Tápláltsági állapotfelmérést végzett a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a 6-12 éves korosztályban áprilisban és májusban, a GYERE (Gyermekek Egészsége Program) keretein belül.

Az első felmérés az ország három nagy régiójának kilenc településére terjedt ki, amelyben összesen 1264 gyermeket vizsgáltak önkéntes alapon, szülői beleegyezéssel. A települések egy-egy általános iskolájában mérték fel a 6-12 éves gyermekek tápláltsági állapotát a nemének, életkorának, testtömegének és testmagasságának rögzítésével.

A testtömeg-index (BMI) alakulása életkor és nem szerint az ismert biológiai törvényszerűséget mutatta: gyermekkorban a BMI értéke az életkorral nő, tükrözve a fejlődés-növekedés során bekövetkező testarány-változásokat, továbbá serdülőkor előtt a fiúk és lányok testtömeg-indexében általában nincs jelentős eltérés. A régiók között sincs szignifikáns különbség a tápláltsági kategóriákat tekintve. Tendenciaként azért elmondható, hogy a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a normál tápláltsági állapotú gyermek aránya.

Ami igazán aggasztó, az az, hogy a teljes mintában alig kétharmad (64,2 százalék) a normál tápláltságúak aránya. Majdnem minden ötödik gyermek kismértékben túlsúlyos (18 százalék), míg elhízottnak tekinthető 7,1 százalékuk. Összességében tehát a vizsgált gyermekek mintegy negyede súlyfölösleggel küzd. Ezzel párhuzamosan az alultápláltak hányada sem elhanyagolható, hozzávetőlegesen minden tizedik gyermek (10,7 százalék) ebbe a kategóriába sorolható.

A nemek és korcsoportok között nincs szignifikáns eltérés, az azonban látható, hogy az idősebb fiúknál (10-12 évesek) nagyobb arányban fordulnak elő súlyfölösleggel rendelkezők, a legidősebbek körében pedig kiemelkedően magas az elhízottak aránya.

Nyitókép: CStorz / Getty Images

MDOSZ

A magyar gyerekek negyede túlsúlyos, viszont minden tizedik alultáplált