Hamis adatok szerepelhetnek a KRÉTA rendszerben egy szigetszentmiklósi iskolában – erről egy ott dolgozó tanár beszélt Híradónknak. Szerinte akkora a tanárhiány, hogy van, hogy a tornatanár tartja a fizikaórát, ezt azonban szakszerű helyettesítésként kell beírni az elektronikus naplóba. Egy szülő pedig arra panaszkodott a híradónak, hogy az elmaradó órák miatt a gyerekeknek alig vannak jegyeik. A Szigetszentmiklósi Tankerületi Központ azt közölte a Híradóval, hogy ők minden feladatot ellátnak.

Már órát sem tudnak tartani, annyi tanár mondott fel a Magyar Evangéliumi Testvérközösség abaújkéri iskolájában, ezért bizonytalan ideig nincs tanítás. Az intézménybe csaknem 40 településről járnak, többnyire nehéz körülmények között élő gyerekek. A szülők attól félnek, máshova kell majd járatni őket. Az iskola fenntartójától szinte minden támogatást elvont a NAV, ezért az elmúlt hónapokhoz hasonlóan most sem tudtak fizetést adni a dolgozóknak. 

Beadta felmondását az a Váci Tankerületi Központ területén dolgozó tanár, akinek bruttó 21, azaz huszonegy forinttal nőtt a fizetése a státusztörvénnyel.

Vezsenyi Lászlónak – azaz a vasalódeszkás tanárnak, ahogy sokan ismerték –, az elmúlt egy hétben nem telt el úgy napja, hogy ne kapott volna üzeneteket egykori diákjaitól. De még volt kollégái is írtak neki, amiben felidézték a közös kirándulásokat vagy csak egy kedves pillanatot, amiből akadt bőven az elmúlt 32 évben. A Fókusznak mondta el, miért hagyta ott ennyi idő után a pályát.

Az európai uniós megállapodás miatt nem adhat azonnal béremelést a kormány a tanároknak – ezt mondta a Híradónak Navracsics Tibor. Pedig az uniós tárgyalásokért felelős miniszter igazat adott Novák Katalinnak abban, hogy az uniós pénzek nélkül is emelnie kellene a kormánynak a tanárok bérét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az alacsony fizetéseket okolja azért is, hogy kémiatanárnak például összesen hatan jelentkeztek idén az országban.

Pankotai Lili tavaly október 23-án, a budapesti diáktüntetésen mondta el a közoktatás állapota ellen tiltakozó slamjét: az eset után a gimnáziuma elhatárolódott tőle. Élete azóta is eseménydús: legutóbb hétfőn szólalt fel a Karmelita kolostor előtti tüntetésen. A Reggeliben most elmondta, mit gondol a státusztörvényről, és arról is, hogyan készül a beszédeire, hogy érzi magát az új iskolájában. 

„Ha össze szeretném foglalni, arról szól, hogy minél központosítottabb legyen az oktatás, és minél kiszolgáltatottabbak legyenek a tanárok” – mondta el a pedagógusokat érintő státusztörvény-tervezetről Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a Reggeliben. Az, hogy mit takar pontosan a státusztörvény, milyen elemei vannak, és hogyan befolyásolhatja nemcsak a tanárok, hanem a diákok és a szülők életét is, kiderül a videóból. 

A státusztörvény még csak tervezet, a héten azonban több ezren tüntettek ellene. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly kirúgott tanárok, Törley Katalin és Palya Tamás a Reggeliben meséltek nemrég kezdődött perükről és arról, ők mit gondolnak az új tervezetről, amely heti 48 óra munkára kényszerítené a tanárokat, és bármikor áthelyezhetővé tenné őket.

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint aránytalan és indokolatlan volt, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a hétfői demonstráción. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerette volna erről megkérdezni a köznevelésért felelős államtitkárt, de nem kaptak érdemi választ. A Belügyminisztérium az RTL Híradónak sem válaszolt. A rendőrség ugyanakkor azt közölte, szükség volt az intézkedésre, mert a tüntetők agresszíven léptek fel a rendőrökkel szemben. 

Sírva köhögtek a tüntető diákok hétfő este a Karmelita kolostor előtt, miután a rendőrök könnygázzal fújták le őket. Előtte a Belügyminisztériumnál álltak ki tanáraik mellett, majd a demonstráció után a tömeg egy része a Miniszterelnökség elé vonult, hogy csatlakozzanak az épület körül lévő kordont elbontani próbáló ellenzéki politikusokhoz. A diákok azt is bejelentették, hogy jövő szerdára újabb tüntetést szerveznek.

Újabb bizonyíték a pedagógusok megbecsült helyzetére.

A PISA-teszteken az uniós cél az volt, hogy 2010-re a kettesek aránya mindenütt 10% alá csökkenjen az oktatásban, de 5 évvel később, 2015-ben a magyar arány mindhárom területen több mint 25%. Már az Akadémia is beavatkozna a magyar oktatás színvonalában.