A népességcsökkenés miatt a hazai munkavállalók jelenlegi számának megtartása is óriási kihívásnak ígérkezik.

Nagyjából 15 százalékkal emelkedtek volna a minimálbérek, de most újra le kell ülni tárgyalni.

Nincs közeledés, nagyon távol állnak egymástól a szakszervezetek és a munkaadók elképzelései a jövő évi béremelésről. A dolgozók érdekképviseletei tíz százalék fölötti minimálbér-emelést szeretnének, a munkaadók viszont ennek legfeljebb felét látják reálisnak. A kormány elsősorban a két fél megegyezését szeretné, ám a szakszervezetek szerint a tárgyalásokon a pénzügyminiszter nem zárkózott el egy 12-15 százalékos minimálbér-emeléstől sem.

Újra 18 éves korra emelnék a tankötelezettséget, és kötelező vizsgához kötnék az általános iskola befejezését a munkaadók. Ennek oka, hogy szövetségük szerint a diákok negyede funkcionális analfabétaként kezdi a középiskolát.

Ez nem egyszerű, de minden munkavállalót érint. Kormány és szakszervezetek kontra munkaadók – ha minden jól megy, kedden megállapodhatnak a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról – ez a minimum, amit egy szakképzett munkavállaló havonta kaphat. Ha jól értjük, a munkaadók ezt sokallják, ezért állt elő az a nem mindennapi helyzet, hogy a kormány és a szakszervezetek azonos oldalon találják magukat a munkáltatókkal szemben.