Lengyelország, az unió hatodik legnagyobb gazdasága.  Európa egy része sziszeg, egy másik része bizonyára örül a néhány mandátumos többséggel rendelkező, kéthónapos varsói kormány döntéseinek. Tételesen eddig annyi történt, hogy közvetlen kormányirányítás alá került a lengyel közmédia - a hírügynökség eddig még nem - és a kormánypárt embereivel töltötték fel az alkotmánybíróságot.  Lengyelország szomszédságában a német politika érezhetően nem lelkes, de szokása szerint visszafogott, ám az Európai Bizottság szerdai ülésén szerepel egy úgynevezett tájékozódó vita arról, mennyire tartja meg Lengyelország az unió alapvető értékeit. Akadnak vezető politikusok, akik attól tartanak, hogy Lengyelország a következő Magyarország.  Mit gondol a lengyel fejleményekről Jaczek Dzsidzsina, a piacvezető lengyel hetilap újságírója?

Kormánymédia a közmédiából, lecserélt alkotmánybírók, megfélemlített köztisztviselők, vizsgálódó Európai Bizottság. Ismerős? Pedig nem Magyarország, hanem Lengyelország és a kéthónapos kormány politikája a téma. Mi történik Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legfontosabb országában? És hogyan viszonyulhat ehhez Magyarország? Politikai vita és szakértői elemzés.

A menekült kérdés Európát alapjaiban rengette meg. Megerősödtek a szélsőség pártok, lezárták a határokat, és egymással veszekedtek a politikusok. Sokan a schengeni határok megszűnéséről és Európa széteséséről beszélnek.

A magyar politika érzi, hogy jó lenne minél több külföldön dolgozó honfitársunkat valahogyan hazahívni. Vannak tervek. Beszélgetésünket három külföldön élő magyar is figyeli: ketten Londonban élnek, harmadik vendégünk egy német kisvárosban. Megtudjuk, mit gondolnak a pártok terveiről.

Áder János, Orbán Viktor és Semjén Zsolt is külföldön volt az október 23-i forradalom évfordulóján, így egyikük sem mondott ünnepi beszédet Magyarországon. A köztársasági elnök beiktatása óta egyszer sem tartott beszédet Budapesten, nyilvános rendezvényen az '56-os évfordulón.

Dühből alkotta meg óriásplakátját, ezt mondta az idei ARC első helyezettje. A 15. közérzeti plakátkiállítás pénteken nyílt meg „Magyar álom” címmel. A szervezők szerint az idei óriásplakátok az elmúlt tizenöt év leginkább politikai hangvételű alkotásai.  

Fiatalok voltak, kócosak és szókimondók. Még nem tudták, mi lesz belőlük. Bíztak a jövőjükben.

Voltak és vannak olyan szakkollégiumok, ahová nemcsak a jó társaság, vagy a bulik miatt volt érdemes bekerülni. Működtek szellemi műhelyek, ahol szabadon lehetett vitatkozni politikai és társadalmi problémákról. Őszintén lehetett beszélni arról is, amit átlagember szóba sem hozott. De ezek a kollégisták elütöttek az átlagtól. A következő film az archív felvételek miatt is érdekes. Egyrészt a Fekete Doboz 1988-ban forgatott snittjei, másrészt a főszereplők 2009-ben adott interjúi miatt.

Embert is ölt a délszláv háborúban az Országgyűlés jobbikos alelnökének személyi titkára - legalábbis erről beszélt egy dokumentunfilmben még évekkel ezelőtt Dér Zsolt. Az RTL egyik munkatársa készítette a filmet róla. Az azóta politikai pályára lépett fiatalember azt mondta: szerinte az emberölés legintimebb formája, ha azt késsel teszik. Dér Zsolt ősszel a Jobbik önkormányzati képviselő-jelöltje volt Egerben. Schneider Tamás híradónkkal azt közölte: semmi kivetnivalót nem talál munkatársa múltjában. Figyelem, a téma többeket érzékenyen érinthet.

Amióta Simicska Lajos vasárnap lényegében ügynökvádat fogalmazott meg Orbán Viktor ellen, újra előtérben az ügynök-ügy: a rendszerváltás óta nem sikerült ebben rendet teremteni, így továbbra sem lehet fogalmunk róla, hogy a magyar politika és közélet mely szereplőit lehet ügynökváddal zsarolni vagy gyanúsítani. Kósa Lajos Fidesz-alelnök és Lukács Zoltán MSZP-alelnök vitája.

A Golden Camera díjat egykori munkatársa, Danny DeVito adta át a hírességnek, aki nem csak színészként, de testépítőként és kormányzóként is bizonyított.

A diktátort Kozmutza Flóra vette rá egy Rorschach-tintafoltteszt kitöltésére, ami alapján Rákosi paranoid személyiségzavar jeleit mutatta.

Választási év volt 2014 - a politikusok pedig mindent meg is tettek azért, hogy felhívják magukra a szavazók figyelmét. Videókat, képeket töltöttek fel az internetre, egyik-másik kifejezetten emlékezetesre sikerült.  

Alapkőletétel szakadó esőben. Csaknem száz gyereket rendelt oda az iskola igazgatónője és a fideszes polgármester. Balog Zoltán miniszter előtt léptek fel. És bőrig áztak. Feléjük nem tartottak esernyőt, mint a miniszter felé. De nem ez az első eset, hogy a politikusok nem vesznek tudomást arról, vagy nem is tudják, hogy mi történik körülöttük, míg ők beszélnek. Moskovics Juditot az érdekelte: hol a határ, minek kell történnie ahhoz, hogy fontosabb legyen az emberség, mint egy politikai cél.  

Nem szerepeltek jól a vasárnapi választáson azok a jelöltek, akiket korábban nem a politika világából ismerhettek az emberek. Hiába volt egykori szépségkirálynő és világbajnok kenus is az indulók között, egyikük sem járt sikerrel. Nem jelentett viszont akadályt, ha valaki részegen dülöngélő korábbi alpolgármester, vagy esetleg - a gyanú szerint - az élettársát bántalmazó egykori képviselő volt.  

Sharon Stonnal, Stallonéval, Schwarzeneggerrel dolgozott. A tehetséges producer meggazdagodott Amerikában. Hazajött. Ma már nem készülhet állami pénzből film Magyarországon az ő beleegyezése nélkül. Tisztázatlan hátterű offshore-cégek vannak körülötte. A kormány mégis neki adott öt új kaszinót, amelyekkel milliárdokat kereshet. Miért? Andy Vajna kereste meg a politikusokat, vagy őt találta meg a politika? És 70 évesen miért nem a tengert nézi Kaliforniában, a nála majd 40 évvel fiatalabb feleségével? Komolyan szerettük volna megtudni Moskovics Judittal, hogy ki is Andy Vajna. Nem gondoltuk, hogy ilyen nehéz dolgunk lesz.

A ledőlő Orbán-szobor, az elguruló fej és az utána következő zavaradottság. Közös ünneplésre készülnek ellenzéki pártok október 23-án, de a szobordöntés, és ami utána következett, megmutatta, hogy törékeny a barátság.

A magyarok amerikai kollégáikat utánozták, fel is jelentették őket. A szovjeteknek nem tetszett a magyar rajzfilm. Az amerikaiak viszont megvették, hogy rögtön el is dugják. Mi lett a Pannónia Stúdióval és mi a magyar rajzfilmmel?

A diáktüntetések arcai. Eddig nem érdekelte őket a politika. Most mi változott?

Az 50 éves hajléktalan a képviselőház előtt „hajléktalanújságot” árul. Mindig is érdekelte a politika, ott volt az SZDSZ alapítói között, amíg a párt el nem fogyott mögüle, majd a munkáját is elveszítette.

Boross Péter kerülte a politikát, mégis a titkosszolgálatok felügyeletét bízták rá. A szocialista nagyvállalat igazgatójából hogyan lehetett a legmegbízhatóbb ember a rendszerváltás után?

Egy véreskezű diktátor népszerűségét próbáljuk megfejteni, ha egyáltalán volt neki. Sokan nyilvánvaló kényszerből éljenezték a Rákosit. A következő összeállítás viszont azokról szól, akik egyértelmű lelkesedéből csapták össze tenyerüket.

Politika és közéleti témák a Tankcsapdánál, Ákosnál, Dopemannál és Bródynál.

A rapper szidja a politikát, a pártokat, a Parlamentet, de a számával nem ez volt a baj, nem ezért jelentették őt fel már 16-an a Legfőbb Ügyészségen.

Festmények, amelyeket 20 millió forintért rendelt meg az állam az új Alkotmány tiszteletére. Politika vagy művészet? Kerényi Imre kormánybiztos tárlatvezetése a Házon kívül nézőinek.

A reform Magyarországon szitokszó lett. A rendszerváltás óta, sőt már az előtt is, ciklusonként jöttek a rendkívüli - "na most egyszer utoljára fáj, de felszívjuk magunkat" -lépések, hogy aztán mégse jöjjön el a stabil fejlődés korszaka. Mi a kudarc oka? Lehet-e másképpen? Válaszok a XXI. században!

Egykori transzvesztita, radikális programozó, lakodalmakban is DJ-ző konzervatív fiatalember. Kik ők és mit adnának a választóiknak? Kiderül a Házon kívülből!

Baloldaliak, jobboldaliak és liberálisok – még együtt. Fiatalok, akik egymás lakására jártak, mindig ugyanazon a napon.