Ki áll az ijesztően okos ChatGPT mögött, és mit akar?

2022. november 30-án nagy pillanata volt a mesterséges intelligenciának: Sam Altman a Twitteren azt írta:

ma elindítottuk a ChatGPT-t. Próbáld ki, milyen beszélgetni vele!

Majd megosztott egy linket, amin keresztül bárki ingyenesen regisztrálhatott, hogy chatelhessen az Open AI új robotjával. (Hogy milyen a ChatGPT-vel beszélgetni, azt mi magunk is lelkesen teszteltük – Pumped Gabó először kifogott rajta, de Orbán Viktorról elég sokat tud). 

Az Open AI egy San Franciscó-i székhelyű, mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat, amelyet 2015-ben alapítottak a Szilícium-völgy nagyágyúinak – köztük Elon Musk, Peter Thiel és a PayPal öregdiákja, a LinkedIn társalapítója, Reid Hoffman – pénzügyi támogatásával.

Az emberek tehát kattintottak, és nem csak azért, hogy az időjárásról beszélgessenek a robottal. A Fortune cikke szerint 

• volt egy szoftverfejlesztő mérnök, aki megkérte a ChatGPT-t, hogy végezzen hibakeresést a kódjában. 
• Egy ételblogger és influenszer arra kérte a robotot, hogy írjon egy receptet, mert egészséges csokis sütiket szeretett volna készíteni, 
• a Scale AI mérnöke pedig megkérte, hogy írja meg egy Seinfeld-epizód forgatókönyvét.
•  A Stanford Egyetem orvosi karának egyik bőrgyógyásza szakmai kérdéseket tett fel neki, 
• és rengeteg diák használta a robotot a házi feladat elkészítéséhez. 

Ahogy a Fortune emlékeztet: mindez csak a chatbot megjelenését követő első 24 órában történt.

A ChatGPT képes hosszú, gördülékeny párbeszédeket folytatni, kérdésekre válaszolni és szinte bármilyen írásos anyagot megírni, amit az ember kér, beleértve üzleti terveket, reklámkampányokat, verseket, vicceket, számítógépes kódokat vagy akár filmforgatókönyveket, sőt templomi prédikációkat.

A robot produktumai ugyanakkor nem mindig pontosak; nem tudja megnevezni az információi forrásait, és szinte semmit sem tud arról, ami 2021 után történt. Saját bevallása szerint a ChatGPT képes arra, hogy emlékezzen rá, mit mondott egy felhasználó korábban, hogy utólagos javításokat eszközöljön, és elutasítsa a nem megfelelő kéréseket. Másrészt a ChatGPT körülbelül néhány másodperc alatt állít elő mindent, amit kérünk tőle, és sok minden, amit kiad, nem is olyan rossz. A Fortune szerint a megjelenését követő öt napon belül több mint 1 millió ember regisztrált a ChatGPT-re. Viszonyításképpen: a Facebooknak 10 hónapba telt, mire elérte ezt a mérföldkövet.

Noha a mesterséges intelligencia az elmúlt években folyamatosan szivárgott az üzleti életbe és a szoftvereinkbe, sosem keltett különösebb izgalmat. A ChatGPT-nek köszönhetően azonban hirtelen mindenki arról beszél, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtathatja meg a munkájukat, a vállalatukat, az iskolájukat és az életüket. Persze nem mindenki örül ennyire a robotnak, a Google – amelynek jövedelmező keresőbirodalma sebezhetővé válhat a robot miatt, hiába fejlesztgeti a sajátját – állítólag megnyomta a pánikgombot a ChatGPT-re válaszul.

De ki áll mögötte? Persze, hogy egy fura figura

A 1985-ben a Missouri állambeli St. Louisban született Sam Altman a Fortune szerint bizonyos szempontból a szilícium-völgyi karakterek karikatúrája: fiatalos, sápadt, szuggesztív férfi, folyékonyan beszél geek nyelven; megszállottan törekszik a hatékonyság és a termelékenység maximalizálására; és olyan típusú munkamániás, aki „megváltoztatja a világot”. Egy 2016-os New Yorker-interjúban azt mondta, hogy 

nincs Asperger-szindrómája, de értené, ha valaki ezt gondolná róla.

A társalapító és vezérigazgató inkább az üzleti érzékéről, mintsem a kiváló mérnöki teljesítményeiről ismert. Miközben folyamatosan arról beszél, mekkora értéke lehet később a ChatGPT-nek, elismeri azt is, hogy a robot messze van a teljes megbízhatóságtól. Altman egyébként nyolcéves korában tanult meg programozni és szétszedni egy Macintosht, ami amúgy saját bevallása szerint rengeteget segített neki abban, hogy elfogadja a saját szexualitását.

„Melegként felnőni a középnyugaton a kétezres években nem volt a legfantasztikusabb dolog” – mondta a New Yorkernek. „Rátalálni a chatszobákra nagyon felszabadító volt. A titkok rosszat tesznek, ha tizenegy-tizenkét éves vagy” – magyarázta. A saját családjának 16 évesen bújt elő, később pedig az iskolában is felvállalta melegségét, miután egy keresztény csoport bojkottált egy a szexualitásról szóló iskolai foglalkozást.

Altman a Stanford Egyetem informatika szakára járt, de félbehagyta a tanulmányait, hogy társalapítója legyen a Looptnak, egy olyan applikációnak, amely meg tudja mutatni, hol tartózkodnak jelenleg a barátaink. A cég nem tudott felemelkedni, de az a pénz, amit az eladáskor Altman keresett (43 millió dollár), elég volt ahhoz, hogy beléphessen a kockázatitőke-univerzumba saját kis cégével. A Loopt egyik társalapítója, Nick Sivo és Altman kilenc évig jártak, de a cég eladása után szakítottak.

Altman legnagyobb sikerét a múltba az Ok Cupid társalapítójaként érte el: az ingyenes online társkereső platform óriási népszerűségnek örvendett, és végül 2011-ben 50 millió dollárért felvásárolta a Match Group. 2014-ben, 28 évesen az Y Combinator alapítója és főnöke lett. A cég startup-keltetőként működött, és Mark Andreessen, az Andreessen Horowitz kockázati tőkecég társalapítója szerint „Sam alatt az YC ambícióinak szintje megtízszereződött”. A cég több mint 1400 startupba fektetett be, köztük az Airbnb-be, a Dropboxba, a Redditbe és a Stripe-ba.

Túlélésre készülve

Altman nem tudós vagy MI-kutató, de szokatlanul ügyes a kockázati tőke bevonásában. 

Meggyőződése, hogy a nagy dolgok a hatalmas ambíció és a rendíthetetlen önbizalom párosításából születnek, 

ezért azt mondta, hogy arra törekszik, hogy az úgynevezett mély-technológiák révén több billió dollár gazdasági értéket teremtsen olyan területeken, mint a fúziós energia és a kvantumszámítás.

A rendíthetetlen önbizalom azonban úgy tűnik, csak a munkában kíséri őt, legalábbis valamelyest szorongó figurának tűnik annak alapján, amit néhány évvel ezelőtt a bőrgyógyász édesanyja mondott róla a New Yorkernek. „Sam borzasztó sok mindent tart magában. Felhív, hogy fáj a feje. De addigra már rákeresett a tünetekre, szóval van benne egy adag cyberhondria is. Meg kell nyugtatnom, hogy nem agyhártyagyulladása vagy limfómája van, csupán stresszes.”

Altman állítólag azt mesélte egyszer a Shypmate nevű startup alapítóinak, hogy a „túlélésre készül”, és elgondolkodott egy lehetséges, halálos víruson, egy embereket megtámadó mesterséges intelligencián, valamint egy atomháborún is. „Próbálok nem túl sokat gondolni rá – magyarázta. – De vannak fegyvereim, aranyam, kálium-jodidom, antibiotikumom, akkumulátoraim, vizem, gázálarcom az izraeli védelmi erőktől, és egy nagy földdarab Big Surben, ahová el tudok repülni.”

Altman amúgy 2015-ben Elon Muskkal együtt alapította meg az OpenAI-t, amolyan „preventív jelleggel”. Musknak meggyőződése volt ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia esetleg véletlenül kinyírhatja az embereket. Az emberi értékeket nélkülöző, nagy teljesítményű rendszerek irányításának problémáját jól példázza Nick Bostrom 2003-as, gemkapocs-maximalizáló gondolatkísérlete: 

ha azt mondanánk egy mindenre képes mesterséges intelligenciának, hogy állítson elő minél több gemkapcsot, akkor az a Föld összes erőforrását ki tudná aknázni a gemkapcsok előállításához 

– beleértve a testünkben lévő atomokat is (feltéve, hogy nem ölne meg minket eleve, hogy véletlenül se akadályozzunk abban, hogy még több gémkapcsot állítson elő). A világ tehát egy hatalmas gemkapocsgyárrá válna. Az OpenAI-t különösen az aggasztotta, hogy a Google DeepMind Technologies részlege olyan magas szintű mesterséges intelligenciát keresett, amely képes a világot a versenytársak számára megfigyelni. 

Messze még a csúcs

A Fortune megvizsgált néhány kimutatást, amiből kiderült, hogy az OpenAI eddig viszonylag szerény bevételeket ért el, és erősen veszteséges. A nagy kaszálás tehát még hátra van, de csak idő kérdése, hogy berobbanjon a mesterségesintelligencia-őrület: a lap szerint Altmannak fényes jövője lehet az iparban, ugyanis éles esze és egyedi látásmódja kiemeli őt a többi vezető közül. „Akár a Szilícium-völgy legújabb trendjeiről tweetel, akár a technológia jövőjéről osztja meg gondolatait, Altmannak mindig sikerül mindenkit lázban tartania.”

Altman a jótékonykodásból és a politikai aktivizmusból is kiveszi a részét. Az egyetemes alapjövedelem híveként részt vett a téma kutatásában és lobbizott is érte. Több millió dollárt adományozott különböző jótékonysági és nonprofit szervezeteknek, köztük a Project Covalence-nek, amely a covid gyógymódjainak gyors és hatékony kifejlesztését segíti.

2017-ben megkapta a Ric Weiland-díjat, amellyel olyan innovátorokat tüntetnek ki, akik a technológia és az új média segítségével előmozdítják az LMBTQ-egyenlőséget. „Egy ideig nem igazán ismertem más meleg srácokat a való életben, de az internet korai napjaiban találtam egy közösséget” – mondta Altman az eseményen. „Hihetetlenül hálás vagyok a fejlődésért, amit elértünk, és nagyon is tudatában vagyok annak, hogy milyen hosszú még az út.”

Nyitókép: Kevin Dietsch/Getty Images