Gazdaság

T-rex fogakkal díszített iPhone és ősi széklet – csúcsra jár a dinóipar

Gyömöre MátéGyömöre Máté

2022. május 7. 18:38

Bombaüzlet lett a dinoszaurusz-csontvázak kereskedelme. A legkelendőbb példányokért évről évre több pénzt adnak, a három legdrágább leletért összesen 15 milliárd forintnak megfelelő dollárt fizettek. Ennyiből egy Fradi-stadion is kijön Magyarországon. A dinócsontok népszerűsége az 1993-as Jurassic Park című film óta töretlen, de ennek nem mindenki örül.

Ön emlékszik még, hol volt, mikor bemutatták a Jurassic Parkot? Hány éves volt akkor?

A kultikus, rekordbevételt hozó mozi 1993-ban jelent meg, és a dinók népszerűsége azóta is töretlen. A történet azonban ennél régebbre nyúlik vissza. Az első dinoszauruszcsontokat 1819-ben fedezte fel William Buckland, híres angol geológus. Az őslények kutatása ekkor még gyerekcipőben járt – magát a dinoszaurusz szót is csak 1842-ben alkotta meg egy Richard Owen nevű tudós.

A 19. század a tudományos újítások korszaka volt. Ekkor ismertük meg többek között a villanykörtét és a telefont, nem csoda, hogy az ősi csontok és fosszíliák is ekkor kezdtek különösen érdekessé és ismertté válni.

„Az ember megteremti a dinoszauruszt”

Az őslénykutatás ma már jövedelmező munka, ami mások mellett Steven Spielbergnek köszönhető.

„Tizenéves voltam, amikor kijött a Jurassic Park. Már előtte is érdekeltek a dinoszauruszok, és a film hatalmas népszerűsége miatt végre nem szégyelltem beszélni róla. Nem éreztem magam kockának miatta” – nyilatkozta pár éve a brit Természettudományi Múzeum paleontológusa, Susannah Maidment a The Guardian című lapnak.

A Bristoli Egyetem mesterfokú paleontológusképzésén dolgozó Mike Benton professzor is arról számolt be, hogy a diákok többsége minden évben azt mondja:

a Jurassic Park miatt jelentkezett hozzájuk.

A film tulajdonképpen a paleontológia aranykorát hozta el, és ráirányította a dinoszauruszokra a figyelmet. Persze klónozni még nem lehet ezeket a rég kihalt állatokat, de a természet, vagy inkább a piac utat tört magának. Beindult a dinócsontok és az ősi fosszíliák nagyipari kereskedelme.

„Nem spóroltam semmin”

A Jurassic Park tehát nemcsak a filmeseknek hozott bevételi csúcsot: magángyűjtők dollármilliókat fizetnek egy-egy különleges leletért. Már 1997-ben 8 millió dollárért – mai áron csaknem 3 milliárd forintért – kelt el Sue, a Tyrannosaurus rex csontváza. Egy ilyen maradványért most már 32 millió dollárt, azaz 10 milliárd forintot sem sajnálnak: ennyiért kelt el tavaly a Stan névre keresztelt T-rex.


Európában a csúcstartó meglepő módon egy növényevő, Big John csontváza. A világ legnagyobb Triceratops-lelete 7,7 millió dollárért, vagyis 2,5 milliárd forintért került új tulajdonosához.


Míg annak idején Sue-t a Chicagói Múzeum szerezte meg (világmárkák anyagi segítségével), addig a két későbbi rekorder, Stan és Big John magángyűjteménybe került. Éppen ettől tartottak a kutatók, mert így a leletek tanulmányozhatósága megszűnt, és a rajtuk végzett korábbi kutatások értéke is sokat csökkent, hiszen ezeket sem megismételni, sem ellenőrizni nem lehet többé. A tudományos szakemberek azt akarták elérni, hogy csak olyan intézmények licitálhassanak ezeken az árveréseken, amelyek vállalják, hogy később kutathatók lesznek a csontok. Nem jártak sikerrel.

„Hogyan állhatnánk tétlenül egy ilyen felfedezéssel a kezünkben?”

Ma már sokan foglalkoznak azzal, hogy kifejezetten eladásra szánt csontokat tárjanak fel. A Big John névre keresztelt növényevőt is egy ilyen dinóvadász találta meg 2014-ben egy magánfarmon az Egyesült Államokban. Walter Stein a National Geographic-nak elmondta, hogy egy észak-amerikai farmer földjén fedezte fel a növényevő maradványait, miután a tulajdonossal előzetesen megállapodtak arról, hogy Stein feltárásokat végezhet ott. Mint kiderült, az ezt megelőző 50 évben egyetlen paleontológus vagy más tudós sem járt arrafelé.

A dinóvadász úgy bukkant a Triceratopsra, hogy az állat szarva kilógott egy domboldalból. Ha nem talál rá a leletre, idővel az erózió és az időjárás végleg elpusztította volna. Stein arról beszélt, hogy először múzeumoknak ajánlotta fel a csontokat megvételre, de azok nem éltek a lehetőséggel. Legfőképpen azért nem, mert a maradványokat meg kellett volna tisztítani a kőzetektől, ami pénz és helyigényes művelet. Erre pedig csak a nagyobb múzeumoknak van meg a szükséges erőforrása.

A példányt így pár százezer dollárért adta el egy olasz restaurátorcsapatnak, ők aztán megtisztították és összerakták a csontokat. Végül ez az olasz cég bocsátotta áruba az őslényt, ami nevét a föld tulajdonosáról kapta.

Amióta busás haszonnal lehet értékesíteni a kiásott leleteket, azóta a magánbirtokosok előszeretettel adják el a feltárási jogot az ezzel foglalkozó embereknek. A tudósok ajánlata (nem fizetnek, csak jönnének ásni…) ezzel persze nem versenyképes. Ezt az üzletpolitikát szinte csak az Egyesült Államokban lehet folytatni: ott bármit talál valaki a saját földjén, az az övé. Dél-Amerika és Ázsia dinoszauruszcsontokban gazdag országaiban viszont tilos az ősi fosszíliák kereskedelme.

Mindenesetre a csontok kiásása és legális értékesítése a feketepiacot is visszaszorította. A gondot a tudósokkal ellentétben a legtöbben a magas árban látják. Abból a pénzből, amit az árveréseken egy-egy ember dinócsontokra költ, rengeteget lehetne tenni a tudományért. Az ásatásokra fordított terepmunka költsége a töredéke ezeknek az összegeknek. Egy amerikai múzeumigazgató például arról beszélt nemrég a National Geographic-nak, hogy a Big Johnra költött pénzből

„50 Triceratopsot tudnék kiásni.”

„A-a-a, nem mondtad ki a varázsigét”

A kereslet persze korántsem korlátozódik a dinócsontokra. Lényegében mindenre van igény, ha az elég ősi. Egy népszerű aukciós oldalon például egy őstulok csontvázát 24 millió forintért lehet megvenni. De még múzeumi minősítésű, megkövesedett széklet is van eladó: néhány éve egy ilyen több mint 3 millió forintnak megfelelő dollárért talált magának új gazdát. (Tudósok egy része szerint azonban a híres excrementum valójában egy ál-széklet.)

A hollywoodi hírességek sem maradhatnak ki az őrületből. 2013-ban a két filmsztár, Leonardo DiCaprio és Nicolas Cage egymásra licitálva próbálta megszerezni egy 70 millió éve élt húsevő koponyáját. Ez végül az utóbbinak sikerült, potom 88 millió forintnak megfelelő összegért. Cage nem örülhetett sokáig a trófeának, mert kiderült, hogy a portékát csempészek lopták el egy ásatásról, így vissza kellett adnia Mongóliának.

Ami tehát régen egy híres festmény vagy műtárgy volt, az ma a dinoszauruszcsontváz a gyűjtőknek: menő luxuscikk. A Caviar nevű orosz cég, ami gazdag embereknek kínál alaposan felcicomázott telefonokat, nemrég egy 80 millió éve élt T-rex fogának darabjaival turbózta fel iPhone-jait. Ezeket 3 millió forintért bárki megvehette.

Az is beszédes, hogy az említett Big Johnt az árverés előtti napokban nem egy múzeumban, hanem egy bezárt Gucci üzletben állították ki Párizsban.

Nyitókép: Egy húsevő Allosaurus csontvázát fotózza egy látogató a párizsi Drouot aukciósházban 2020. október 13-án – Fotó: Chesnot / Getty Images

#Gazdaság#tyrannosaurus rex#t-rex#dinoszaurusz#triceratops#jurassic park#ma