„Minden reggel borotválkoztam, délután kettőre már borosta nőtt az arcomon” – szakállas nők elképesztő történetei

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy valaki felvállalja önmagát, főleg ha ezzel teljesen szembe megy a társadalmi normákkal. Ahogy a második világháború után egyre rövidebbek lettek a szoknyák, úgy a női szépségideál is a szőrtelenség felé hajlott, amit csak fokozott a kilencvenes évek popkultúrája és a pornó virágzása, ami még inkább azt sugallta, hogy a nőiesség egyenlő a teljes csupaszsággal.

Ebben az időszakban cseperedtek fel azok a hormonális problémákkal küzdő nők is, akik pénzt és időt nem kímélve próbálták elrejteni szőrszálaikat. Coral, Dacota és Harnaam történetüket azért tárták a nyilvánosság elé, hogy bebizonyítsák: nincs nagyobb szépség az önazonosságnál, és egy szakállas nő is lehet nőies. 

Coral Sanchez egy krízis után döntött úgy, hogy felvállalja szakállát

Coral Sanchez az Egyesült Államokban, a Washington állambeli Seattle-ben él. Gyerekkora óta rejtegette nemkívánatos szőrzetét a világ elől: mindössze kilencéves volt, amikor először feltűntek arcbőrén a szőrszálak.

Észrevettem, hogy más gyerekek megjegyzéseket tesznek a bozontos oldalbőrömre. Visszahőköltek és undorodtak. Kilencévesként szívás ezt a szégyent érezni

– nyilatkozta Corall a Mirrornak.

Eleinte gyantázta az arcát, majd 12 évesen áttért a borotválkozásra, amit egészen 26 éves koráig naponta ismételt. Az álca annyira hiteles volt, hogy egyik exbarátja előtt négy évig sikerült titokban tartania arcszőrzetét.

Mindennap előtte keltem fel, hogy megborotválkozzam. 

 – vallotta be a nő, akit akkori udvarlója egyszer sem látott smink nélkül. 

A most 29 éves nő tizenkét éves korától mindennap borotválta az arcát, majd alapozóval rétegezte azt, mivel kora délutánra már visszanőtt borostája.

Minden reggel borotválkoztam, délután kettőre már borosta nőtt az arcomon.

A nő életét végleg megváltoztatta, amikor 26 évesen hajléktalansággal küzdött, és pénzügyi problémái miatt már nem tudta tovább rejtegetni arcszőrzetét, ami kis idő elteltével terebélyes szakállá változott.

A lánynak azóta rendeződtek anyagi problémái, és a borotvát is végleg eldobta: a borotválkozást 2022 márciusában hagyta abba teljesen. 

Most már egy éve növeszti a szakállát, végre gyönyörűnek érzi magát.

„Nagyon sokáig tartott, amíg valóban elfogadtam a szőrnövekedést. Most belenézek a tükörbe, mosolygok, és igazán szépnek érzem magam” – mondta Coral, aki 2019 júliusában ismerkedett meg párjával, Illiával egy társkereső alkalmazáson keresztül, aki mellett azonnal jól érezte magát, így arcszőrzetét is rögtön felvállalta. A nő párja biztatására azóta már tízcentisre növesztette szakállát. 

Harnaam Kaur, az első szakállas modell

Harnaam Kaur származása és kinézete miatt már gyerekkorában zaklatások célpontjává vált. A pandzsábi családban született lány társai kirekesztő viselkedése miatt szorongott, depressziós volt, és az öngyilkosságot is megkísérelte. Az Angliában született Harnaamnál 12 éves korában diagnosztizáltak policisztás petefészek szindrómát (PCOS). Mivel előtte sehol nem hallott még erről a betegségről, azt hitte, fiatalon meg fog halni. Amikor idősebb lett, maga járt utána a dolognak, és kiderítette, hogy minden ötödik nő PCOS-ben szenved, csak nem mindenkinél annyira láthatók a tünetek, mint nála – erről egy TEDx előadásban beszélt.

Bár Kaur kezdetben megpróbálta eltávolítani arcszőrzetét az állandó zaklatások miatt, 16 éves korában úgy döntött, vállalja testét, így lett mára a testpozitivitás-mozgalom szóvivője. 

Az önszeretet és -elfogadás népszerűsítésének jegyében Kaur saját szakállát Sundrinak nevezte el, ami szépséget vagy gyönyörűséget jelent.

A fiatal nő történetével a testszégyenérzet ellen lép fel, és motivációs előadásokat tart mindazoknak, akik nem tudják elfogadni önmagukat. Harnaam Kaur 2016-ban világrekorder lett azzal, hogy ő volt az első szakállas női modell, aki végigsétálhatott a kifutón a Londoni Divathéten, ő nyitotta meg a show-t Marianna Harutunian tervező számára. 

PCOS, a szakállas nők cukorbetegsége

Habár a policisztás ovárium szindróma (PCOS) létezését csak a múlt században ismerték fel, valójában ősi betegség. Kezdetben nőgyógyászati érdekességnek tartották, manapság azonban a legelterjedtebb fiatal nőket érintő rendellenességként tartják számon, amit megfelelő életmóddal kordában lehet tartani, a betegség súlyosságától függően. Dr. Jason Fung A PCOS titka című könyvében történelmi útmutatót ad a kórhoz.

A modern orvostudomány görög atyja, Hippokratész (i.e. 460-377) írta le először a PCOS-ben szenvedő betegeket:

Olyan nők, akiknek a menstruációja három napnál rövidebb ideig tart, vagy nagyon csekély mértékű, a testfelépítésük robusztus; egészséges arcszínnel és férfias megjelenéssel bírnak; továbbá nem foglalkoznak a szüléssel, vagy nem képesek teherbe esni

 – sorolta a PCOS jeleit az ókori polihisztor.

Kétezer évvel később Antonio Vallisneri (1660-1730) olasz tudós összekapcsolta a férfias jellemzőket és a petefészek abnormális formáját, amikor írásában beszámolt „olyan fiatal házas, meddő földműves nőkről, akiknek a petefészke fényes fehér felszínű és galambtojás méretű”.

1921-ben Émile Charles Achard és Joseph Thiers francia orvosok egy olyan szindrómát írtak körül, amelynek tünetei a férfias jellemzők (akné, kopaszodás, fokozott arcszőr), valamint a kettes típusú cukorbetegségre való hajlam, amit akkoriban felnőttkori cukorbetegségnek neveztek. Végül 1928-ban tett megfigyelések bizonyították a kapcsolatot a a policisztás ovárium szindróma és a kettes típusú cukorbetegség között. 

A betegséget 1998-ban egy azóta legendássá vált, A szakállas nők cukorbetegsége című cikkben mutatta be egy Brown nevű orvos. A feltárt szindróma jellemzői között sorolta fel a rendszertelen menstruációt, a terméketlenséget, a férfias külső jegyeket, valamint az elhízást és az azzal összefüggő kettes típusú cukorbetegséget. A PCOS a női nemi hormonrendszer zavara, ami meddőséggel, gyakran petefészekcisztákkal, és esetenként hirzutizmussal, azaz fokozott, férfias szőrnövekedéssel jár.

A „gyermek Ézsaut” cirkuszban mutogatták

A világ egyik leghíresebb szakállas nője valószínűleg Annie Jones Elliot volt. Annie még egyéves sem volt, amikor szülei már sikerrel felkeltették P. T. Barnum, a XIX. századi Egyesült Államok legsikeresebb szórakoztatóművészének és cirkusztulajdonosának figyelmét, aki bemutatta a gyermeket a közönségnek egy New York-i kiállításán. A kislányt a „gyermek Ézsau” néven hívták, utalva a bibliai Jákob szőrös ikertestvérére, Izsák legidősebb fiára – számol be Annie Jones Elliot történetéről a mult-kor.

A történészek ma sem tudják biztosan, hogy valójában minek köszönhette Annie a szakállát, de valószínűsíthető, hogy a hirzutizmus miatt növekedett az arcszőrzete. A betegséget a nőkben normálisan kis mennyiségben termelődő férfihormonok túltermelődése vagy a szőrtüszők androgén hormonok iránti érzékenységének fokozódása okozza. A hirzutizmus leggyakoribb oka pedig maga a PCOS.

Annie Jones korai forradalmárként egész életében a freak (magyarra fordítva talán a szörnyszülött szóval egyenértékű) kifejezés használata ellen küzdött. Mindössze 37 éves volt, amikor tuberkulózisban elhunyt.

A Fókusz a budapesti állatkert 150. évfordulóján számolt be arról, hogy az 1880-as évek vége felé egy szakállas nőt is bemutattak a Budapesti Állat- és Növénykertben. Abban az időben sokan még nem láttak más etnikumú vagy kinézetű embert sem közelről, ezért az állatok mellett a szakállas nőt vagy például egy indián csoportot is meg lehetett tekinteni.

Manapság is egyszerűbb elhelyezkedniük előadóművészként a szakállas nőknek

Ahogy arról korábban az rtl.hu-n is beszámoltunk, Dakota Cooke számára is rögös út vezetett az önelfogadáshoz. A fiatal lányt egy cirkuszban dolgozó barátja győzte meg a cirkuszi munka előnyeiről egy buliban.

Úgy hirdetem magam, hogy Dakota, a szakállas hölgy, és nagyon beleillik a műsorszámaiba, ahol szögeket is ütök az orromba, és üvegszilánkokon sétálok.

 – mondta Dakota, akit családja és barátai mindenben támogatnak, közösségi oldalán pedig rengetegen rajonganak érte.

Nyitókép: RTL