Megmérték a globális boldogságot, Magyarországon minden második ember boldogtalan
2023. március 14. 19:07
De a dél-koreaiakat és a lengyeleket azért megelőzzük.
Dübörög az életelégedettség Latin-Amerikában, de több nyugati országban csökken: miközben az emberek kapcsolatokra törekednek, a kapcsolataik jövőjét illetően már pesszimisták, írja az Ipsos, amely ezúttal azt mérte fel, mennyire boldogok az emberek a világ országaiban.
A vizsgált 32 országban közel háromból négy felnőtt (73 százalék) mondja magát boldognak (de tíz évvel ezelőtt például ez a szám 77 százalék volt). A megkérdezett országok közül Kínában (91 százalék), Szaúd-Arábiában (86 százalék) és Hollandiában (85 százalék) a legmagasabb a boldog polgárok aránya,
a legkisebb boldogsági szintről pedig a magyar, a dél-koreai és a lengyel válaszadók számoltak be .
A közepes jövedelmű országokban (a Világbank meghatározása szerint) a boldogság nagyobb mértékben nőtt, mint a magas jövedelmű országokban. A közepes jövedelmű országok átlagos boldogságszintje először haladta meg a magas jövedelmű országokét, amióta az Ipsos 2011-ben elkezdte nyomon követni őket.
Az emberek az életük valamennyi aspektusa közül általában a kapcsolataikkal – a gyermekeikkel, házastársukkal, rokonaikkal, barátaikkal, munkatársaikkal és a természettel –, valamint a tudással kapcsolatos területekkel, például az iskolai végzettségükkel és az információhoz való hozzáférésükkel a legelégedettebbek. Globális átlagban az emberek az országuk gazdasági, politikai vagy társadalmi helyzetével, saját pénzügyeikkel, szerelmi vagy szexuális életükkel, valamint fizikai aktivitásukkal a legkevésbé elégedettek.
A felmérés szerint az emberek leginkább akkor mondják magukat boldognak, ha
- úgy érzik, van értelme az életüknek és irányítani tudják azt,
- úgy érzik, hogy megbecsülik őket,
- és/vagy elégedettek a mentális és anyagi jólétükkel.
Nagyobb valószínűséggel érzik magukat boldognak
- a házasok,
- a jobb anyagi körülmények közt élők
- és az iskolázottak.
A tanulmányból kiderült, hogy sok embernek nincs támogató rendszere. Világszerte csak 72 százalékuknak vannak barátaik vagy rokonaik, akikhez segítségért fordulhatnak, ezen belül Japánban, Brazíliában és Dél-Koreában kevesebb mint kétharmaduknak, és általában az alacsonyabb jövedelműek körében. Tízből négyen állítják, hogy a közelmúltban megrázó eseményt éltek át.
Nyitókép: Getty Images