Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett beszélgetésen Budapesten, kedden este, amelyből elvileg kiderülhetett volna néhány dolog a most induló ciklus célkitűzéseiről, de a Telex szerint a közel kétórás beszélgetés csupán néhány általánosságról, illetve Csák János filozofikus gondolatairól szólt.

A lap tudósításából többek között kiderült, hogy

az új kormány számára fontos a kultúra, a kultúra innovációja és az, hogy minden más szférában terjesszék az innovációs kultúrát. Csák szerint ez nem lesz nehéz, hiszen leleményes nép vagyunk,
most is volt prezentáció, de Csák ezúttal egy egységes képi és színvilágú ppt-t vetített,
a miniszter szerint a Fidesz-kormány intézkedései négy, tértől és időtől független emberi jóra irányulnak. Ezek a kötődés, a gondoskodás, az egyensúly, valamint a béke és a biztonság,
kiderült az is, hogy ha nincsenek miértek, akkor teljesen értelmetlenek a hogyanok,
Csákot a kulturális és egyéb beruházásoknál csak az érdekli, mi lett az eredménye a sok elköltött pénznek, az épületekhez használt betonnak.

A Telex arról is beszámolt, hogy Csák egy kérdésre azt válaszolta: lesznek majd még kulturális beruházások, újabb építkezések, de nem most. Ezzel feltehetően a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria, Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház megépítésének elhalasztására utalt. A kultúra területén pedig az lesz a feladat, hogy „ami már megvan, azt megmérjék”, azaz látni akarják, hogy aki kapott egy múzeumot, pénzt, az igazgatóként mit tud kezdeni vele, hány látogatója van, hány iskolai csoportnak tartanak múzeumpedagógiai foglalkozást.

A cikkből kiderült, hogy a miniszteri meghallgatására készülve Csák János azt kérte munkatársaitól, hogy gyűjtsenek neki össze olyan eredményeket, amikkel villogni tud. Megnyugtatólag közölte a hallgatósággal, hogy Kásler és Palkovics minisztertől jó minőségű munkát örökölt, de a közönség megtudhatta azt is, hogy Csák miniszter munkamódszere a következő: a kezében egy távcső van, amivel a jövőt kémleli, közben

szívom magamba az adatokat, hozom a módszereket, és egyszer csak összeáll a kép.

Csák a családpolitikáról beszélve elmondta, hogy hiába kaptak sok könnyítést a családok az elmúlt években, a helyzet még most is az, hogy a gyermekes családok egy főre jutó jövedelme jóval alatta marad a gyermektelen házaspárokénak. A cél továbbra is az, hogy ne legyen pluszteher a gyermekvállalás, ehhez pedig élethosszon át való kiszámíthatóságra van szükség.

A miniszter szerint a tudományos innovációra, a felsőoktatásra, a szakképzésre, a vállalkozások fejlesztésére azért van szükség, hogy versenyképességünket és „jövőképességünket” fenntarthassuk. De beszélt arról is, hogy az alapítványi átalakulással az egyetemek két és félszer több pénzt kaptak, most pedig meg kell nézni, „ki az, aki megállja a helyét, és ki az, aki könnyűnek találtatik”. Csák azt mondta, találkozott az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetőivel, akiknek elmondta: csak azt kell nézni, mit tettek ma és mit tesznek holnap azért, hogy az jobb legyen Magyarországnak.

„Az egyetemek bekapcsolódása most az innovációs ökoszisztémába csak 8-10 százalékot tesz ki, én ezt fel akarom vinni 25 százalékra” – mondta a miniszter.

Nyitókép: Máthé Zoltán / MTI

KULTÚRÁÉRT ÉS INNOVÁCIÓÉRT FELELŐS MINISZTER

Csák János: A Fidesz-kormány intézkedései négy, tértől és időtől független emberi jóra irányulnak