Nagy Márton az RTL Híradónak azt mondta: odalehet a 13%-os minimálbér-emelés jövőre. A szakszervezetek szerint kisebb béremelés is elfogadható lehet.

A vállalkozások 54%-a árat emelhet a kötelező minimálbér-emelés hatására – a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet reprezentatív felmérése alapján. Úgy számolnak, 20% pedig létszámcsökkentéssel venné elejét a bérköltség növekedésének. A jegybank friss előrejelzése szerint a kormány által tervezettnél magasabb, akár több mint 4%-os infláció lehet jövőre, de azt mondják, nem a béremelések miatt.

Az inflációt jelentősen meghaladó, akár több mint 8 százalékos minimálbér-emelést akarnak a szakszervetek – ezt a Liga elnöke mondta Híradónknak, miután tárgyalni kezdtek a munkáltatókkal és kormánnyal a jövő évi legkisebb fizetésekről. A munkáltatók visszafogottabb emelést ígérnek a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény miatt. A magyar minimálbér a legutóbbi 15 százalékos emelés ellenére is sereghajtó az Unióban.

A román minimálbérek idén már másodszorra nőnek, így már bruttóban és nettóban is megelőzik a magyart.

A Belügyminisztériumtól várnak segítséget az önkormányzatok, mert nem tudják, miből fizessék ki a minimálbér emelését a dolgozóiknak. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt kéri Pintér Sándortól, hívja össze az Önkormányzatok Együttműködési Tanácsát, és a kormánnyal közösen találjanak megoldást. A belügyminisztérium azt közölte, minden évben biztosítják a minimálbér emeléséhez szükséges többlettámogatást.

Eldőlt: decembertől emelkedik a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal. Bár hivatalosan még nem írták alá a megegyezést, de a megállapodás ma megszületett. A munkavállalók képviselői szerint így jövőre a reálbérek is emelkedhetnek. A munkaadók szerint viszont nagyon nehéz lesz ezt kigazdálkodniuk. A kormány a versenyszférában további emelésre ösztönzi a cégeket.

Már december elsejével emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum – ezt kezdeményezik a szakszervezetek. Azt állítják, a kormány nem támogatja az egyszeri, idei, akár 100 ezer forintos adómentes bérkompenzációt. A munkáltatók szerint előrehozható a béremelés, de ha korábban kell bevezetniük, akkor kevesebbet emelhetnek.   

10 százalékos minimálbéremelést tart reálisnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – erről az Indexnek beszélt. Alig néhány hete jelentették be a munkáltatók, hogy nincs pénzük évközi bérfejlesztésre, de januártól 10 százalékkal növelnék a kötelező legkisebb fizetéseket a magas infláció miatt. A szakszervezetek szerint legalább 15 százalékos emelés kellene, hogy a minimálbér annyit érjen jövőre, mint tavaly. Több mint egymillió magyar dolgozik jelenleg minimálbérét vagy garantált bérminimumért. Őket sújtja leginkább az infláció a Híradó általu kérdezett szakértő szerint.

A minimálbér 16 százalékkal nő, míg a garantált bérminimum összege 14 százalékkal.

A minimálbér 16 százalékkal nőhet, míg a szakképzettek garantált bérminimuma 14 százalékkal. Már ha aláírják a megállapodást.

230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege.

Ez 2,18 eurós növekedést jelent. 

Elbocsátásokhoz vezethet és akár csődhullámot is okozhat, ha a cégek nem tudják kigazdálkodni a minimálbér-emelés költségeit – derül ki a GKI friss felméréséből. Jövőre a minimálbér bruttó 200 ezer, a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra emelkedik. A kormány szerint ezzel mindenki jól jár, a gazdaságkutatónál ugyanakkor azt mondják, akár 7 ezer ember is elveszítheti az állását emiatt. 

Évközi minimálbér-emelést követelnek a szakszervezetek, miután a vártnál magasabb infláció elviheti a kötelező legkisebb keresetek idei, mindössze 4%-os növekedését. Több mint egymillió dolgozó fizetése most kevesebbet ér, mint tavaly. A munkáltatók akkor kompenzálnának, ha a kormány csökkenti az őket terhelő adót.

A cégek kevesebb, mint fele adna nagyobb fizetést év elejétől - a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének friss kutatása alapján. Úgy számolnak, a kötelező minimálbér-emelés is leépítésekkel járhat. A GKI Gazdaságkutató szerint a járvány utoljára áprilisban váltott ki hasonló bizonytalanságot a vállalatokból. A szakszervezetek mégis bérfejlesztést várnak, a kormánytól követelnek adócsökkentést.

Nincs fedezete a megemelt minimálbérnek a kistelepüléseken, és emiatt ezer falu mehet tönkre az Önkormányzatok Szövetsége szerint. A nagyvárosokat a bérfeszültség állítja kihívás elé, némelyek a cafetéria egy részének készpénzesítéséből remélhetnek alapbéremelést. Az Önkormányzatok Szövetsége szerint, minden felelősség a kormányt terheli. A munkaerőpiaci államtitkár azt ígéri, kivizsgálják a helyzetet, és ha szükséges, lépni fognak.

Egyetlen forinttal sem kapott több fizetést a minimálbéresek egy része a szociális intézményekben, hiába várták a kötelező béremelést. Több intézményben annyival csökkentek a pótlékok, amennyivel az alapbéreket emelni kellett. A szociális államtitkár szerint ilyen rosszul kevesen jártak. Viszont most 46 milliárd forinttal többet kapnak az intézmények, hogy fedezni tudják a béremelés miatti plusz költségeiket.