Egymást érik a vezérigazgatói botrányok a világ nagyvállalatainál, legutóbb egy vezető élelmiszeripari cég vált meg első emberétől egy titkos viszony miatt. Komócsin Laura, nemzetközileg akkreditált coach szerint nem magával a szerelemmel van a gond, hanem azzal, ha egy vezető titkolózik. Ez ugyanis a részvényesek és a munkavállalók szemében is megingathatja a bizalmat, és azt a benyomást kelti, hogy a szabályok bármikor felrúghatók.

Bankok, távközlési cégek, kiskereskedelmi láncok is érintettek lehetnek. Többen attól tartanak, a kormány politikai célokra használná, az egyébként máshol is létező szabályokat.

Simon Anita 2021 óta vezérigazgató-helyettes egy energetikai nagyvállalatnál, hulladékgazdálkodással foglalkozik. A Reggeliben megosztotta, szerinte melyek azok a kompetenciák, amelyek egy női vezetőben inkább jelen vannak, mint egy férfiben. 

A zöld bolygó csapata utána járt, hogy a bankszektorban és egyéb nagyobb vállaltoknál milyen lépéseket tudnak tenni annak érdekében, hogy védjék a bolygót. A digitális fizetés megjelenésével egyre inkább háttérbe szorulnak a plasztikkártyák. Ma már telefonnal, vagy az óránkkal is fizethetünk. A Digital First törekvés azt célozza, hogy ne legyen plasztik. A kibocsátott kártya egy virtuális kártya legyen, ami bármennyiszer felhasználható. Ezzel párhuzamosan fejlődik a láthatatlan vásárlás is, amikor már se a telefont, se a kártyánkat nem kell ahhoz elővenni, hogy vásárolhassunk.

Manapság a nagyvállalatok is sokat beszélnek arról, hogy jelentős tennivalójuk van a fenntarthatóság érdekében. 

Jövőre nő a minimálbér, nő a szakmai bérminimum is, csökkennek a munkaadókat terhelő járulékok és 9%-ra csökken a társasági nyereségadó. Ez a 9% eddig a vállalkozások döntő többségénél 10% volt, náluk tehát a csökkenés 1%, de az 500 milliónál magasabb éves forgalmú nagyvállalatoknál 19% volt – ők tehát a nagy nyertesek. Ami tehát az ezernéhányszáz nagyvállalatot illeti – Magyarország adóparadicsom lehet? De mi lesz a félmillió kis- és közepes vállalkozással?