Tömeges csőd lehetőségéről értesítették Orbán Viktort a fuvarozók, a teljes ellátási lánc borulhat

Múlt hét csütörtökön, szokatlan időpontban, este fél 10-kor jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, hogy a kormány három intézkedést hozott a növekvő tranzitforgalom és a pánikkeltés miatt. A szinte azonnal, este 10-kor életbe lépő intézkedések értelmében csökkentették a gázolaj jövedéki adóját és utasították a rendőrséget, hogy járjanak el azokkal szemben, akik „rémhíreket” terjesztenek az ország üzemanyag-ellátottságával kapcsolatban, és azokkal szemben is, akik nem megfelelő eszközbe tankolnak. 

A benzinkutakat és a járművezetőket, fuvarozókat érintő legfontosabb változtatás értelmében pedig a 7,5 tonna feletti járművek és a 3,5 tonna feletti, külföldi rendszámú autók csak a nagynyomású kútoszlopoknál tankolhatnak, piaci áron. A mezőgazdasági erőgépekkel kivételt tettek, ezek továbbra is a rögzített áron juthatnak üzemanyaghoz. 

Ezen a szokatlan kormányinfón jelentették be azt is, hogy négynapos kamionstopot rendelnek el. 

Ahogyan sejthető volt, az időközben az érdekvédelmi szervezetek nyomására a vasárnap és hétfő éjszakai időablakkal kétnaposra csökkentett kamionstop és a piaci áron kínált gázolaj is komoly fejtörést okoz a közúti fuvarozóknak, akik szorult helyzetükben Orbán Viktorhoz fordultak segítségért. 

A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) közös levélben kérték a miniszterelnököt, Gulyás Gergely kancelláriaminisztert és Palkovics Lászlót, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjét, hogy a magyar családok és vállalkozások védelmét haladéktalanul terjesszék ki a mintegy 130 ezer munkavállalót foglalkoztató közúti személy- és áruszállító vállalkozásokra is, és 

a magyar adószámmal rendelkező közúti fuvarozó vállalkozások kerüljenek vissza a hatósági áras tankolás védőernyője alá május 15-ig, vagy ameddig az intézkedést a kormány fenntartja.

Mint írják: enélkül nemcsak az ebből élő családok megélhetése kerül veszélybe, hanem a teljes ellátási lánc is súlyos zavarokra számíthat. Az egyelőre válasz nélkül maradt levélben arra is kitérnek, hogy amennyiben a díjemelést nem tudják azonnal érvényesíteni a szolgáltatási díjaikban a vállalkozások,

úgy a literenkénti több mint 200 forintos költségnövekedést a vállalkozások nem tudják kigazdálkodni, prognosztizálható a tömeges csőd.

Kérdésünkre Árvay Tivadar, az MKFE szóvője elmondta: az utolsó pillanatban, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül bejelentett kamionstop azt eredményezte, hogy a tervezett, határidős fuvarfeladatok egy pillanat alatt felborultak. Ez azért komoly probléma, mert sok megrendelőnek már nincsenek raktárai, a szállítások nagy része időablakos rendszerben történik: a termelőüzemeket kiszolgáló járművek egy meghatározott időintervallumban érkeznek meg az alapanyagokkal, amelyek rögtön a gyártósorra kerülnek. Ha az alapanyagok nem érkeznek meg, akár az egész termelőüzem leállhat. Az ilyen szállításoknál a rosszul teljesítő fuvarozóknál kötbérkövetelésekkel élhetnek a megrendelők, vagy akár szerződést is bonthatnak.

Ez a hirtelen elrendelt és véleményünk szerint teljesen átgondolatlan kamionstop akár többnapos késést is eredményezhetett egy szállításnál. A fuvarozók nyalogatják a sebeiket, most futnak be hozzájuk a megrendelők panaszai és a kamionstop miatti kötbérigények. A megrendelők jogosan kérik a pénzüket, a fuvarozók pedig jogosan mutogatnak felfelé, a magyar jogalkotóra

– mondja Árvay Tivadar, aki szerint egyesületükhöz már több visszajelzés is érkezett az egyelőre nem teljesített, levegőben lógó kötbérekről. 

Kiemelte: a kamionstopot két különböző érveléssel igyekeztek megindokolni. Hernádi Zsolt az esti kormányinfón azt mondta, hogy a kamionstop idején megszűnik az extrém vásárlási igény, így fel tudják tölteni a készleteket, utol tudják érni magukat. A rendelet megjelenésekor azonban az Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján már egyértelműen a lakosság védelmével, a hétvégi személyforgalom biztonságának elősegítésével indokolták a döntést.

Az MKFE szóvivője szerint a két magyarázat ellentmond egymásnak, álláspontjuk szerint az általuk korábban már általános bevezetésre javasolt éjszakai időablak – tehát a kamionok hétvégi, éjszakai közlekedésének engedélyezése – nem zavarná a civil lakosság közlekedését, és tervezhető, rugalmas áruszállítást biztosítana. 

„Mi, az érdekképviseletek részéről az elmúlt hetekben számos alkalommal jeleztük a kormányzatnak, hogy elsősorban a külföldi fuvarozók magyarországi tankolását kellene korlátozni vagy teljesen megtiltani. Nem a magyar fuvarozók miatt alakult ki a készlethiány, hanem a szervezett benzinturizmus miatt, amelynek során a haszongépjárművek és a határmenti településeknél a személyautók is az olcsó üzemanyagért jöttek Magyarországra. Érdemi választ egyetlen alkalommal sem kaptunk” – fogalmazott. 

A „benzinturizmust” támasztja alá, hogy az üzemanyagokból, elsősorban a gázolajból először az autópályák melletti, illetve a határmenti kutakon állt elő készlethiány, és csak később gyűrűzött át más helyszínekre is, amikor az „élelmes külföldi vállalkozók” már ott is be akartak vásárolni, állítja Árvay Tivadar.

„Szintén többször jeleztük a kormányzatnak, hogy az ársapka, amelynek a célja a magyar családok és vállalkozások védelme, nem érte el a célját, hiszen nem őket védtük meg, hanem számos külföldi fuvarozónak biztosítottunk teret az olcsó tankolásra, miközben a hazai készletek a jelenleg is tapasztalható hiányos állapotba kerültek” – tette hozzá. Erre a felvetésükre sem érkezett reakció a kormányzattól.

Kútról kútra

A fuvarozók nemcsak azzal szembesültek „menet közben”, hogy piaci árat kell fizetniük a kutakon, hanem azzal is, hogy egyszerre legfeljebb 200 liter üzemanyagot vásárolhatnak a vállalkozások. Ez a témában járatlanabbak számára nagy mennyiségnek tűnhet, egy haszongépjármű üzemanyagtartálya azonban 1000-1500 literes is lehet. Így a fuvarozók most kútról kútra járnak. „Ha egyszer piaci áron tankolunk, akkor pláne érthetetlen, hogy miért van szükség mennyiségi korlátozásra, hacsak azért nem, mert még mindig nem sikerült feltölteni a készleteket. Akkor viszont a hétvégi kamionstopnak sem volt sok értelme.”

További nehézség, hogy vannak kutak, ahol a vállalkozások még ehhez a 200 literhez sem jutnak hozzá: 

vagy azért, mert a kút egyénileg kisebb tankolási limitről döntött, vagy egyszerűen azért, mert nincs gázolaj, még piaci áron sem. 

Árvay Tibor Tivadar egy technikai hibára is felhívta a figyelmet: bizonyos, általában 15-20 fő szállítására alkalmas autóbuszok a konstrukciójukból fakadóan olyan üzemanyagbeömlő-nyílással rendelkeznek, amelybe nem fér bele a nagynyomású pisztoly csöve, ami jóval vastagabb. Mivel 7,5 tonna fölött van a súlyuk, a kisnyomású oszlopnál nem tankolhatnak, a nagynyomásúnál nem tudnak, így jelenleg sehol sem tudnak tankolni.

Ezt is jeleztük a kormányzatnak, egyelőre ebben a kérdésben sincsen megoldás. Csak abban bízhatunk, hogy ilyen esetben a kutat üzemeltető belátja, hogy szükség van az üzemanyagra, és rugalmas választ ad a problémára

 – mondta el Árvay Tivadar, aki fontosnak tartotta kiemelni: egyetértenek azzal, hogy a gazdákat védeni kell, így jogosnak tartják, hogy a mezőgazdasági gépek továbbra is a fixált áron tankolhatnak. Ugyanakkor kiemelte: a fuvarozók is családos, magyar emberek, akik viszont rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, így a családok védelmének logikája alapján az lenne a legkézenfekvőbb, ha a magyar fuvarozócégek is megkapnák ugyanazt a segítséget.

A személyszállítók helyzete is kilátástalan

A magyar közúti fuvarozási piacon a kisvállalkozások dominálnak, ezek a jellemzően családi cégek 1-3 autóval rendelkeznek, mondta el kérdésünkre Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestület – NiT Hungary ügyvezető főtitkára, aki hozzátette: a Magyarországon engedéllyel rendelkezők 95 százaléka mikro- vagy kisvállalkozás, amelyek nem tudnak tartósan megbirkózni a jelenlegi helyzettel, hiszen anyagi mozgásterük nem teszi lehetővé, hogy a csaknem 20 százalékos költségnövekedés terheit magukra vállalják. „Ez a váratlan döntés oda vezetett, hogy akinek van tartaléka, az – ha nehézségek árán is – át tudja vészelni ezt az időszakot, ahogyan azok is, akik valahogyan képesek megemelni a fuvardíjaikat. A többiek sorsa jelenleg kétséges” – tette hozzá. 

A NiT Hungary a legnagyobb taglétszámú szakmai szervezet, több mint 4 ezer fuvarozót tömörítenek. A koronavírus-járvány nehezebb időszakában a szervezet saját felmérést készített arról, hogy tagjaik milyen tartalékokkal rendelkeznek, eszerint a 2-4 autóval rendelkező kisvállalkozásoknak maximum egy hónapra elegendő tartalékuk van.

Ez a mostani helyzetben azt jelenti, hogy nincs hová hátrálni.

„Az üzemanyagköltség a teljes költség 30-35 százaléka, a közel 35-40 százalékos üzemanyagár-növekedés 20 százalékos fuvardíj-áremelkedést indokolna a fuvarozóknál” – magyarázta Dittel Gábor. 

Kézenfekvőnek tűnhet, hogy a fuvarozók egyszerűen emeljék meg díjaikat, közülük azonban sokan olyan keretszerződésekkel rendelkeznek, amelyben több hónapra, vagy akár egy évre előre szabályozták az együttműködésüket. Ebből csak úgy kiugrani, vagy árat emelni nem lehet jogi következmények nélkül. Dittel Gábor szerint, ha ügyes volt a vállalkozó, vagy volt erre lehetősége, a szerződésben kikötöttek üzemanyag-klauzulát, ők könnyebb helyzetben vannak. Ha nem, a megrendelő rugalmasságán múlik, hogy hajlandó-e figyelembe venni a fuvarozók megváltozott helyzetét. 

De ebben bízni nem reális, hiszen mindenki a saját érdekeit akarja érvényesíteni. Egy kisvállalkozás jóval nagyobb kitettségben van egy megrendelővel szemben, mint egy közép- vagy nagyvállalkozás. Ha a kisvállalkozásnak nem tetszenek a feltételek, jön helyette más, aki majd elviszi a rakományt. Akár egy külföldi cég is 

– tette hozzá a főtitkár, aki szerint az ad-hoc megbízásoknál is szinte lehetetlen egyik pillanatról a másikra érvényesíteni az egyik pillanatról a másikra megugró árak okozta költségemelkedést.

Dittel Gábor úgy látja: a személyszállítók helyzete is kilátástalan. A koronavírus-járvány miatt a turisták elmaradtak, ahogyan az iskolai kirándulások száma is megcsappant. A buszosok csak későn kaptak könnyítéseket a kormánytól, amikor gépjárművezető alkalmazottak közül sokan már elhagyták a pályát, vagy átigazoltak a tömegközlekedési cégekhez. 

A NiT Hungary egyelőre nem rendelkezik pontos számokkal arról, hogy a személyszállítók hány százaléka hagyta abba tevékenységét a járvány idején, a szervezet nagyjából 30 százalékra taksálja a kieső szakemberek számát. Akik maradtak, azok leginkább azok a magáncégek, akik „munkásjáratok” vezetésével tudtak a felszínen maradni, a plusz költségek azonban számukra is hatalmas pofont jelentenek úgy, hogy az előzőből még fel sem álltak. 

Az Orbán Viktornak és minisztereinek írt levelet teljes terjedelmében itt olvashatja el.

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök egy sofőrrel beszélget a hamarosan forgalomba álló új Mercedes-Benz Citaro autóbuszok ünnepélyes átadásán Budapesten, a Hősök terén 2013. április 30-án. – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI