Pár hete a befektetés királyainak érezték magukat, most tömegével fontolgatják az öngyilkosságot

„A barátom és volt kollégám megpróbálta megölni magát. 15 évig a főnököm volt. 2021-ben minden megtakarítását kriptóba fektette, és a Luna óriási részt tett ki a portfóliójából” – így kezdődik az egyik legolvasottabb poszt a Luna nevű kriptopénz befektetőinek internetes fórumán. Egy másik posztban azt írják: „Buktam 450 ezer dollárt, nem tudom kifizetni a bankot. Hamarosan elveszítem a lakásomat. Hajléktalan leszek. Az öngyilkosság az egyetlen kiút számomra.”

A fórum moderátorai nemrég egy rögzített posztban sorolták fel több lelkisegély-szolgálat és öngyilkosság-megelőző elérhetőségeit. Az egykor optimista, nagyrészt pénzügyi kalandorokból álló befektetői közösség jelenleg a legsötétebb napjait éli. A Luna április 5-én még 116 dollárt, vagyis mintegy 43 ezer forintot ért, pénteken már egy centet sem, 3 fillérért lehetett volna eladni. Do Kwon, a pénz „feltalálója” és a valutát létrehozó Terra nevű cég igazgatója így nyugtatta a befektetőket:

Megértem, hogy az elmúlt három nap elképesztően kemény volt számotokra – tudjátok, hogy megfogadtam: mindegyikőtökkel együttműködve fogjuk átvészelni ezt a krízist, és kiutat találunk belőle. Együtt.

A kilábalás egyelőre nem megy túl jól. A Luna fejlesztői az elmúlt napokban többször is leállították a digitális pénz működését, és bár a rendszerért felelős hálózatot azóta már újraindították, egyelőre kevés esélye van annak, hogy a hoppon maradt kisbefektetők valaha is a pénzüknél legyenek.

Azt pontosan nem tudni, hogy a magyar befektetőket mennyire érintette az összeomlás. A KriptoBetyár nevű szakértői Facebook-oldal adminisztrátora azt mondta az rtl.hu-nak: „Ezzel kapcsolatban tényleg csak tippelni lehet: a legnagyobb kriptós Facebook-csoportokban kb. húszezer ember van. Ugyanakkor biztosan nincs minden magyar kriptós benne, és az sem biztos, hogy mindenki fektetett Lunába.” Ő hallott olyanokról akiket százezres nagyságrendű veszteségek értek, de „nálunk inkább olyanok osztanak meg ilyesmit, akiknek ez be volt kalkulálva. Aki tényleg nagyot bukott, az nem fogja reklámozni, főleg nem egy ilyen abszolút nem szolidáris társadalomban, mint a miénk...”

Sokan a 2008-as világválságban óriásit bukó Lehman Brothers összeomlásához hasonlítják, ami a kriptopénzzel történt. Kwon és társai az utóbbi évek során mindent megtettek azért, hogy a rendszer úgy nézzen ki, mint ami „túl nagy a bukáshoz (too big to fail)”. Emlékezetes, hogy a Lehman Brothers hiába volt nagy múltú globális pénzügyi szolgáltató, csak a soha nem látott mértékű állami segély révén tudott túlélni a válság után – arra pedig, hogy Kwonék ilyet kapnának, kicsi az esély.

A befektetőknek persze mindegy, hogy a kriptoprófétájukat megmentik-e, vagy sem. Nagyrészt nem dörzsölt, milliárdos spekulánsok tették pénzüket a Lunába, hanem lelkes amatőrnek számító kisbefektetők, akik a digitális pénzekben a gyors meggazdagodás lehetőségét látták. A kripto rajongóit szokás túlzott optimizmusuk miatt kritizálni, és jelen helyzetben az ilyen aggályok teljesen jogosnak tűnnek.

A Guardian szerint a Luna esete arra is rávilágít, hogy a decentralizált, központi bankok által nem ellenőrzött, sokszor kevésbé átlátható digitális pénzek rendszere milyen gyenge lábakon áll. Azt is megemlítik: az algoritmusok által irányított szisztémáról akár a Ponzi-rendszer nevű, évszázados befektetési csalás is eszünkbe juthat.

Ennek lényege, hogy a befektetőket ráveszik, hogy a semmibe fektessék a pénzüket, amit hamarosan jól el is veszítenek.

„Ki kellett volna lépnem akkor, amikor még száz dollárt ért, és úgy 25 ezer dollárt nyertem volna. De kapzsi lettem, és reméltem, hogy még több pénzt szerezhetek, amiből házat vehetek a családomnak. De ahogy látom, nincs lakás, és nincsenek tartalékaim sem” – írta le élményeit a 44 ezer tagot számláló befektetői fórum egyik tagja, amit az Independent idézett. A lap emlékeztet: 

az egész kriptopiacra kihat, hogy hirtelen 39,5 milliárd dollárnyi pénz tűnt el a Luna bukása miatt.

Az egyik legstabilabb és a legrégebb óta létező kriptopénz, a Bitcoin például egy hét alatt több mint 27 százalékot esett, részben a Luna bedőlése miatt. Veszteségbe fordult az egyik legnagyobb amerikai kriptotőzsde is, ami egy olyan platform, ahol a digitális pénzt lehet adni-venni, akár egy pénzváltóban. Az előzetesen várt 47 helyett, 430 millió dolláros mínuszt értek el amiatt, hogy a felére esett vissza a kriptopénzes üzletek száma. 

De mégis miért történt mindez? 

A válasz a gazdasági folyamatok mellett az emberi pszichológiában is rejlik. Anshul Dhir kriptoszakértő a Financial Expressnek azt mondta, a pokol akkor szabadult el, amikor a Lunához köthető, Terra nevű, „stabil pénznek” (UST) számító valuta értéke a dolláré alá került. A „stabil pénzek” lényege, hogy azokat a készítők igyekeznek egy árfolyamon tartani (egy egységnyi „stabil pénz” általában 1 dollárt ér), hogy az arra épülő, kísérleti fázisban működtetett pénzek – mint például a Luna – működőképes befektetések lehessenek. Miután pedig a Binance nevű tőzsdeplatform rövid időre felfüggesztette a Terra és a Luna eladásait, kitört a pánik: arról is szólnak a híresztelések, hogy szándékos támadás érhette a pénzügyi rendszert. A KriptoBetyár azt mondja: „abban biztos vagyok, hogy szándékos volt a dolog, mert egyszerre használták ki” a rendszer több gyenge pontját.

Mindenki meg akart szabadulni a Lunájától, emiatt pedig 99 százalékkal csökkent az értéke.

A KriptoBetyár nemrég arról írt: „a Lunát tehát beáldozzák – hogy túléli-e a Luna, az kérdéses. A bizalom elveszett sokakban. Sőt sokan most kezdik megérteni a veszélyeit egy ilyen protokollnak.”

Kérdésünkre elmondta: „A teljes piacot tekintve szerintem nem ez volt a legnagyobb mértékű összeomlás. A projekt méretét tekintve viszont, ha minden igaz, ez volt az eddigi legnagyobb projekt, ami ilyen hirtelen bedőlt.”

A Portfólió elemzésében így írt a Lunáról: „Elméleti síkon tehát egy kifejezetten izgalmas ötletről van szó, azonban az igazi teszt csak akkor érkezett, amikor valóban beütött a pánik a piacon – ez egy olyan teszt volt, amit a Luna és az UST nem tudott kiállni.”

Ehhez társul, hogy nemcsak a Luna, hanem az egész kriptopiac gyengélkedik az utóbbi időkben, köztük a legrégebbi és legfontosabb kriptovaluta, a Bitcoin is. 

A Reuters nemrég elemzésben foglalkozott azzal, hogy a világ pénzügyi rendszere mennyire megérezheti a mostani bukást, arra is felhívva a figyelmet, hogy a Bitcoin árfolyama 10 hónapja először ezen a héten ment 30 ezer dollár alá.

Azonban nem ez az első eset, hogy valami akkorát bukjon a kriptopiacon, mint most a Luna. Emlékezetes még a Dogecoin nevű, viccként indult valuta tavalyi bedőlése, amit furcsa módon egy vígjátéksorozat egyik epizódja idézett elő. A sárga kutyás pénz – nem kis részben azért, mert a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is mögé állt – tavaly május elején érte el az egy év alatti húszezer százalékos értéknövekedést.

Majd miután a Saturday Night Live című amerikai szkeccssorozat epizódjában megjelent Musk, hogy a Dogecoinnal poénkodjon – és az egyik legrosszabb meghívott előadóként vonuljon be a tévétörténelembe –, mindössze 45 perc alatt esett 34 százalékot a valuta értéke. Másnap reggelre már 35 milliárd dollárjába került a befektetőknek a performansz.

Ekkor szintén megjelentek a Ponzi-vádak, a kritikusok pedig hasonlóan rámutattak, hogy milyen óriási kockázatokkal járnak a digitális pénzek. Azonban ez a botrány mérföldekkel kisebb volt a mostani Luna-ügynél, és se a kriptopiac megrendüléséről, se tömeges öngyilkossági kísérletekről nem lehetett ekkor hallani. Sőt, Musk poénkodása után pár hónappal szinte egymás után döntötték az árfolyamrekordokat a különböző kriptopénzek.

A KriptoBetyár szerint hasonló támadások, mint amik a Lunát érték, elég gyakran előfordulnak a kriptopénzek világában. Mivel a „kódokat bárki megnézheti, bárki találhat bennük akár kódhibát, akár pénzügyi logikával kapcsolatos hibát. Aki pedig először ki tudja használni ezeket, az nagy összegekhez juthat.”

Most ráadásul az is megeshet, hogy a nemzetállamok és a nemzetközi szervezetek megregulázzák a kriptopiacot. Ashley Alder, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének vezetője úgy fogalmazott:

a digitális pénzek piaca már akkora, hogy a mainstream pénzügyi világgal is szorosan összefonódott. Ezért a kripto kiemelten fontos terület a törvényhozók számára világszerte.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!

Nyitókép: Getty Images