„Jobban megéri, mint a prostitúció: csak kilenc hónap, és nagyon sok pénz” – kiből lesz béranya, és miért fordulnak hozzájuk a párok?

„Azokban az országokban, ahol ez illegális, ott a perifériára szorult nők választják ezt, utolsó opcióként” – mondta a Fókusznak Durica Katarina felvidéki származású író-újságíró. 

Egy játszótéren döntötte el, hogy a béranyaságról írja a következő regényét, ahová saját gyermekeivel ment. Az egyik anyuka mesélte el neki, hogy ő a kisfiát petesejtdonor segítségével szülte. Aztán donorokat és béranyákat ismert meg, és könyvet írt történeteikről.

„Az a történet, amit én hallotam, és végül a regényembe is belekerült, ott egy olyan nő dönt a béranyaság mellett, aki fiatalon megözvegyül, ott a nagy jelzálog, ott a háza, ott a két kicsi gyereke, ott van vidéken, és felteszi magának a kérdést, hogy mi lesz a következő lépés” – fogalmazott.

A pénz nagyon erős mozgatórugója az egésznek. Nagyon gyorsan pénzre van szükségük egy csomó olyan történet is van, amikor a család valamilyen nagy adósságot halmoz fel, gondolkoznak, hogy mi legyen, és ott a 17-18-19 éves fiatal lány. Azt mondják, hogy akkor te béranya leszel

– mondta az író. 

„Jobban megéri, mint a prostitúció”

Nem csak a család részéről érkező nyomás tehet béranyává valakit, a bűnözői körök is felfigyeltek erre a lehetőségre. A probléma Észak-kelet Magyarországon és Kelet-Szlovákiában érzékelhető a leginkább. 

„Ilyen mondatok is elhangoznak, hogy sokkal jobban megéri a béranyaság a striciknek, mint a prostitúció, hiszen csak 9 hónap, és nagyon sok pénzről van szó” – osztotta meg Durica Katarina. 

A tarifa akár 20-40 ezer euró is lehet, de konkrét összegeket az író sem mond. Amit biztosan lehet tudni, azok az ukrán árak, mert ott legális a béranyaság. Öt éve a tarifa 29 és 49 ezer euró között volt, ez mai árfolyamon 12-19 millió forint körüli összeg. 

Ukrajnába sok magyar járt ki a háború előtt, noha a magyar állampolgárok legálisan ott sem vehetnek igénybe ilyen szolgáltatást, hiszen a béranyaság akkor is bűncselekménynek számít, ha a beültetés Ukrajnában történik. 

„Ha nekem külföldről be kell hoznom egy gyereket, akkor hazudni kell a hatóságoknak, hogy én ezt nem béranyaságból szereztem, hanem én szültem – ez okirathamisítás, és minden más bűncselekmény kapcsolódik hozzá, tehát nem szabad. Láttam olyan ügyfelet, aki inkább lemond a magyar állampolgárságról, és Ukrajnában szerez állampolgárságot, ami nagyon sok pénz és idő, de így tudja teljesen legálisan ezt megoldani” – hívta fel a figyelmet Illés Blanka családjogi ügyvéd.

Kik lehetnek azok, akik béranyákat keresnek fel? 

Durica Katarina olyan magyar párokkal találkozott, akik heteroszexuálisak, és évek óta próbálkoztak a gyerekvállalással, és már minden pénzüket beletették abba, hogy szülessen egy egészséges gyerekük. 

„A béranyaság a modern kor csodája. Ha egy szőke, kékszemű, hófehér bőrű nő kihordja mondjuk egy fekete párnak a gyerekét, az a baba teljesen fekete lesz, semmiben sem hasonlít arra a nőre, aki kihordja” – tette hozzá az író. 

Általában pedig úgy kerülnek a „megrendelőkhöz” a béranyaság által született gyerekek, hogy a béranya lemond a gyerekről, és például az apának a biológiai apát írja be, aki aztán magához veszi.

Rejtett kamerák előtt kérdeztünk egy magyar nőt, mennyiért vállalná

Ezt az eljárást javasolta egy nő is, akivel kollégáink egy bevásárlóközpontban beszélgettek rejtett kamerával. Arról érdeklődtek, hogy mennyiért hordaná ki a gyermeküket. Kiderült: 10 millió forintért, amit lakásra költene. 

„Kölcsönszerződést kell írni az összegről. Tudsz tenni apasági elismerő nyilatkozatot, és onnantól kezdve ugyanolyan jogod van a gyerekhez, mint nekem. Utána meg én írok egy lemondó nyilatkozatot” – sorolta a nő a következő lépéseket.

Van, aki nem tud lemondani a gyerekről

A béranyaság kérdését az RTL+-on látható Mellékhatás című sorozat is feszegeti, de Durica Katarina azt mondta, könyve írása előtt szándékosan nem nézte meg a sorozatot, mert nem akarta, hogy bármilyen módon befolyásolja. 

Minden béranya másképp éli meg a kötődést a szíve alatt fejlődő magzattal, van, aki kihordja, megszüli, és képes valóban lemondani róla, de van, aki nem képes erre. 

Láttunk egy csomó olyan példát, amikor a béranya félúton, a negyedik-ötödik hónapnál, amikor elkezdi érezni a baba mozgását, elkezd hozzá kötődni, és meggondolja magát, és azt mondja, hogy ez az én gyerekem, ne vegyétek el tőlem

– magyarázta Durica Katarina.

Tud olyan példáról, ahol a béranya kinyomozta, hol lakik a gyerek, akit ő szült meg, a megrendelő pár pedig már az összes közösségi hálóról letörölte magát, hogy ne lépjen velük kapcsolatba a béranya, aki zsarolta is őket azzal, hogy elmegy a rendőrségre, és mindenről beszámol. Rettegnek, és azt is fontolgatják, hogy külföldre költöznek. 

Durica Katarina az interneten Egyesült Államokban élő béranyákkal is megismerkedett. Van köztük olyan, aki már öt bérterhességen van túl, és minden évben meglátogatja a gyerekeit, akiket „Belly Buddy”-nak, azaz pocakpajtásnak, pocaklakónak hív. Ott legális a béranyaság, de hogy valójában mit érez egy ilyen béranya, azt talán sosem mondja el őszintén.