420 kilométer magasságban kering felettünk a Nemzetközi Űrállomás, a Polaris Dawn küldetésen kétszer ilyen magasra mennének. Ez egy magánjellegű küldetés, amit Jared Isaacman amerikai vállalkozó talált ki. Olyan messzire utaznának a SpaceX űrhajósai, amire a 70-es évek óta nem volt példa. Az új típusú űrsétával az is kiderülhet, hogy bírják az új szkafanderek a kozmikus sugárzást, erre viszont várni kell, mert harmadjára is elhalasztották a rossz időjárási körülmények miatt. Hogy miként néz ki egy ilyen űrséta, arról Tamási Dávid, a Spacejunkie alapító főszerkesztője beszélt a Reggeliben.

Két év múlva a tervek szerint ismét ember léphet a Hold felszínére, amire utoljára 1972-ben volt példa. Az asztronauták mindehhez új ruhát és cipőt kapnak, aminek a tudományos fejlesztéseken túl marketingértéket is képviselniük kell. Nem mindegy, milyen nyomot hagy ott az ember, miközben elviseli a több mint 300 fokos hőingást, és bonyolult munkákat is képes elvégezni a súlyos szkafanderben.

Zűr az űrben – egy orosz kozmonauta került kisebb bajba, amikor társával a nemzetközi űrállomáson kamerát szereltek. A szkafandert árammal ellátó akkumulátor hibásodott meg. Az irányítók azonnal visszarendelték az űrállomás zsilipkamrájába, nehogy baj legyen.

Robotot építhettek, műtéti technikát próbálhattak ki, és akár az ebola vizsgálatához használt szkafanderbe is belebújhattak azok, akik ellátogattak a Kutatók Éjszakájára. Országszerte majd 150 helyszínen várták a tudomány iránt érdeklődőket. A 10. Kutatók Éjszakáján világrekord is született, elkészült a világ legnagyobb rajza, amit firkarobotok készítettek.