A napi 8 órás munkaidő gondolata már 1817-ben felmerült egy brit gyártulajdonos, bizonyos Robert Owen fejében. Erre bizony sokat kellett várni, a XIX. század második felében az Egyesült Államokban egyre többen követelték a nyolc órás munkaidőt, majd 1886. május 1-jén Chicagoban sztrájk kezdődött. Két nappal később a munkások és a rendőrök összecsaptak, innen indult május elseje.

Munkanélküli jövőt jósolnak, ahol az emberek helyett gépek és robotok dolgoznak. Szakmák is megszűnhetnek a technika fejlődése miatt. Már most is vannak kihalt mesterségek, amelyeket gépek vagy robotok végeznek és úgy tűnik, hogy egyre több ilyen lesz, de akkor mihez kezdenek majd az emberek?  

A munka ünnepén azzal szeretnénk tisztelegni a női munkavállalók előtt, hogy nemcsak a munka frontján, de az élet más területén is megmutatjuk milyen a helyzetük ma a világban. Felső vezetők és beosztottak mesélnek tapasztalataikról és arról, hogy mi lehet a gátja a nők karrierépítésének.

Májusfaállítás, motoros és lufis felvonulás, virsli és sör. Ez jellemezte a munka ünnepét a vidéki városokban. Ajkán a helyi férfiak a helyi nőknek állítottak fát, Sajószentpéteren egy szerelmes férfi óriás májuskosarat készíttetett a lánykéréshez, Szombathelyen pedig a hagyományőrzésé és a katonáké volt a főszerep.