Eddig az érkezők egyharmada kért elhelyezést, a többieket rokonok, barátok várták, vagy tovább utaztak.

Hónapok óta nézzük a menekültekről szóló képsorokat Európában. Nagyon sokan nagyon sokfélét mondanak róluk, adott esetben ki-ki politikai nézetei alapján, de nagyon kevesen vannak, akik, mint mai vendégeink, maguk látták és tapasztalták, honnan, miért és hogyan jönnek a menekültek. Rajacsics Ágnes a török-szír határtól Görögországig utazott menekültekkel, Földes András összességében sok hetet töltött velük, Kakuk György a görög-macedon határtól Szegedig kísért csoportokat, N. Forgács Gábor végigforgatta az utat Törökországtól Ausztriáig.  

Tényleg milliók akarnak még Magyarország felé elindulni? Mi vethet véget a sosem látott menekülthullámnak? Riporterünk a válaszokért az egyik törökországi menekülttáborba utazott a szír határ mellé. Helyszíni tudósításunk az országból, ahová már két és fél millióan menekültek a háború elől, amelyben mindenki harcol mindenkivel.

Egész városok néptelenednek el Szíriában, ahogy egyre több ember kénytelen elhagyni lakhelyét a szűnni nem akaró harcok miatt. A káoszba süllyedő országban már szinte követhetetlen, ki kivel és hol harcol, senki nincs biztonságban.

A következő években nem enyhül az Európára nehezedő menekülthullám – állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia 30 tudós közreműködésével csütörtökön bemutatott tanulmánya. Aki Magyarországon marad, azt integrálni kell, oktatás és munka, tehát a kormánynak is van tennivalója. Két szerzőt kérdezünk.

Több menekülthullám volt Magyarországon. Beszélhetnénk a trianoni döntés elől menekülők vagonlakásairól, a Tanácsköztársaság bukása miatt menekülőkről is, vagy, hogy kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk, ám a ki- és bevándorlási hullámok közül most azokra emlékezünk, melyek csak pár nemzedéknyi ideje történtek. Melyekre még emlékeznek szemtanúk, áldozatok, vagy épp az ő gyermekeik. Így is bőven válogathatunk…

Bajban vannak a menekülthullám által leginkább érintett települések, Zákány és Hegyeshalom, mert jelentősen emelkedtek a kiadásaik, és a váratlan költségek felborították az önkormányzatok költségvetését. Elsősorban fejlesztésekre szánt pénzeket csoportosítanak át, hogy fizetni tudják a menekültek után takarító embereket, de a rengeteg szemeteszsák és gumikesztyű sem szerepelt a tervezett kiadások között.

175 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítéssel zárják le a szerb-magyar határt - erről döntött szerdai ülésén a kormány. Az előkészítésre egy hetet kapott a belügyminiszter. A baloldali ellenzék elutasítja a kerítésépítést, a Jobbik támogatja azt, de szerintük a határzár nem oldja meg a bevándorlás problémáját. Ferenc pápa beszédben ítélte el azokat, akik bezárkóznak a menekülthullám idején.