Amíg sok kiadásban láthatóan spórolnak a magyarok, a külföldi utazások piacának meg se kottyant a magas infláció és az elszenvedett reálbércsökkenés. A forgalom már tavaly is a járvány előttit idézte, az idén pedig még rátettek egy lapáttal azok a magyarok, akiknek maradt elég pénzük arra, hogy külföldre menjenek – most éppen síelni vagy télen nyaralni.

A nyári szezont követően kissé visszaesett ugyan a kereslet, de az ünnepek közeledtével újra megnőtt az érdeklődés és a foglalások száma az egzotikus utazások, a tengeri hajóutak és a szilvesztert érintő utazások, továbbá a jövő tavaszi kulturális körutazások iránt is – mondta a Bank360.hu-nak Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője. A síutak például jóval keresettebbek, mint tavaly ősszel, és már szeptemberben megindultak a foglalások. A legtöbb helyszínen gyorsan fogynak a szabad szálláshelyek, bizonyos időszakokra már nem, vagy csak nehezen lehet helyeket találni.

Az izraeli utazások a háború miatt teljesen leálltak. A közel-keleti térség más országaiba szervezett utazások esetében október 7-e után tapasztalható volt egy néhány hetes kivárás, de mára újraindultak a foglalások. Népszerű Egyiptom, Dubaj és Omán is. Még nem ért véget az év, sokan keresik az ünnepi és szilveszteri időszakra szervezett utazásokat, így a MUISZ azzal számol, hogy a 2019-es árbevételt meghaladó tavalyi évnél is jobb lesz az idei – tette hozzá a szóvivő.

Pedig utazni is sokkal drágább lett

Az árak idén átlagosan 15 százalékkal emelkedtek a tavalyihoz képest. Ez azonban nem a hazai utazási irodák döntéséből vagy üzletpolitikájából adódik, hanem a repülőjegyek és a külföldi szolgáltatások árának emelkedése miatt következett be Bakó Balázs szerint.

A koronavírus-járványt követően már tavaly visszatért a magyarok külföldi utazási kedve, ami ki is tart az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági körülményei ellenére is. A hazai utazási irodák az idei évet várhatóan a 2019-es turisztikai rekordévet megközelítő utasszámmal és az azt meghaladó árbevétellel zárják. Az engedéllyel rendelkező irodák négy évvel ezelőtt mintegy 920 ezer embert utaztattak határainkon túlra a KSH adatai szerint. Akkor összesen, a magánszervezésű utakkal együtt a többnapos utazások száma meghaladta a 9 milliót, az egynaposaké a 15 milliót. Tavaly az előbbiek száma több mint 7 millió, az utóbbiaké közel 11 millió volt.

Töretlennek látszik a külföldi utazások iránti érdeklődés, ami leginkább a koronavírus-járvány alatt megélt korlátozásokkal magyarázható, valamint azzal, hogy a jelek szerint az utazás élményéről a legtöbb ember nagyon nehezen mond le – már aki megengedheti magának. Bocsák Zsófia, a Kartago Tours értékesítési és marketingvezetője szerint az 1-2 hetes élményért az emberek akár nagyobb áldozatot is hajlandók vállalni.

Az eddig főként nyári útjairól ismert cég kínálatbővítésén is látszik, mire harapnak egyre inkább a magyar utazók. Egészéves úti célként elérhetővé teszik az Emirátusok két városát, Dubajt és Rász el-Haimát, és bővülnek a téli lehetőségek az ománi Szalála üdülőhelyen is. Ugyanide megy már november végétől az IBUSZ is, ami azt mutatja, hogy van kereslet a 400-500 ezer forinttól induló utak iránt. Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. hálózati és marketingigazgatója szerint várakozáson felül alakul az idei téli szezon.

A távoli üdülőhelyek közül népszerű Dominika, Kuba, Mexikó, valamint Mauritius is, míg Európában nincs annyi körutazás és városlátogatás, amennyi be nem telne

az utazásszervezőnél. Az utasaik száma idén már jóval meghaladta a 100 ezret, az évet 15 százalékos forgalomnövekedéssel zárják.

Utazásra akkor is költ a magyar, ha a segge kilóg a gatyából

Az utazási iroda tapasztalatai szerint a magyarok egyre inkább keresik a jobb minőséget: akik megtehetik, hogy elutazzanak egy-két hétre pihenni, azok nem a szállás és vendéglátás költségén spórolnak. A tengerparti nyaralások esetében mind többen választják a költségek tervezhetőségét segítő all inclusive, vagyis az étkezést és az italokat is biztosító ellátást – mondta el Bakó Balázs. Ami pedig a magas hozzáadott értékű utakat – például a kulturális körutazásokat – illeti, egyre inkább a program gazdagságát és minőségét is figyelve választanak a magyar utazók, nem pusztán az árat nézik.

A külföldi utazások iránti kereslet növekedése vélhetően annak a jövedelmi elitnek tudható be, amelynek tagjai többszörösét keresik a legszegényebbek által hazavitt összegnek. Mint a Híradó idén márciusban felhívta a figyelmet, az átlagkeresetnél sokatmondóbb adat a mediánbér, amely azt az összeget mutatja, aminél éppen annyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet. Ez januárban nettó 294 500 forint volt, tehát az emberek fele ennél kevesebbet, fele pedig többet keresett.

A szerző a Bank360.hu munkatársa.

Nyitókép: a Cromwell Hotel & Casino Las Vegasban. Fotó: Wikimedia Commons

UTAZÁSI IRODÁK

Hiába a szűk esztendő, a magyarok úgy költenek a drága utazásokra, mintha nem lenne holnap

Athén és Barcelona túl forró lett – hol nyaralnak most a turisták?