Kiderült, hogy őrültség a szieszta, a spanyolok mégis ragaszkodnak hozzá

Nagyon érzékeny pontra tapintott Yolanda Diaz spanyol szociális és munkaügyi miniszter, amikor nemrég őrültségnek nevezte, hogy az országban sokan késő este élik az életüket. A szieszta ugyanis hozzátartozik a mediterrán életvitelhez, az ebéd csak délután kettőkor esedékes, a munka este hét után ér véget, a vacsorát pedig legkorábban fél kilenckor ejtik meg. „Egyetlen ésszerű ország sem tartja nyitva az éttermeit hajnali egyig” – mondta Yolanda Diaz a CNN cikke szerint. 

„De mi mások vagyunk” – vágott vissza Madrid polgármestere, Isabel Ayuso, aki szerint politikai ellenfele csak azt akarja, hogy mindannyian puritánok és szocialisták legyenek. „Azt akarja, hogy unatkozzunk és legyünk otthon” – fogalmazott.

A hosszú napok ellenére a spanyolok nem sokkal dolgoznak többet, mint az európai átlag, az Európai Bizottság szerint 37,8 órát hetente. Kevesebbet alszanak azonban, naponta átlagosan 7,13 órát.

Régebben egyébként Spanyolországban sem volt jellemző a késői munkavégzés, általában sötétedéskor már mindenki befejezte a munkát, most viszont még utána is sokan dolgoznak. A problémát az is tetézi, hogy Francisco Franco tábornok idején megváltoztatták az időzónát, azóta pedig Spanyolország Németországhoz igazodik, így minden egy órával előrébb került. Szakértők szerint Spanyolországnak Lisszabonnal vagy Londonnal kellene egy időzónában lennie, ehhez képest télen a berlini időszámítás él, nyáron pedig az isztambulit követik. 

A szieszta spanyolul szundikálást jelent, de egy 2016-os közvélemény-kutatás szerint ma csak a lakosság kevesebb mint 18 százaléka alszik rendszeresen ebben az időszakban . A válaszadók több mint fele pedig azt mondta, hogy soha nem szunyókál.

A szieszta mégis óriási hatással van a spanyolok napirendjére, a két-három órára bezárt üzletek ugyanis meghosszabbítják az alkalmazottak munkaidejét, ezáltal pedig létrejön az úgynevezett időszegénység jelensége. Ez leginkább a spanyol nőket érinti, akiknek a munka mellett gyakran a háztartási és gondozási feladatokat is el kell végezniük. Felmérések szerint a családdal rendelkező spanyol nők harmada szenved a személyes idő teljes hiányától.

A CNN cikke szerint ez is lehet az egyik oka annak, hogy Spanyolország termelékenységi szintje elmarad az európai országokétól.

„Minden mutató arra utal, hogy minél tovább marad valaki a munkahelyén, annál kevésbé lesz produktív” – mondja Marta Junqué, az egyik barcelonai székhelyű kutatóintézet munkatársa. Az országban ugyanakkor az terjedt el, hogy sokáig kell dolgozni, valamint hogy „látni is kell” a munkavállalót, azaz bent kell lenni az irodában. Ebből pedig egyenes út vezet ahhoz, hogy romlik a gazdasági eredményesség.

Spanyolország emiatt évek próbálkozik azzal, hogy valahogy átalakítsa az emberek időrendjét, de sikertelenül. 2016-ban például Mariano Rajoy miniszterelnök nem tudta visszaállítani a spanyolok óráját a greenwichi középidőre. Pedro Sanchez jelenlegi kormányfő pedig kevesebb munkaidőt és nagyobb rugalmasságot szorgalmaz a munkaadóknál, valamint fizetésemelést írt elő azoknak, akik este 10 és reggel 6 óra között dolgoznak.

Ezzel viszont azt érték el, hogy még később kezdtek vacsorázni a helyiek, akikkel este 10 körül megtelnek az éttermek. A turisták hiába esznek korábban, az igazi csúcs késő estére várható. A politika tehát hiába akarja megváltoztatni a szokásokat, a spanyolok ragaszkodnak a megszokott napirendjükhöz.

Nyitókép: Pixabay