2025. április 16. 11:12
Egy átlagosnak tűnő tinédzser, aki különleges hittel élt – most a katolikus egyház történetének egyik legfiatalabb szentje lesz. Carlo Acutis nevét már most zarándokok tízezrei suttogják, miután Ferenc pápa két csodát is elismert, amelyet az ő közbenjárásának tulajdonítanak. Szentté avatása 2025. április 25-én lesz Rómában.
Egy tinédzser, aki digitális apostolként vált ismertté
Carlo Acutis 1991-ben született Londonban, de hamar Milánóba költözött a családjával. Kedves, sportos, állatbarát fiú volt, aki szeretett szaxofonozni és programozni. Már gyerekként is Istennek szentelte tehetségét: saját weboldalt hozott létre az eucharisztikus csodák bemutatására – sokan ezért az internet védőszentjének is nevezik.
Csodák, amelyek megnyitották az utat
Ahhoz, hogy valakit szentté avassanak, az egyház szerint csodák kellenek
– mondta Gégény István, teológus. Carlo nevéhez több ilyen eset is kötődik, például:
- egy nő daganata eltűnt a fiú temetése napján, miután hozzá imádkozott
- egy brazil fiú súlyos betegségből gyógyult fel
- egy balesetben megsérült nő váratlan felépülése is az ő közbenjárásához kötődik.
Ezeket Ferenc pápa is hitelesnek nyilvánította – ezzel megnyílt az út a szentté avatás előtt.
Idén februárban aggasztó hírek érkeztek a Vatikánból: Ferenc pápa egészségi állapota súlyosbodott. A katolikus egyházfő légzési nehézségei fokozódtak, és állapota továbbra is kritikus. Érszegi Márk, a Szentszék Magyarországi Nagykövetségének első nagykövete az RTL Reggeliben mesélt a pápa állapotáról.
Példakép a mai fiataloknak
Carlo Acutis nem bűntelen volt, hanem elkötelezett
– hangsúlyozza a katolikus egyház. Inspirációt jelenthet azoknak a fiataloknak, akik keresik a hitüket egy digitális, zajos világban. Carlo bebizonyította, hogy nem kell évszázadokat élni ahhoz, hogy valaki szent lehessen – elég 15 év, ha azt Istennek szenteljük.
„Az ő példája a szívekig hatol”
Édesanyja, Antonia Salzano szerint Carlo története azért különleges, mert „ugyanolyan volt, mint bármelyik másik gyerek – de szívében Jézus volt az első.” Nemcsak imádkozott, hanem cselekedett is: segített hajléktalanokon, eladta játékait, hogy adakozhasson, és nyitott szívvel fordult a világ felé.
Carlo nem volt pap, nem volt szerzetes. Átlagos tini volt – farmerben, edzőcipőben fekszik üvegkoporsóban az assisi templomban, ahova évről évre ezrek zarándokolnak el. Utolsó kívánságát teljesítették, hogy a városban nyugodjon, amit annyira szeretett.
