Csányi Sándor: Nem lehet tartósan korlátozni az árakat

A Bankszövetség tárgyalt már a bankszektort érintő esetleges különadóról – mondta Csányi Sándor OTP-vezér az Inforádiónak adott interjúban. Hozzátette: ő személy szerint nem vett részt ezeken a tárgyalásokon.

Megismételte korábbi kijelentését, miszerint ha sikerül az uniós forrásokhoz hozzájutni, akkor 500 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség, elhúzódó háború és uniós megegyezés nélkül viszont akár 1700 milliárdos megszorítás is indokolt lehet. 

A bankvezér úgy vélte, a hitelezésben még nem látható lassulás, az elmúlt években jelentős növekedés volt a lakossági és a vállalati szegmensben is. Az év első részében utóbbi továbbra is nő, de nyilvánvaló, hogy az emelkedő kamatszintek mellett a jelzáloghitelezés lassulni fog – fogalmazott.

Várakozásai szerint a magyar makroadatok a következőképpen alakulhatnak idén:

• 9 százalékos infláció,
• 3,5 százalék körüli növekedés (év elején még 6 százalék volt ez az adat),
• akár 7-8 százalékos fizetésimérleg-hiány,
• 360-390 közötti forintárfolyam „nagyon jó és nagyon rossz esetben”.

Az OTP 2021-es eredményével kapcsolatban kiemelte, hogy csaknem 500 milliárdos tőzsdei eredményt produkáltak, és

ez több mint 50 százalékban külföldről származott.

Tavaly a vállalati hitelezésben majdnem 20 százalékos volt az OTP részesedése, a hitelek minősége is nagyon jó, ahol pedig problémák vannak, ott tartalékot képeznek. Idén nem olyan rossz, de nem túl jó évet vár a bankszektorban.

Ukrajnában és Oroszországban együtt körülbelül 1 milliárd eurónyi OTP-tőke működik és 5 milliárd körüli az együttes mérlegfőösszeg. Ukrajnában a háború ellenére a mintegy 85 bankfiókból 60-70 körülit folyamatosan nyitva tudtak tartani, nem állt le a hitelezés sem. Az elmúlt hetekben újraindították még nagyobb ütemben az agrárhitelezést Ukrajnában, erre jelentős igény van most.

Oroszországban főleg a fogyasztási hitelezés terén voltunk jelentősebb szereplők, ezt folytatjuk, de szigorúbb kockázatkezelés mellett

– mondta. Állítása szerint Magyarország felől nem éreznek nyomást, hogy az orosz piacot hagyják ott, ám Ukrajnából különböző szintű vezetőktől folyamatosan érkeznek az ilyen impulzusok, és a befektetők részéről is éreznek ilyen nyomást.

Jelenleg is van 8750 dolgozó, jelentős fiókhálózat, IT-befektetések – nehéz ebből kiszállni, kivéve ha jelentkezne egy kívánatos árat kínáló befektető – tette hozzá, de nem akart tippet adni, mennyi lenne az elfogadható ár. 

A magyarországi ársapkával kapcsolatban elmondta: 

átmeneti ideig lehet ilyen intézkedésekkel korlátozni az árakat, ám tartósan nem, 

mert az ipar és a kereskedelem is reagál. Most elsősorban a kereskedelmet érinti az árstop, és már elkezdett nőni az import termékek aránya, pedig ezek rosszabb minőségűek. A tartós ársapka nem fér össze azzal a céllal, hogy Magyarország önellátó legyen élelmiszerből.

Csányi Sándor azt mondta Szlovénában és Albániában is vásároltak bankot, a két folyamat hamarosan lezárulhat. Nagy lehetőséget látnak Üzbegisztánban: ott a háború megkezdődése utáni napokra terveztek egy bankvételt, de ennek a halasztását kérték, hogy felmérjék a bank pénzügyi helyzetét. A szándék továbbra is a vásárlás, 2-3 hónap múlva lesz döntés erről.

Új kórház építését is tervezi Csányi Sándor, aki tavaly óta a Budai Egészségközpont egyedüli tulajdonosa.

Rendkívül sok fejlesztésre szorul a magyar egészségügy, 

az államnak önállóan nehéz finanszírozni ezt, közösen kell az állami és a magánegészségügyet fejleszteni, és akkor gyorsabban lehet eredményt elérni” – fogalmazott.

Nyitókép: Mónus Márton/MTI