- Schadl: Édes gazdám?

- R.: Nem akarlak zavarni, csak nagyon jó étvágyat kívánok a vacsorához.

- Schadl: Említem neki az iskolát.

- R.: Puszi. Köszönöm szépen!

- Schadl: Szia! Szia!

- R.: Szia! Szia! Szia!

Ez a rövid telefonbeszélgetés Schadl György és közeli jó barátja, R. között folyt tavaly áprilisban, egy nappal azelőtt, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke felkereste Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt nyergesújfalui otthonában.

R. emlékeztetni akarta Schadl Györgyöt közös bizniszükre. A „gazdám” elnevezés csak baráti jópofáskodásnak tekinthető, az ügy viszont, amin dolgoztak, reményeik szerint igen sok pénzt hozott volna nekik.

Az állam ugyanis elszámolási hibák miatt 90 millió forint és járulékainak visszafizetését követelte egy olyan oktatási intézménytől, amely az egész országban nyújt képzéseket. Az ügyészségi papírok szerint ráadásul az is felmerült, hogy visszavonják az iskola engedélyeit.

Itt jött a képbe Schadl György barátja, R., aki legalább 150 millió forintért azt vállalta, hogy felhasználja kapcsolatait és elsimítja a problémákat. A pénzen megosztozott volna a végrehajtói kar vezetőjével, valamint Völner Pállal is. Vagy ahogyan R. ezt megfogalmazta a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint:

Megy egy kis gyorssegély föntre is.

Az egyik telefonbeszélgetést így írja le a birtokunkba került nyomozati irat.

„A beszélgetés az iskolával kapcsolatosan indul, melynek során a probléma megoldása esetén R.-nek járó pénzre terelődik a szól.

R. ezen tisztán – úgy hogy mindenkit kielégít, mindenki boldog, mert ő azt szereti – nettó egy százaskát gondolt magának. (…) R. Pestre is küld, ide is küld, oda is küld, mindenkit kielégít, R. bácsinak egy kilónak maradni kell rajta.

Az nem derült ki egyértelműen, hogy végül pontosan mennyi pénzt kapott a „szolgáltatásaiért”, de az ügyészi papírok szerint a tervezettnél jóval kevesebbet, 50 millió forintot vett át Schadl György barátja.

Az „ügyintézés” egyébként korántsem volt gördülékeny, előfordult például, hogy az engedélykérelmeket visszadobták, sőt a nyomozati iratok szerint az egyik telefonbeszélgetés során az is felmerült, hogy a már kiadott bizonyítványok sem lesznek érvényesek. Feltehetően a számtalan problémára vezethető vissza, hogy R. az iskolától visszakövetelt összegnél sokkal több pénzt várt a közbenjárásért cserébe.

A hátszél mindenesetre erős volt: a megalapozott gyanú szerint

Völner Pál az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának beosztottjaival is egyeztetett.

Amikor elutasították az iskola által beadott engedélykérelmet, ki is fejtette – a 444.hu cikkében már ismertetett – véleményét a humántárcáról. Idézzük a nyomozati anyagot:

„Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában szerinte, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember. (….)

Völner elnézést kér a fiaskóért és megígéri, miszerint utánanéz. Amennyiben fog tudni valamit, akkor jelentkezik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) esetében jelentkező nehézségeket mutatja az is, hogy Schadl György barátja az egyik telefonhívás során így érdeklődik az ügy felől a végrehajtói kar vezetőjénél:

Hogy állnunk ezzel a legyőzhetetlen ITM-mel?

Völner Pál az ITM és az Emmi illetékeseivel folytatott egyeztetéseiről, a felmerülő problémákról, valamint a belső információkról rendszeresen beszámolt Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnöke pedig kifejezetten kérte, hogyha sikerült elintézni az ügyet, akkor még a hivatalos tájékoztatás előtt szóljanak neki. Völner Pál ebbe a kérésbe az ügyészség szerint beleegyezett.

Az ügy végeredménye nem ismert, az ugyanakkor biztos, hogy az érintett iskola a mai napig érvényes működési engedéllyel rendelkezik.

Az ügyészség házkutatást is tartott az Emberi Erőforrások Minisztériumában, több releváns iratot is találtak, ezeket Maruzsa Zoltán államtitkár át is adta az ügyészeknek. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy mit tartalmaztak ezek a papírok.

Az érintett oktatási intézmény az rtl.hu megkeresésére azt közölte, hogy a „Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjének lehallgatása során készült felvételeken nagyon sok információ elhangzik, azonban azok hazugság- és valóságtartalmának vizsgálata a jelenleg is folyamatban lévő nyomozás feladata”.

A szervezet képviselője az is hozzátette, hogy

az engedélyeink beszerzése érdekében jogtalan előnyt senkinek nem ígértünk és ilyet nem is fizettünk. Bízom abban, hogy a nyomozóhatóság is erre a megállapításra jut, mert cégünk annak létrehozása óta a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával működött és működik.

Kerestük az Emmit és az ITM-et is, hogy megtudjuk, lett-e következménye a Központi Nyomozó Főügyészség megállapításainak, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

MAGYAR BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓ KAR

Schadl barátja „nettó egy százaskát” gondolt magának, ha végeznek a közös biznisszel