjat is. 

A kommunikációs igazgató azt ugyanakkor üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy ez a díj legfeljebb hány százalékkal csökkenthető.

Mindenről leltár készült

Az átadás során végigmentek az érintett úthálózaton és összesen hatezer hibát (például kátyút, repedést, egyenetlenségi problémát) találtak. 

Jogfolytonosan átvették az összes autópályán dolgozó munkatársat (a Magyar Közúttól például 900 embert), valamint az összes eszközt a legkisebb csavartól a legnagyobb munkagépekig. Az szintén üzleti titok, hogy az utóbbiakért mennyit kellett fizetni, Szimicsku László állítása szerint ezekről az eszközökről is tételes leltár, valamint független értékbecslés készült. A vételárat már át is utalták.

A kommunikációs igazgató azt mondta, az átvett dolgozók továbbra is minden eddigi juttatást megkapnak, állítása szerint eddig egy ember sem jelezte, hogy távozna.

Szóba kerültek azok a bírálatok is, amelyek szerint nem tekinthető tisztának a közbeszerzés, valamint hogy túl nagy nyereségi rátát realizálhatnak a tulajdonosok 35 év alatt. (A G7 számításai szerint akár ezer milliárd forint is lehet a nyereség.) Szimicsku László ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy szerinte ez egy túlzó számítás, a nyereség nagyjából az M5-M6-os koncessziónak a fele lehet (konkrét százalékot nem említett), a közbeszerzést pedig álláspontja szerint a hatályos jogszabályok alapján bonyolították le.

Úgy vélte, megfelelő tapasztalattal is rendelkeztek, „ha nem lettünk volna megfelelőek pénzügyileg vagy szakmailag, akkor nem vehettünk volna részt a pályázaton” – fogalmazott. Hozzátette: nem magyar sajátosság, hogy egy magántőkealap nyer egy el egy koncessziót, ráadásul ez nem is ellentétes az uniós joggal.

Szimicsku László szerint Európában kétszáz olyan koncessziós szerződés van érvényben, amely autópályával kapcsolatos, ezek közül két tucat még a magyarnál is hosszabb időszakra – 45-50-57 évre – szól.

Arra a felvetésre pedig, hogy már a pályázat kiírásakor lehetett tudni, hogy ki nyer majd, azt mondta: 

Ha valaki ilyen jó jós, akkor a jövő heti lottószámok sorrendjét is megmondhatná

Hozzátette: nyílt eljárást volt, amelyre két érvényes ajánlat érkezett és ők tették a jobb ajánlatot.

Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI