Az új vakcina a koronavírus elleni mRNS-vakcinákhoz hasonlóan működik, és gyorsabban fejleszthető, illetve célzottabban támadhatja a vírustörzseket. 

Miután beadták a vakcinát a betegeknek, az immunrendszerük 48 óra után már harcolt a tumor ellen.

10 év múlva robbanásszerű változás jöhet a rák gyógyításában – ez a Nobel-díjas Karikó Katalin és kollégája felfedezésének, az mRNS alapú vakcinának köszönhető. Erről Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem professzora beszélt az RTL híradónak. Az Egyesült Királyságban már embereken tesztelik az mRNS alapú kísérleti rákellenes vakcinát. Egyelőre bőrrákos embereken tesztelik az eljárást, eddig sikeresen. A kutatók szerint áttörés várható a tüdő-, húgyhólyag- és veserák gyógyításában is.

A közös fotójuk örökké a színész szobáját díszíti majd.

Hatalmas áttörés következhet be és teljesen átalakulhat az orvostudomány a közeljövőben: ebben szerepe van a friss magyar Nobel-díjasoknak, Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek is. A riportból az is kiderül, pontosan hogyan működik az mRNS alapú terápia.

Az mRNS-ről sokan csak a koronavírus elleni vakcinák kapcsán hallottak, noha ennél sokkal többről van szó. Az mRNS-oltóanyagok lényege, hogy nem a legyengített vírust juttatják a szervezetbe, hanem egy immunogén fehérje előállításához szükséges genetikai információt, egy nanorészecskébe csomagolt RNS molekulát. Mit is jelent ez, és milyen betegségek kezelésében hozhat áttörést mindaz, amiért Karikó Katalin Nobel-díjat kapott? Dr. Jakab Ferenc virológust kérdeztük a Reggeliben.

Karikó Katalin, a szolnoki születésű mikrobiológus és kutatótársa az mRNS vakcinák kifejlesztésével kulcsszerepet játszottak az elmúlt 100 év legnagyobb világjárványa elleni küzdelemben és új utakat nyitottak a jövő orvostudománya előtt. Karikó lett az első Nobel-díjas magyar nő, ugyanakkor a harmadik magyar állampolgár, aki megkapta a legrangosabb tudományos díjat.

A koronavírus elleni vakcinagyártás begyorsította a kutatásokat. 

Az RTL-nek nyilatkozó nőgyógyász hasonló panaszokat hallott pácienseitől.

A kémiai Nobel-díjat sem vihette haza a magyar kutatóbiológus és biokémikus, Karikó Katalin, aki az elmúlt hónapokban több hazai-és nemzetközi díjat is bezsebelt, amiért áttörést ért el a koronavírus-vírus vakcinák miatt elterjedt mRNS-technológiában. Az idei kémiai Nobel-díjat a molekulaépítés forradalmasításáért Benjamin List és David MacMillan kapta. Az eddigi tapasztalatok szerint a bizottság ritkán jutalmaz friss kutatásokat, ezzel magyarázzák azt, hogy nem Karikó Katalin kapta a díjat.

Az idei kémiai Nobel-díjat sem Karikó Katalin kapta, pedig sokan a magyar biokémikust tartották a legesélyesebbnek a több koronavírus elleni oltóanyag alapjául szolgáló mRNS-technológia kifejlesztése miatt. A díjat két molekula-kutató kapta. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese szerint a Nobel-díjnál gyakori, hogy több tíz év is eltellik a felfedezés és a díjazás között.

Karikó Katalin Nobel-díjra jelöltségét nem tudta díjra váltani. Az elmúlt napokban azonban csak úgy záporoztak felé a díjak. Amiért úttörő szerepet játszott a Covid–19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztésében, a hétvégén megkapta a magyar tudományos élet legrangosabb elismerését, a Bolyai-díjat. De bezsebelte Ausztria, Németország, és Franciaország legelőkelőbb tudományos elismeréseit is.

Karikó Katalin, a világhírű kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, három napig vendégeskedik Szegeden, itt adott interjút az RTL Híradónak is.