Hungarocellfelhőben, egy hangárba költözve dolgoznak éjjel-nappal az alkotók a Debreceni Virágkarnevál kocsijain.

2021-ben ismerhette meg a nagyközönség az augusztus 20-i ünnepségre készült óriási szobrokat. Az akkor először megrendezett felvonuláson volt minden: félmeztelen táncosok, ezüst turulszobor, hatalmas agancsok és egy – azóta mémmé vált – diszkógömbre hajazó, aranyszínű Szent István-szobor is, amit úgy vontattak végig az Andrássy úton. Az esetből már másnap botrány lett: ugyanis nem tudta a kormány, hogy mennyibe került az augusztus 20-ai felvonulás az Andrássy úton. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter akkor az RTL Híradó kérdésére azt mondta: megértő a szobrokkal kapcsolatos esztétikai vitában.

2022-ben több ruhátlan személyt ábrázoló szobornak és festmények takarták le az intim részeit a különböző múzeumokban és szabadtéri kiállítóhelyeken, miután egyre több turista tiltakozott az ábrázolt meztelenség ellen. Sokan háborodtak fel egy egri köztéri szobor miatt is, amelyik az Egri csillagok nyitójelenetét ábrázolja a pucér Vicuskával és Gergővel, ráadásul a fiúnak többek szerint a nemi szerve is túl nagyra sikerült.

Szobrok jönnek és mennek! Pedig ők maguk egyhelyben, mozdulatlanul állnak. Sorsukról azok döntenek, akik mozgatják, elbontják, ledöntik, vagy emlékparba szállítják őket. Mert mindegyik szimbolizál valamit, és ha egy rendszer változik, a szobroknak is változniuk kell. Szobordöntések és szoboravatások - Lázs Sándor filmje a XXI. században.

667 millió forintért rendelt meg két szoborcsoportot a Magyar Nemzeti Bank - a monumentális alkotásokat Szőke Gábor Miklós szobrászművész és cége készíti. A tervezett szobrokra a G7 figyelt fel a közbeszerzési dokumentumokban. Az MNB és alapítványai korábban is költöttek műalkotásokra: egy Tiziano-képért például 4 milliárd forintnál is többet adtak 5 éve.

Több száz kiló cukormassza és ételfesték, rengeteg befektetett munkaóra és megannyi izgalom egy igazán patinás környezetben. Kastély, szarvas, hintó, róka – volt itt minden, ami tökéletesen jellemezte Wittelsbach Erzsébet, vagy, ahogy a legtöbben ismerik: Sissi királyné uralkodásának korát. A gödöllői királyi kastélyban megrendezett Royal Cake verseny témája ugyanis ez volt.

Nem csalás, nem ámítás, ezek bizony nem szobrok, hanem emberi kéz alkotta torták! És bár fogyasztásra nem ajánljuk őket, hiszen az alapjuk legtöbbször hungarocell, de gyönyörködni azért lehet bennük. Bemutatjuk a gödöllői királyi kastélyban megrendezett Royal Cake versenyen induló műveket. A verseny témája Wittelsbach Erzsébet, vagy, ahogy a legtöbben ismerik: Sissi királyné uralkodásának kora volt.

Ahogyan azt előre sejteni is lehetett a Kaliforniai álom alkotói és közreműködői az európai Oscar-nak tartott, BAFTÁN is ki táncoltak maguknak jó néhány díjat, de akadt bőven meglepetés és újabb magyar siker is a gálán!

Egy helyen a világ leghíresebb szobrai, Szegeden. A New York-i Szabadság szobrot, a Szfinxet, Michelangelo Dávidját és a kínai agyagkatonák egyikét is megnézhetik az érdeklődők a szegedi Reök palota legújabb kiállításán. A szobrokat körbe lehet járni, fotózkodni is lehet velük, de mindezt persze csak virtuálisan. A kiállítás ugyanis szabad szemmel nem látható, csak egy speciális, telefonokra és táblagépekre készült alkalmazással jelennek meg a világhírű műalkotások.

Irakban az életét is kockára tette, hogy saját szemével lássa, mi az, ami még megmenthető az Iszlám Állam pusztítása elől. Dezső Tamást nevezhetnénk a magyar Indiana Jones-nak is, hiszen régészként és az ELTE dékánjaként személyes érdeklődésből utazott a bombák, és az értelmetlen kivégzések földjére. Videóin olyan rombolások nyomait láthatjuk, amelyet az ISIS-nak soha nem fog megbocsájtani a világ.

Az egész világot megdöbbentette az a videó, amelyet az iszlamista szervezet tett közzé: a moszuli múzeumban vertek szét ókori szobrokat. A magyar régész szerint a szélsőségesek az eredeti műtárgyakat eladják, így tesznek szert pénzre.