„Gyávák pedálja a gázpedál” – van olyan gyorshajtó, aki valóban fittyet hány a szabályokra és nem állítja meg a pénzbírság

Boncsér Sándor igazságügyi gépjárműszakértő szerint az Árpád hídi balesetben a sofőr 130-150 km/h-s sebesség mehetett, a deformációk és a nagyon hosszú elmozdulás alapján. A gépjárműszakértő néhány nappal ezelőtt azt mondta a Híradónak, hogy ha a sofőr betartotta volna a 70-es sebességhatárt, a megerősített szalagkorlát és a kifejezetten a biciklisek védelmét szolgáló magasabb korlát megvédte volna a kerékpárost.

Közúton nem biztos, hogy ki kell kipróbálni az autó teljesítményét

– mondta a Fókusznak Bódis Kálmán, aki több mint 40 éve autóversenyző, számos gyorsasági országos bajnokságon győzött.

Én azt szoktam mondani, hogy a gyávák pedálja a gázpedál. Inkább lépj a fékre. Fejben is. Ha nem léptél, akkor alkalmatlan vagy a közúti közlekedésre

– tette hozzá a tapasztalt pilóta.  

Bódis azt mondja, a balesetező Mercedeshez hasonló, nagy teljesítményű sportkocsikat sokkal körültekintőbben kell vezetni, mint egy hagyományos utcai járművet. Nagy sebességnél ráadásul az sem mindegy, hogy például milyenek az autó beállításai vagy megfelelő abroncsot szereltek-e rá.

100 km/h feletti sebességnél nagyon könnyű az autót eldobni. Gyakorlatilag, ahogy több autóversenyző nyilatkozta, mi már 100 felett utasai vagyunk a gépjárműnek

– mondta. Hozzátette: az autót vezető férfi szerinte nem volt tudatában annak, hogy mennyi gázt adjon, vagyis „hogyan adagolja a gázt”.

Mi áll a hátterében?

Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint nehéz megállapítani, hogy ki miért száguldozik: a kábítószer vagy alkohol hatása alatt állók esetében például jellemző a féktelen gyorshajtás, de ez persze nem feltétele a szabályszegő magatartásnak. Kiemelte, friss felmérések is kimutatják, hogy az emberek többsége gondolja úgy, hogy jobban vezet az átlagnál.

A szakértő szerint a másik csoportja a gyorshajtóknak az a személyiségtípus –  akiből szerencsére nincsen annyi, mint hisszük –, aki valóban fittyet hány a szabályokra.

Nekik valóban érzékelési élvezet, amit a sebesség és az erős autó használata jelent. Ezt többre fogják tartani, mint a szabályok betartását, követését

– magyarázza a szakértő.

Zerkovitz szerint az ilyen személyiségtípussal rendelkező embereknek a kockázatészlelésük is más. Sokan közülük így nőttek fel és már fiatalkorukban is számos szabályt megszegtek.

Egy részüket hívhatjuk úgy, hogy „szenzoros élménykeresők”. És ők nem csak a gyorshajtást élvezik, hanem más olyan sportot vagy olyan egyéb tevékenységet is, amik az érzékszerveikre nagyobb hatással vannak. Ők ebben lelnek élvezetet

– magyarázta a szakértő.

Nem éri meg gyorshajtani

Néhány héttel ezelőtt mutattuk be, hogy bizonyos európai országokban milyen bírságra számíthatunk, ha gyorsabban hajtunk a megengedettnél. 

Svájcban csak minimális sebességtúllépéskor adnak fix büntetést. Már 1 km/h-ás gyorshajtást is büntetnek, bár minimális hibahatárral ők is számolnak. Városban 15 km/h-nál, lakott területen kívül 21 km/h-nál, autópályán pedig 25 km/h-nál nagyobb gyorshajtás esetén idézést kap a sofőr, ami minimum 400 svájci frankos, nagyjából 150 ezer forintos büntetést jelent.

Ezen felül az elkövető anyagi helyzetét is vizsgálhatják, és az alapján még jobban gyarapíthatja az államkasszát. Járulékos veszteségként a jogosítványt is bevonhatják, pszichológiai vizsgálatnak is alávethetik, 1-től 4 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik és még az autóját is lefoglalhatják, eladhatják vagy leselejtezhetik.

Magyarországon a gyorshajtásért legfeljebb 300 ezer forintos pénzbírságot és bizonyos esetekben akár 8 büntetőpontot is kaphat a száguldozó. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országi között 2022-ben a legbiztonságosabb ország Svédország volt a közlekedők szempontjából. Ott 1 millió lakosra vetítve 21 közúti balesetben elhunyt személy jutott, míg a legtöbben Romániában haltak meg az utakon: 1 millió lakosra vetítve 86-an.

Magyarország a 31-es lista 25. helyén foglal helyet: tavaly 1 millió lakosra 54 közúti balesetben elhunyt jutott.

A közlekedéspszichológus szerint önmagában a büntethetőség tudata nem elég. Szerinte a büntetéseket sűríteni kell és a mértékét is emelni kell, ez a kettő együtt hatásos. A másik pedig az alapvető edukáció: az iskolai KRESZ-oktatáson túl a közlekedésre oktatásnak, a kockázatnak, a fizikának, a speciális irányú oktatásnak is fontos szerepe van. 

A gyorshajtókkal nemrég a Házon kívül is részletesen foglalkozott. Tény, hogy itthon a büntetési tételek 2008 óta nem változtak, a gyorshajtás pedig rengeteg áldozatot szed.