Élelmiszerek, szolgáltatások, benzin és lakhatás: szinte minden drágább lett, miközben a pénzünk egyre kevesebbet ér.

Ponthatárok után hirtelen megugrott a kiadó lakások száma, de a kollégium kevés, az albérlet drága – ez vár a felvettekre Budapesten és vidéken is.

Dráguló lakások, bizonytalan jövő – szakértői szemmel vizsgáljuk, mi történik most a magyar ingatlanpiacon, és van-e még esély a megfizethető otthonokra. 

Lakhatási válságról beszél a kormány, amire hamar szeretnének megoldást találni. Hogy ez sikerül -e, az majd kiderül. Az viszont biztos, hogy a saját – mondjuk így – lakhatási gondjaikat megoldották. Elképesztő méretű irodaházak épülnek Budapesten, amiért a kormányzat legalább 600 milliárd forintot fizet ki. Annyit, amennyiből rengeteg ember lakhatási gondjain lehetne segíteni. De mégsem ezt teszi, hanem biztos, jól jövedelmező üzlete biztosít Tiborcz Istvánnak és más kormányközeli vállalkozóknak adófizetői pénzből.

Már 41 millió forint egy átlagos, budapesti panellakás.

Jelenleg több mint 150 ezer olyan magyar család van, akiknél még mindig nincs vécé és fürdőszoba.

Visszaszorítaná az Airbnb, vagyis a rövidtávú lakáskiadást a terézvárosi önkormányzat, ezért januártól többszörösére emelik - akár öt és fél millió forintra - a szállásadók díját, amit a parkolóhelyek után kell fizetniük. Az önkormányzat szerint, ma lakhatási válság van Budapesten, amit egyebek mellett az okoz, hogy az Airbnb-lakások miatt az egekbe szöktek a lakásárak. A Magyar Apartmankiadók Egyesülete szerint a díjemelés a feketegazdaság irányába tereli a tulajdonosokat.

Van, aki úgy szegény, hogy nincs mit ennie. Van, aki úgy, hogy nem tud fűteni, világítani, vagy gyógyszert vásárolni. És van, aki úgy, hogy túlzsúfolt, komfort nélküli lakásban lakik – vagy sehol nem lakik. Az utcán. Menhelyen. Ezt nevezik lakhatási szegénységnek, amely 10 közül három embert sújt Magyarországon. Mit lehet tenni értük? Kinek a dolga?