A napimádók télen sem nyugszanak: a szoláriumtól remélnek szép bőrt és D-vitamint. Rosszul teszik!

Jeles események előtt szeretünk készülődni és mindent megtenni, hogy a lehető legjobb formánkban tündököljünk. Ez alól a sztárok sem kivételek. Előadásaik, koncertjeik, színházi produkcióik előtt nem ritkán mennek szoliba egy kis színért.

A lebarnult bőr rövid időn belül megvalósítható látványelem, és bár sztáros csillogást kölcsönöz számunkra, hiszen még a színek is jobban állnak, hosszú távú következményei nem hogy fenntartják a szép bőrt, sokkal inkább felgyorsítják a bőr öregedésének folyamatát.

A szolárium UV-A sugarainak két negatív hatása is ismert: egyrészt a bőr feszességét biztosító kollagént károsítja, így sokkal hamarabb jelentkezhetnek a ráncok, másrészről pedig, ami talán még fontosabb, hogy mint minden UV-sugárzás, az UV-A is károsíthatja a hámszövetben levő sejtek örökítőanyagát (a DNS-t), amely mutációkat előidézve fokozza a bőrrák kockázatát is.

Hiába barnul a bőr, D-vitamin nem keletkezik

Napfényre olyannyira szükségünk van, mint tiszta vízre vagy megfelelő mennyiségű és minőségű ételre. Számítógépfókuszú, többnyire zárt térben töltött életünk nem teszi lehetővé, hogy elég időt tölthessünk napsütésben, és bőrünk megfelelő mennyiségű D vitamint termelhessen szervezetünk számára.

A magyar lakosság 95 százaléka év végére D-vitamin hiányban szenved. A napfény segítségével képzett D-vitaminnak viszont kiemelt szerepe van egészségünk megőrzésében. Hosszútávú hiánya krónikus és rendkívül súlyos betegségek kialakulásához járulhat hozzá.

Sokan úgy gondolják, hogy a szoláriumban elért barnulással egyben D-vitaminhoz is hozzájuthatnak. Ez azonban teljesen téves hiedelem. A szoláriumok az UV-B sugárzás helyett döntően UV-A sugárzást bocsátanak ki. Hiába barnul a bőr, D-vitamin a szolárium használata során nem keletkezik.  D-vitaminból egészséges mennyiséget áprilistól októberig a napfényből nyerünk. Ha naponta 15-20 percig éri az arcunkat és fedetlen végtagjainkat a nap, elegendő D-vitamint állít elő a szervezetünk. Hiába napozunk azonban ennél is többet, nem képződik több D-vitamin. A bőrünkre kent naptejek és olajok túlzott használata pedig egyenesen gátolja a D-vitamin természetes képződését.

A D-vitamin nem csak a csontoknak fontos

A D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem hormon-előanyag, ami napozás közben termelődik a bőrben, UV-B sugárzás hatására. Hiánya esetén jelentősen megnövekszik az elhalálozás, a szív- és érrendszeri betegségek, a vastagbél- és emlőrák, valamint egyes autoimmun betegségek kialakulásának esélye. Fontos szabályozó funkciót lát el az immunrendszer működésében.  Szinte minden immunsejtünkön található D-vitamint fogadó egység.

A „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” ajánlása szerint megelőzési célból egészséges emberek számára napi 1000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin bevitele javasolt, hiány felmerülésekor pedig napi 2000 NE ajánlott.

Feladata a vér kalcium- és foszforszintjének szabályozása, az egészséges csontozat és fogazat fenntartása. Hiánya csökkenti a csontok ásványianyag-tartalmát, melyek ebben az esetben könnyebben is törhetnek. A legismertebb következmény a csontritkulás, ritkábban különféle csontdeformitások is kialakulhatnak.

Vajon napozás nélkül is pótolható a „napfény vitamin”?

A D-vitamin a változatos étrendben minimális mennyiségben van jelen. Hiába fogyasztunk sok gyümölcsöt és zöldséget, gyakorlatilag lehetetlen a napi táplálkozás során elegendő D-vitaminhoz jutni. Magát a vitamint, illetve annak előanyagát (provitaminok) nagyobb mennyiségben a máj, a gomba, a halolaj, valamint a tengeri halak tartalmazzák. Bár a tojás is D-vitaminban gazdag ételnek számít, de a szükséges mennyiséget, konyhanyelvre lefordítva, naponta 30 darabot kellene elfogyasztanunk a megfelelő D-vitamin-szint eléréséhez.

Ha csak nem tartozunk a kivételes 5%-hoz, szükségünk van a D-vitamin pótlására, hiszen óriási jelentősége van az egészség és a hosszú, aktív élet fenntartásában.

Hatvanévesen még úszva járt dolgozni Szent-Györgyi Albert

Napi 1 óra természetben töltött idő során bőrünk elegendő mennyiségű D-vitamint vesz fel szervezetünk számára. A Professzor özvegye, Marcia Szent-Györgyi ezen is túltesz, mivel naponta 17 km-t szokott sétálni. Nem meglepő, hiszen kitűnő mentora volt férje személyében. Szent-Györgyi Albert hatvanas éveiben a Massachusetts-i Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Intézetének igazgatójaként dolgozott. Mivel munkahelyét egy öböl választotta el Woods Hole-i otthonától, ezért gyakran úszva indult dolgozni.

Szent-Györgyi példáját követve töltsünk minél több időt szabad levegőn, mozogjunk sokat és sütkérezzünk télen is, ha lehetőségünk adódik rá! Gondoskodjunk a szükséges C- és D-vitamin-bevitelről, így jó eséllyel hosszú, aktív életet élhetünk, akárcsak a Professzor maga. Higgyék el, a legnagyobb ajándék, amit szeretteinknek adhatunk, a minél több, közösen megélt, minőségi idő. Érdemes megadni az esélyt!

Szakértő:

Dr. Kardos Mária, orvos, a Goodwill Pharma Kft. tulajdonosa