Őseink meghökkentő tisztálkodási szokásai

A higiénia forradalma a XIX. század közepén kezdődött el. Hogy miért éppen ekkor kezdtek el figyelni az emberek a tisztálkodásra? Egyrészt megoldódott a városok csatornázás és a vízellátás, másrészt Semmelweis Ignác a nagy magyar orvos elsőként bizonyította, hogy a bomló szerves anyag betegséget okoz. Végül, de nem utolsó sorban pedig rájöttek az emberek, hogy vannak baktériumok, vírusok is. A társadalom higiéniás megtisztálusához azonban hosszú út vezetett. 

Egy időben a király nagyvécézése kifejezett látványosság volt az udvarban. Csak a kiválasztott nemesek vagy nagykövetek láthatták azt, ahogy az uralkodó elvégzi a dolgát. Eleinte éjjeli edénybe, később pedig vízöblítéses WC-be.

 

A nyilvános latrinákon több ember használta ugyanazt a fenéktörlőt. Ezeket vödrökben tárolták, hogy fertőtlenítse a benne lévő sós víz. A slozi deszkájára még társasjátékot is véstek, hogy malmozni tudjon a több tucat együtt trónoló ember.
 

 

Az alapos tisztálkodást sokáig testi élvezetnek tartották, így az egyház elítélte azt. Könnyen prostituáltnak nézték azokat a nőket, akik rendszeresen tisztogatták magukat. Az egyház csak a jelképes, rituális fürdést tartotta elfogadhatónak. A XVIII. században még az orvosi könyvek is csak örömszerzésnek ajánlják a fürdőt. Nem azért, mert egészséges, hanem mert kéjérzetet okoz.
 

 

Magyarországon 100 évvel ezelőtt a heti egyszeri mosdás volt a megszokott, de télen, amikor a házakban hideg volt hónapokig nem fürdött senki. Az ötvenes évekig hajat is csak két-háromhetente mostak. A szőrtelenítés ismeretlen dolog volt, testápolónak pedig illatosított állati zsírokat használtak. 
 

 

Hogy, ki mit tartott tisztának, azt mindig a mindenkori közösségi norma határozta meg. Az idő múlásával a higiéniai trendek is változnak, ezért mi sem tudhatjuk, hogy milyen lesz az elfogadott tisztálkodás 20, 50 vagy akár 1000 év múlva.

A teljes adást visszanézhetik az RTL Moston!