Augusztus 21-én éjjel súlyos orosz légitámadás érte Munkácsot: egy amerikai tulajdonú gyárat robotrakéta talált el, közel húsz ember megsérült, és hatalmas anyagi kár keletkezett. Takácsy Dorka és Rácz András Oroszország-szakértők szerint ez volt az eddigi legsúlyosabb támadás Kárpátalján, és stratégiai üzenetet hordozhat. A célpontválasztás, a civil infrastruktúra elleni támadások és a régió szerepe mind komoly figyelmeztetést jelentenek.

Amerika leállítja Ukrajna katonai támogatását – szakértők szerint ennek végzetes következményei lehetnek. Vajon Putyin most lép előre?

Szaúd-Arábiában tartottak béketárgyalásokat az Egyesült Államok és Oroszország képviselői az ukrajnai konfliktus lezárásának lehetőségéről. Az egyeztetés 4,5 órán át tartott, jelentős előrelépés azonban nem született. A felek megegyeztek abban, hogy folytatják a párbeszédet, még akkor is, ha Ukrajna képviselői nem vettek részt a tárgyalásokon.

Március 17-én kezdődik Oroszországban az elnökválasztás, ami most először 3 teljes napon át tart. A nemzetközi választási megfigyelők a legutóbbi orosz választáson számtalan választási csalást tártak fel. A mostani választáson 29 régióban online is leadhatják szavazatukat a helyiek, ez további aggodalmakra ad okot. Szakértők szerint Vlagyimir Putyinnak már úgyis csak papíron vannak ellenfelei. Putyin mellett 3 jelölt neve kerül fel a szavazólapokra, talán nem meglepetés, hogy mindannyian a rendszeren belüli ellenzék jelöltjei, a Kreml hallgatólagos támogatásával. Bemutatjuk őket.

Svédország két évszázados katonai semlegességének vetett véget azzal, hogy 32. tagként csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, vagyis a NATO-hoz. Bár Moszkva el akarta kerülni, hogy Svédország és a korábban már csatlakozott Finnország a NATO tagjai legyenek, Ukrajna megtámadásával éppen azt érték el, hogy a két észak-európai állam belépjen a szövetségbe. Oroszország korábban közölte, hogy katonai, technikai és más ellenintézkedéseket tesznek a svéd NATO-tagságra válaszul. Vlagyimir Putyin múlt heti, szokásos éves elnöki beszédében ostobaságnak nevezte, hogy meg akarnák támadni Európát, de elhangzott azért egy burkolt fenyegetés is.

Gyászolók tömege, a hatalom részéről pedig extrém biztonsági intézkedések övezték Alekszej Navalnij temetését. A rendőrök és a különleges alakulatok már előző nap kivonultak a helyszínre, még a templom belsejét is bekamerázták. A hatalom láthatóan mindent elkövetett, hogy megakadályozza, hogy tömegek vegyenek részt az orosz ellenzéki politikus búcsúztatóján.

Meglepetésként érte a Kremlt a szombati Wagner-művelet, ami hatalmas megaláztatás is volt a hatalomnak. Szombaton reggel még megtorlásról, este már kegyelemről beszélt Putyin, ami azért is furcsa, mert ennél jóval kisebb megaláztatásokat is megtorolt, szokatlan lenne, ha a mostani Prigozsin-ügyet nem büntetné meg. Putyin lojalitásának megvannak a határai, és Prigozsinnak van társadalmi támogatottsága – foglalta össze Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő.

A történelem során mindössze kétszer vetettek be háborúban atombombát. Egy nukleáris fegyver éles bevetése megállíthatatlan láncreakciót indíthat el a világban. Ilyen fegyverrel hivatalosan jelenleg 9 ország rendelkezik: az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Izrael, Pakisztán, India, Kína és Észak-Korea. A legnagyobb fenyegetést mégsem ezek az államok jelentik.

Egy évvel ezelőtt támadta meg Oroszország Ukrajnát. Vlagyimir Putyin célja többek között a kijevi vezetés eltávolítása volt. Villámháborúra készült és azzal számolt: gyorsan térde kényszerítik Ukrajnát. A terve azonban nem jött be és más következményekkel sem számolt: megszületett a modern ukrán nemzet. Az orosz elnök hatalma viszont országában a háború ellenére sem ingott meg.