Másokon segíteni olyan, mintha önmagadon segítenél

Dörmer CsabaDörmer Csaba

2015. október 3. 20:00

Segíteni, főleg úgy, hogy nem várunk viszonzást, a világ egyik legszebb feladata. Az önzetlenség mindenkiben benne él, csak mindenki másként segít. Sokan a környezetükben teszik, mások pedig elutaznak messzi tájakra, hogy ott tegyenek jót. Önkéntesek és vállalkozó szellemű magyarok, akik bálnákat, teknősöket, háborús menekülteket vagy éppen árvákat segítenek külföldön. Vajon mi hajtja őket előre?

Ilycsin Zsuzsi és férje a Duna parton sétálgatnak, néhány hónapja azonban a Seychelle-szigeteken tették ezt. Évekkel ezelőtt itt töltötték a nászútjukat, és annyira megtetszett nekik a hely, hogy elhatározták, visszatérnek. Mivel az állatokhoz köthető mindkettőjük hivatása, olyan lehetőséget kerestek, ahol ez előnyt élvez. Így találtak rá a helyi természetvédelmi alapítványra, amely folyamatosan keres önkénteseket. A fiatal párnak volt munkája bőven, és bár a paradicsomi környezet kárpótolta őket a nehézségekért, azt mondják, nem volt könnyű.
 
Sokan irigyelték őket, de a nomád körülményeket nem mindenki vállalta volna be. Naponta háromszor lehetett csak 1-1 órára beindítani az aggregátort, és bevásárolni is csak hetente egyszer tudtak. Azt mesélik, hatalmas élmény volt együtt úszni a cápákkal és a teknősökkel, bár mindegyiket tisztes távolból figyelték.
 
A többi önkéntes Dél-Afrikából, Németországból, Indiából és Angliából érkezett ide. Laci azt meséli, hogy a természetvédelemben az önkéntesség legtöbbször nem úgy működik, mint itt, hiszen máshol fizetni kell érte. A fiatal pár bármikor visszatérne ide, de keresik a további lehetőségeket is. Nyitottak akár Alaszka vagy Grönland felé is. De azt, amit Kristóf Veronika vállalt be, nem biztos, hogy megkockáztatnák.
 
Kristóf Veronika az egyetlen magyar, aki hajóra száll, hogy szembeszálljon a bálnavadászokkal. Elszántságát jelzi a karján látható tetoválás is, amely egy hosszú szárnyú bálna anyát ábrázol kicsinyével. Tudja, hogy bármikor kerülhet életveszélyes helyzetbe, és ezt vállalja is.
 
Veronika gyermekkora óta rajong a tengeri emlősökért. 2006-ban szállt először vízre a Sea Sheperd aktivistájaként. Vegán szakács és újságíró. Ez utóbbi azért fontos, mert, mint mondja, a nyilvánosság az egyik legnagyobb fegyverük.
 
A kereskedelmi bálnavadászat 1986 óta tilos, Japán ezt eddig úgy játszotta ki, hogy tudományos kutatási célú bálnavadászatnak nevezte tevékenységét. Mivel tavaly Hágában a Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy illegális ez a fajta vadászat is, Japán új tervet dolgozott ki.
 
Dr. jakkel Anna első afrikai útja Kongóba vezetett, egy ottani menekülttáborba, ahogy ő fogalmaz, mindjárt bele a sűrűjébe. Kongó, Mali, Bamakó, Guinea és Uganda. Jakkel Anna útjai során olyan fertőző betegségekkel is találkozott, amelyeket eddig csak a tankönyvből ismert.
 
Nincs se labor, se röntgen, az orvosok csak a megérzéseikre és diagnosztikai érzékeikre támaszkodhatnak. Sokszor tehetetlennek érezték magukat, mert megfelelő felszerelés hiányában nem tudtak segíteni. A körülmények miatt sok gyerek és édesanyja hal meg szülés közben. Ha túlélik, a sérüléseknek is súlyos következményei lehetnek.
 
Jakkel Anna felnőtt gyerekei nem örülnek, hogy anyjuk ezt csinálja, de elfogadják a helyzetet. Mint ahogy azt is, hogy ha nem jut el Afrikába, magyarországi menekülttáborokban gyógyít.
 
Domonyai András immár a harmadik évét dolgozik egy kenyai árvaházban. Nyáron pár hétre hazajött, akkor találkoztunk vele egy budapesti közösségi kertben.
András közgazdásznak tanult Pécsett. Egykori amatőr színészként a színházi kultúra, majd a vidéki kultúrafejlesztés iránt kezdett érdeklődni, innen pedig egyenes út vezetett a növényekig és kertekig.
 
Hosszasan magyarázza, hogyan jutott el az első tervektől, az ehető növényekig, a balkonos termesztésig vagy éppen a trópusi paradicsomfajtákig.
 
Olyan széles volt a megismerni vágyott növények köre, hogy egy kedvező klímájú országot keresett, hogy ott tanulmányozza azokat.
 
Bár ő nem önkéntes, de foglalkozik a gyerekekkel, mint a többiek, és őket is bevonja a kerti munkákba. Ha kapros tökfőzeléket akar enni, kaprot és tököt kell ültetnie, de nem ez az általános, hanem a különleges növények.
 
Nem akarja megmondani a helyieknek, hogyan kertészkedjenek, a csapat részének tartja magát, aki segíteni akar. Sokszor látott már olyat, hogy a mzungu, azaz a fehér ember úgy jótékonykodott, hogy egyáltalán nem ismerte a helyi viszonyokat.
 
A 60-as 70-es évek Afrikájában jól csengett a magyar agrárszakemberek neve, András szerint jó úton járnak afelé, hogy ezt felélesszék. Kelet-Afrika és Kenya kedvező földrajzi adottságokkal rendelkező régió, az ő projektje pedig előretolt helyőrség lehet azok számára, akik ott akarnak bármit is elkezdeni.
 
Másokon segíteni olyan, mintha önmagadon segítenél, mondta Rinpocse, a buddhista tanító. Ezek az emberek tudják ezt, és azzal is tisztában vannak, hogy ezáltal ők is gazdagodnak.
 

A teljes adást megnézheti az RTL Moston!
 
 
undefined
Nézd vissza a Fókusz adásait az RTL+-on!