Megható: sorstársaiknak és szüleiknek üzentek felnőtt örökbefogadottak
2021. február 6. 19:16
A Fókusz stábján keresztül olyan örökbefogadottak üzentek felnőttként sorstársaiknak, szüleiknek vagy örökbefogadóiknak, akiknek egész eddigi életüket végig kísérte az, hogy gyerekkorukban lemondtak róluk.
Vajon milyen lehet úgy tükörbe nézni, hogy nem tudod, kire hasonlítasz valójában? Az örökbefogadottak szerint mindenképpen érdemes felkeresni az igazi szülőket is, hiszen a gyökerek felkutatása elengedhetetlen a személyiség fejlődéséhez:
Én azt üzenem annak, aki örökbe adta a gyermekét vagy engem örökbeadott, hogy higgyék, el nem haragszok/haragszunk rájuk. Egyáltalán ne féljenek attól, ha az örökbeadott gyermek fel akarja venni a kapcsolatot.
A kommunikáció az egyik legfontosabb eszköz, amikor a gyermek bekerül az örökbefogadó családba:
Az örökbe fogadóknak:
Ne róla beszélj, hanem vele! Hallgassák meg a gyerek érzéseit, higgyék el, bármit mond, az nem ellenük szól.
A családi gyökerek felkutatása nem egyszerű és több évig is eltarthat, de végül mindig megéri felkutatni, hogy honnan származunk:
Ha keresitek a rokonokat, akkor sose adjátok fel!
Végül az egyik legfontosabb tanács az örökbefogadó pároknak szól:
Ne várjanak az igazsággal, már kis korától mondják el az örökbefogadást a gyereknek, így biztonságban érzi magát, nem csalódik a szüleiben, hogy hazudtatok nekem. Pláne, ha mástól tudja meg.
Az örökbefogadottak sorstársaikkal együtt könnyebben feldolgozzák az igazságot, így nincsenek egyedül a nehézségekben. Ehhez pedig már egy csoport is szerveződött az egyik közösségi oldalon, ami elérhető: ITT.
Foglalkozzanak valamilyen formában azzal, hogy ők örökbefogadottak, mert mindenképpen hatással van az életükre. Semmiképp se tagadják le önmaguk vagy mások előtt. Ha kell, kérjenek segítséget.
Azok, akik a cikket elolvasva magukra ismertek és szeretnék felvenni sorstársaikkal a kapcsolatot, megtehetik ezen az e-mail címen: felnottorokbefogadottak@gmail.com
Nézd vissza a Fókusz riportját a témában: