fókusz

Egyesek szerint pokoli állapotok uralkodnak azon a jakabszállási tanyán, amely a birkanyáj lemészárlásáról vált ismertté

Dörmer CsabaDörmer Csaba

2022. május 14. 8:18

A környéken lakók szerint a hatóságok sokszor megbüntették és figyelmeztették a tanyán élő festőnőt a szabálytalan állattartás miatt, mire eljutottak a hatvan állat leöléséig. Egy állatvédő viszont nem állatkínzást lát a tanyán, csak „egy állatszerető nénit, aki egy kicsit túlvállalta magát, és segítségre szorul”.

Megosztja a környékbélieket Törteliné Breznay Klára esete. A festőművész jakabszállási tanyáján egy egész juhnyáját öltek le tavaly decemberben a hatóságok, visszatartva a nőt attól, hogy megakadályozhassa a mintegy hatvan állat elpusztítását.  A Fókusz annak járt utána, hogy milyen előzményei lehettek az akciónak.

Törteliné Breznay Klára felidézte: tavaly decemberben rendőrök, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) illetékesei és vadászok érkeztek a tanyájára, és közölték vele, hogy határozatuk van arra, hogy azonnal leölhessék a birkáit.

„Fölmentek a vadászok az erdőbe autóval, a Nébih emberei meg be akartak jönni a telekre a birkákhoz, és én elálltam az útjukat. Abban a másodpercben, hogy nem engedtem őket, három rendőr gyűrűbe fogott, és a többiek meg bemasíroztak a telekre” – fogalmazott a jakabszállási festőművésznő, aki nem érti, miért pusztították el az állatait, és könnyes szemmel mesélte el, hogy azóta kétszer is megjelentek álmában a juhai.

Törteliné Breznay Klára Budapesten született, a Rózsadombon nőtt fel, de miután elege lett a nagyvárosból, családjával először Kecskemétre, majd 1986-ban Jakabszállás közelébe költözött. 

Mivel a férje és a már felnőtt gyerekei időközben otthagyták a tanyát, az asszony magára maradt. De úgy véli, ő nincs egyedül, itt vannak az állatai, akiket imád.

Lovai és birkái mindig is szabadon legeltek, van területük bőven, összesen 12,5 hektár. Az állatok azonban gyakran átkószáltak a szomszédokhoz, és betévedtek a vadásztársaság területére is. Az volt a baj, hogy „mi zavarjuk a vadászati tevékenységet. Ők ott szórót létesítettek, és a lovaim meg megeszik a szórót, a kukoricát. De hát nem tudják megenni, mert ahogy kiszórják, az leesik a piszkos földre, és a ló a vastag szájával nem tudja fölenni” – idézte fel Breznay Klára a vele szemben felhozott kritikákat.

Az általunk megkérdezett szomszédok szerint viszont természetes, hogy az állatok máshol kerestek táplálékot, mert nem kaptak enni. 

Én lovat tartok, nekem az, hogy a lónak legyen papírja meg oltása, százezer forint évente. Neki meg a Jakabszállás-Makópuszta-Fülöpjakab hármasban minden irányban szanaszét vannak a lovai. Vérlázító, bicskanyitogató 

– háborgott a közelben lakó Kovács Imre.

Egy másik szomszéd, Kovács Márta szerint pokoli állapotok uralkodnak az asszony tanyáján. „Kétségbeejtő az állatok helyzete. Az gyakorlatilag egy áram nélküli tanya, és aki tanyán él, az pontosan tudja, hogyha nincs áram, akkor nincs víz sem, hiszen borzasztóan körülményes és rendkívül nehézkes vizet fakasztani itt a pusztában, ami kezd elsivatagosodni. Én is többször kerestem fórumot és lehetőséget arra, hogy segítsünk az állatoknak” – részletezte.

A nő feljelentése alapján 2017-ben állatvédők vitték el Breznay Klára elhanyagolt lovait. Az állatok először Fótra kerültek, majd a Dharma Állatmenhelyre. Az asszony utólag első és másodfokon is pert nyert a kormányhivatal ellen, de a lovait már nem kaphatja vissza. Czinkóczky Csaba, a Siófok melletti állatmenhely üzemeltetője tudja, hogy „Klára néni” haragszik rá, mert a lovak végül hozzá kerültek, de azért segíteni akar. Próbált megoldást javasolni a villanypásztor és az áramellátás helyzetére, de falakba ütközött az asszony részéről.

A kerítés hiánya azonban csak egy a sok közül. A Fókusznak nyilatkozó szomszédok nem értik, miért próbál ennyi állatot tartani az asszony, ha nincs rá pénze. 

A hiányosságokat a különböző állami szervek is többször jelezték, és büntettek is érte. 450 ezer forintos büntetést vont maga után, hogy a lovakba nem került az előírt chip. A védőoltás és a birkák úgynevezett fülezése is elmaradt. 

Ez utóbbi az asszony szerint azért történt, mert az instruktor nem jelent meg a megbeszélt időpontban, más forrásból viszont úgy tudni, hogy az asszony többször is elzavarta a szakembert.

„Tízezer felszólítást kapott. Rendőrség, Nébih, kormányhivatal, aki él és mozog, hatóság, ott volt, szólt, jelezte a hiányosságot, adott határidőt, még egyet, még egyet, még pótlással lehetőséget, még határidőt, az égvilágon semmi nem történt” – magyarázta Kovács Márta.

A hatóságok viszont ezúttal bekeményítettek. A leölési határozatban arra hivatkoztak, hogy a villanypásztor nem működik, Törteliné Breznay Klára a hatósági előírásokat nem teljesíti, és nem együttműködő. Valószínűleg ezért is mentek ki a rendőrök is, amikor a juhokat kivégezték.

Czinkóczky Csaba, az állatmenhely üzemeltetője viszont nem érti, miért került sor a mészárlásra, azt mondta, készültek arra, hogy ha helyben nem sikerül megoldani a problémát, akkor a juhok hozzájuk kerülnek. 

Ami a leginkább hiányzik, az az emberségnek az apró jele. Nem látok állatkínzást, hanem egy állatszerető nénit, aki egy kicsit túlvállalta magát, és segítségre szorul. 

Ha Klári néni makacs – nem régen ismerjük egymást, de nem könnyű eset, azt azért ő is biztos tudja –, akkor időt kell adni neki, türelmet, meg kell beszélni, le kell kommunikálni azt, hogy mi az, amit muszáj megcsinálni” – fogalmazott.

Az állatok leölési költségeit az asszonynak kell viselnie, a vadászoknak 300 ezer, a tetemek feldolgozását végző cégnek pedig több mint félmillió forintot kell fizetnie. 

A kormányhivatal levelében azt írta, a hatóság azért döntött a járványügyi intézkedések mellett, mert a birkák egyre komolyabb veszélyt jelentettek a környező gazdák állataira nézve.

#fókusz#belföld#állattartás#jakabszállás#juhok#birkák#állatvédelem#állatmenhely#nébih#breznay klára

Címlapról ajánljuk