Apró termete, rövid lába ellenére a corgi gyors és fürge, és ha kell, ezt be is tudja bizonyítani

A fajta Wales-ből származik. Többnyire farmokon éltek, ahol a corgi családtag volt. Gazdájának leginkább a farmert tekintette, akit egész nap követett. Neki segített a kisebb testű állatok behajtásában, fő foglalkozása azonban a marhaterelés volt.

Nem túlzás azt állítani, ez a fajta a brit királynőnek köszönheti a népszerűségét. II. Erzsébet világéletében rajongott az állatokért, azt pedig sosem titkolta, hogy a kutyák közül a corgik voltak a kedvencei. Az elmúlt évtizedek alatt több mint 30 volt neki és tenyésztette is őket, 14 generációt hozott létre. Az apró lábú, hosszú testű terelőkutyák persze nem csak arról híresek, hogy a néhai angol királynő kedvencei voltak, megnyerő természetük mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Trefán-Török Alexandra és férje, Sándor 15 éve foglalkozik a corgik tenyésztésével. Oroszországban egy kutyakiállításon találkoztak először a fajtával – akkor itthon még alig ismerték őket. 

Alexandra szerint ezek a kutyák mindenben megtalálják a könnyebb utat, és nagyon egyszerűen kifejezésre tudják juttatni, ha valami nem tetszik nekik.

Be tudnak sértődni, tudnak sztrájkolni.

Nagy önbizalmuk van, ami ahhoz kell, hogy egy nagyobb nyájat terelni tudjanak. Sándor szerint is ez a fajta nagyon intelligens.

Minden pillanatban, minden percben megmosolyogtatnak, humorérzékük van, szeretnek dolgozni. Az a lényeg, hogy a gazdáiknak megfeleljenek.

A hétvégi versenyen valószínűleg a mindenevő szám volt a corgik többségének kedvence, a gazdik azonban hangsúlyozták, ennek a fajtának különösen figyelnie kell az alakjára. Rövidke lábuk miatt nagyon megviseli őket a túlsúly, mozgásuk nehezzé válik.

Magabiztos, intelligens, bátor, virgonc és kissé pimasz – így jellemezték a gazdik kis kedvencüket, akik mellett nem unalmas az élet, hiszen mindig készen állnak a bevetésre. Főleg, ha van, ami előcsalogatja belőlük az ősi ösztönöket.