2015. január 29. 18:55
Riporterünk, Polgár Géza utánajárt a Kaya család különleges történetének. Miközben pont úgy élnek, mint bárki, aki húsz éve családalapításba fogott Magyarországon, most mégis úgy tűnik, mind az ötüknek menniük kell. Visszaköltözni valahova, ahová nem szeretne menni egyikük se. 20 év magyar gyökéreresztés után.
A török Kaya család húsz éve él itt Magyarországon. Kurdok, tehát otthon fokozottan nehezebb nekik az újrakezdés. A házaspár két gyereke itt született, egy pedig itt nevelkedett. Vállalkoztak, minden évben bemutatták a tartózkodáshoz szükséges papírokat. Aztán a vállalkozásuk nem tudta előteremteni a megélhetéshez szükséges pénzt, bár a családjuk több tagja más cégekben ajánlott segítséget. Most mégis úgy tűnik összedőlni látszik az eddig felépített életük.
Kaya Elif 17 éves, hamarosan magyar állampolgár lesz, amint betölti a 18. életévét. De ha kiutasítják, ebből nem lesz semmi. A család Budapesten él egy családi házban. Ők hús-vér bevándorlók, tartózkodási engedéllyel. Vállalkozni jöttek Magyarországra. Még ha az ő vállalkozásuk nem is prosperál, családtagjaik segítettek, az anyának és az apának is van állása. Adóznak, dolgoznak, iskolába járatják a gyerekeiket, Elif öccse kilencedikes, kishúga 20 hónapos. Egy bűnük, hogy családi vállalkozásuknak nincs nullás papírja.
A Helsinki Bizottságnál ismerik Kayáék ügyét, általános tanulságokat látnak az esetük mögött. Akár a Strasbourgi Nemzetközi Bíróságig lehetne menni annak mérlegelésében, hogy fontosabb-e a menekültügyi rendszabályok erőltetése a magánélethez, így a családok együtt maradáshoz való jognál.
A család történetéről film is készül, több sorstársukkal együtt szerepelnek majd egy olyan alkotásban, ami a bevándorlási hivatalban játszódik. Amennyiben a bevándorlási politika valóban sérti a bevándorlók emberi jogait, a hivatalban nap, mint nap előkerülhetnek hasonlóan ellentmondásos helyzetek.
