Sokan lehetnek úgy, hogy ha néha eszükbe jut, inkább elhessegetik maguktól a gondolatot is. Hogy mennyiből fognak élni, ha nyugdíjasok lesznek, és nincs megtakarításuk vagy magánszámlán gyarapodó pénzük. Sok jóra senki se számítson. Ahogy nem számítanak semmi jóra azok a riportalanyaink sem, akik még bőven dolgoznak, és, ahogy egyikük mondta, fogalmuk sincs arról, hogy 20 vagy 100 ezer forintból kell majd megélniük.

Sikeres éve volt Berg Judit írónak, akinek mesekönyveiért gyerekek ezrei rajonganak, Rumini sorozata sok helyen már kötelező olvasmány. Követi, sőt részt is vesz a közéletben. 4 gyermek édesanyjaként elkeserítőnek tartja, hogy Magyarországon még mindig nem születtek törvények a nők védelmében. Új sorozatunkban népszerű magyar írókat kérdeztünk arról, hogy mi foglalkoztatja őket mostanában akár az irodalomban, akár a közéletben.

A magyar sajtó egyik legrégebbi lapja szűnik meg szerdán nyolcvan év után. A Magyar Nemzet végig kísérte Magyarország 20. századi történetét, újságírói többször fontos szerepet játszottak a közélet alakításában. Forrás: Arcanum  

Ha az ember nem utazik, és hisz a kormányzati propagandának, könnyen azt gondolhatja, hogy Nyugat-Európa több városa mostanában maga a földi pokol. Mi a közeli és állítólag veszélyes Bécset választottuk, hogy megkérdezzük, hogyan él ott több 10 ezer magyar, hogy rettegnek-e, vagy szerintük is Bécs egyike-e a világ legélhetőbb városainak.  

Ha valaki elveszíti munkáját, álláskeresési támogatást kap, ha nem talál állást, marad a közmunka. A kormány szerint közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz. Persze, ha beleveszik a külföldön dolgozókat és a majdnem 200 ezer közmunkást, a magyar munkaerőpiac mostoháit. Helyzetük öt éve nem változik, ma már a minimálbértől is szakadéknyira vannak… Mi legyen velük?

Hangos puffanások, üvöltözés, káromkodás, késő este is nappali világosság, és váratlan betolakodók a kertben. Jó pár biatorbágyi család számára évek óta ezek a mindennapok, mert egy szerintük engedély nélkül, jó sok pénzért felépült focipálya tőszomszédságában laknak. Megkérdeztük az ügyről a polgármestert.

Egy tanár, egy mentős, egy képviselőjelölt és egy parlamenti képviselő történetét mutatjuk majd be. A közös az bennük, hogy nyilvánosan kritizálni merték a – nevezzük így – fennálló rendet, majd furcsa dolgok törtétek velük. Volt, akit pellengérre állítottak, mást megpróbáltak lejáratni, és van, aki váratlanul elvesztette az állását.

P. Horváth Tamás élete egyik napról a másikra vett fordulatot: az ötgyerekes pécsi családapa egy nap felszólalt egy helyi civil szervezet érdekében szervezett tüntetésen, három nap múlva pedig már nem volt munkája.

Orbán Viktor lassan 30 éve politizál, és már tizenkettedik éve Magyarország miniszterelnöke. Mindig is lehetett tudni, hogy mennyit keres, mennyi vagyona van, erre szolgálnak a politikusi vagyonnyilatkozatok. Ez alapján a miniszterelnök nem tűnik vagyonos embernek. De az se lehet meglepetés, hogy míg ő maga a jelek szerint nem gyűjtött vagyont, körülötte sokan rettenetesen meggazdagodtak, kizárólag állami megbízásokból.

Szegénységről szóló könyvet kap karácsonyra 15 politikus. Szociális munkások küldik nekik azért, hogy megismerjék a nélkülöző Magyarországot. Miközben a kormány folyamatosan a szegénység csökkenéséről beszél, a leszakadó területeken élőkkel foglalkozók azt mondják, egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe.

Az Ökotárs Alapítvány nevű civil szervezet ellen 3 éve személyesen Orbán Viktor miniszterelnök kért vizsgálatot. Irodájukat rendőrök, adónyomozók és a kormányzati ellenőrzési hivatal emberei szállták meg, nagy médiafelhajtás kíséretében. Ehhez képest az Ökotárs Alapítványt most épp a Miniszterelnökségtől is komoly elismerést kapott. Nincs itt valami ellentmondás?

Mit gondolnak a magyar média minőségéről? Másképpen: önöknek hiányzik valami? Az Index korábbi főszerkesztője most nagy vizsga elé állítja a közélet iránt érdeklődőket: azt mondja, Politis nevű új vállalkozása minőséget kínál, de fizessünk érte. Úgy számol, hogy harmincezer előfizetőre van szüksége, akik hajlandóak évi tízezer forintot adni minőségi újságírásért. Ez annyi, mintha egy évig minden héten vennénk egy napilapot. Összejön?

A TAO-pénzek rendszerét az Orbán-kormány vezette be. A cégek az adójuk egy részét meghatározott célra költhetik, sportágakat vagy bizonyos kulturális tevékenységeket támogathatnak. Fontos, hogy ez a pénz közpénz, ezt a bíróság mondta ki. De akkor, hogy jön a képbe egy drága balatoni szálloda, ahová félmilliárd forintnyi TAO-pénz jutott?

A politika komoly dolog, nyakkendős és szigorú arcú emberek dolgoznak értünk, állampolgárokért és persze a közjóért. Akár egyetértünk ezzel, akár nem, az biztos, hogy az elmúlt 27 évben a politikáról legkevésbé az juthatott eszünkbe, hogy vicces és szórakoztató. Pedig lehet, mert a Magyar Kétfarkú Kutya Párt sokak számára az.

Tiborcz István akkor lett, „híres”, amikor kiderült, ő veszi el a miniszterelnök legidősebb lányát, Orbán Ráhelt. Tiborcz éveken át egy olyan cég tulajdonosa volt, az Eliosé, amely sorra nyert el állami és önkormányzati megbízásokat. Aztán kiszállt belőle… Nemrég interjút adott a kormányközeli Origonak, amelyben beszélt arról, hogy már ingatlanban utazik: kastélyt, irodaházat és luxusvillát is vettek a cégével. Annak jártunk utána, vajon mitől megy ilyen jól a bdpst nevű cégének.

Két fradista csoport esett egymásnak az Üllői úti stadionon belül másfél hete. Egy vezérszurkolót gyakorlatilag meglincseltek, ő viszont két támadóját késsel sebesítette meg. Mindez akkor történt, amikor az ultrák egy része három év szünet után újra visszatért a stadionba. De vajon hogy fajult idáig a helyzet? Az egyik ultracsoport vezetője csak a Házon kívülnek adott interjút!

Aki nem a kormányzati propagandára kíváncsi, annak az egyre kevesebb lehetőség közül választhat, ha a hírekre kíváncsi. A vidéki lapok mindegyike kormányközeli üzletemberek kezébe került, a vidéki rádióknál is hasonló a helyzet. Elutaztunk Budapesttől 100 kilométerre, Jánoshidára, hogy megnézzük, miből és hogyan tájékozódnak az ott élők, mi az, ami szerintünk fontos, de aminek a híre még sose jutott el hozzájuk.

Idézet egy kiáltványból, amely pénteken jelent meg: „Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, hogy a határainkat ellenőrizzük, hogy tudjuk, kik jönnek hozzánk, kikkel osztjuk meg az életünket. Ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait.” Az egyik aláíró Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke, egy másik Gégény István hitoktató, a Szemlélek blog alapítója és szerkesztője.

„Mindannyiunk közös érdeke, hogy megvédjük hazánkat, de ugyanígy közös érdekünk, hogy megvédjük az emberséges társadalom határait. Szerintük az elmúlt napokban ezt érte olyan támadás, amely ellenreakció nélkül önpusztító folyamatok sorát eredményezheti.” Már több mint 4 ezren írták alá azt a petíciót, amelyet mások mellett Veiszer Alinda műsorvezető, Hajós András zenész, és Beer Miklós váci püspök indított.

Ritkán történik olyan, mint ami stábunkkal Pusztaottlakán történt. Végig követte őket valaki, fotózta és még a rendőrséget is kihívták. Pedig Kéri Barna csak azt szerette volna megtudni, mi az oka annak, hogy ömlik az uniós pénz a mindössze 300 lelkes Békés megyei zsákfaluba. Jutott pl. játszótérre, miközben nincs is a településen gyerek, az iskola is bezárt. Vagy „Ezerarcú Könyvtárra”, ami, mikor ott jártunk, zárva volt. Vagy vadasparkra és még sorolhatnánk. Vannak, akik szerint a magyarázat Simonka Györgynél, a térség fideszes országgyűlési képviselőjénél keresendő, aki egyébként érintett egy csalás miatti nyomozásban.

A 17 éves Domokos már két éve levelez két önkormányzattal, a BKK-val, a Volánbusszal, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztővel és még jó pár állami hivatallal. A fiatal srác egyre jobban kikupálódik, egyre nehezebb őt lerázni, de nem adja fel. Mindössze annyit szeretne, hogy a közeli buszmegállóban utashoz méltó viszonyok legyenek. Domokos története egyelőre nem sikertörténet, de van egy olyan társaság, amelyik kifejlesztette, hogyan viheti át az akaratát a hivatalokon. A magyar kétfarkú kutyapárt sikerének titka.

Lehet olyan része az országnak, ahol az állami rádiók mellett Andy Vajna rádióját lehet csak fogni és semmi mást. A budapesti Rádió 1 ugyanis gyorsan terjeszkedik. Például úgy, hogy Fideszhez közel álló vállalkozók megnyerik a frekvenciát, és azonnal hálózatba kapcsolódnak a Rádió 1-gyel.  Egy békéscsabai család most felvette a kesztyűt Andy Vajnával. 24 éve rádióznak, és nem törődtek bele, hogy a Rádió 1, sajtóhírek szerint szabálytalanul, elviszik előlük a frekvenciát.  15 család sorsa múlik azon, hogy nyernek-e.

Politika, gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, technológia! Arról beszélgetünk, ami számít! Azokkal, akik számítanak!

A BKK után újabb cégről derült ki, hogy sebezhető az informatikai rendszere. A Magyar Telekom hálózatát egy huszonéves fiatalember törte fel. Jelezte a hibát, állítása szerint segíteni akart, de az eset után néhány héttel házkutatást tartottak nála a rendőrök, és rabosították. A Telekom szerint az előfizetők személyes adatai teljes biztonságban voltak és a hibát kijavították.

  Akár kétszázezer forintos büntetést is kaphat az a 14 évesnél idősebb gyerek, aki használja a játszótereket a nyolcadik kerületben. Ez áll abban a javaslatban, amit csütörtökön tárgyal az önkormányzat.

Még rohamtempóban folyik az építkezés a vizes világbajnokságra. Magyarország hirtelen ugrott be a rendezésbe, és nem sok idő maradt a befejezésre. Ahogy a miniszterelnök mondta, a pénz nem számít, így a költségek összességében már túl vannak a 100 milliárd forinton is. Végigjártuk a helyszíneket!

Egy budapesti étterem raktárában több éve lejárt és egérrágta alapanyagokat is találtak az ellenőrök. A helyiségek koszosak voltak, a mosogatómedencéket nem lehetett használni.

Néhány gimnazistának sikerült az, amire valószínűleg a magyar újságírók egy jó része vágyott, vagy legalábbis azok, akik még szeretnek kérdéseket feltenni a politikusoknak: faggathatták Áder Jánost arról, hogy mit gondol a CEU-ügyről, miért írta alá a törvénymódosítást, és miért nem küldte azt tovább az Alkotmánybíróságra. A budapesti Trefort gimnázium diákjai éltek a lehetőséggel, hogy ha már náluk jár az államfő, pontos és okos kérdéseket kapjon, ők pedig válaszokat arra, amire ők és a politika iránt érdeklődő emberek is kíváncsiak. A rendhagyó kérdezz-felelek résztvevőivel Moskovics Judit találkozott.

Kézi gránátvető 40 milliméteres gránáthoz. NATO-tölténnyel működő puskák. Mesterlövész puskák. Gépkarabélyok. Elfogóháló. És ez a listának csak egy része. Ha tippelni kéne, hogy mit védenek majd ezekkel, a Parlament talán kevés embernek jutna eszébe, Pedig az Országgyűlési Őrség válogathat majd ezek közül a fegyverek közül, hogy szükség esetén, és itt a szükség támadást jelent, meg tudják majd védeni az épületet. De valójában mit tudnak ezek a fegyverek? És minek is kell ilyen brutálisan felfegyverezni az őrséget? Kiderül Serdült Szilvia riportjából.

A Bátor Táborban súlyos betegségből felépült gyerekek életét teszik jobbá. Az Igazgyöngy Alapítvány munkatársai hátrányos helyzetű gyerekeknek segítenek évek óta abban, hogy kitörhessenek. A ritka betegségben szenvedők is sok segítséget kapnak egy egyesülettől. Ezek a civil szervezetek, amelyek már régóta működnek, most kapnak egy bélyeget, mert 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kaptak. A törvényszöveg említi azt is, hogy a külföldről támogatott szervezetek veszélyeztethetik Magyarország politikai- és gazdasági érdekeit. Sokak szerint itt politikai játszmáról van szó: a kormány néhány, vele kritikus szervezet miatt alkotta meg a törvényt, amely sokban hasonlít az oroszországira.

Kakucson nemrég elfogadtak egy fura rendeletet. A buszmegálló közelében levő padokon egy óránál többet nem lehet ülni, mert az már szabálysértés, amiért bírság jár. Hogy, miért? Csak. Es miért pont ott? Mert. És miért pont egy órát? Ki tudja? De a Pest megyei településen nemcsak ezt a fura szabályt hoztak, hanem jópár másikat is, amiknek az okát szintén nehéz megérteni. Moskovics Judit es a Házon kívül stábja most megmutatja Önöknek, hogyan kell rendesen viselkedni Kakucson.

A CEU hiába világhírű egyetem, Magyarországon minden bizonnyal jóval kevésbé volt ismert, mint mondjuk az ELTE vagy a Corvinus. De a politika valamiért úgy akarta, hogy egyik pillanatról a másikra mégis célkeresztbe kerüljön. A CEU ügyében a kormány mostanra már a fél világgal szembekerült: megszólalt az Egyesült Államok, az Unió, világhírű tudósok és egyetemek... A kormányzat pusztán adminisztratív okokkal magyarázza, hogy miért változtatna a működésén, de a jelek szerint ezt a magyarázatot sokan nem találják kielégítőnek. Sem a tiltakozók, sem a tüntetők, akik már hetek óta utcán vannak. De miről is szól ez az ügy?

Migránsok raboltak el és erőszakoltak meg egy orosz kislányt Berlinben. Az unió és a NATO meggyengült, nem tudják garantálni a polgárok biztonságát. De hogy ne menjünk messzire: egy fura szervezet rendszeresen beszámol arról, hogy egy télen hányan szenvednek fagyhalált Magyarországon. Ezek a hírek sok médiumban megjelennek, pedig nem igazak. Vagy nem pont így. A gyökerük viszont vélelmezhetően ugyanaz. Oroszország az utóbbi időben úgynevezett hibrid háborút folytat, ahol az információ is fontos fegyver.

Jordán Tamás ismert és elismert színész, színházi rendező és színházigazgató. 10 éve a nulláról építette fel a szombathelyi Weöres Sándor Színházat. A közönség és a szakma szeretete és megbecsülése persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a politika is szereti és megbecsüli. Sőt. A politikusok rövid pórázon szeretnék tartani az igazgatót és a színészeket. Például azzal, hogy a jogi bizottság fideszes elnök asszonya látogatást tervez a színházban, ahol elbeszélgetne a színészekkel.

Éva és Oszkár öt éve találkoztak, azóta sülve-főve együtt vannak. Szeretik egymást, és osztoznak jóban és rosszban. A szenvedélyük is közös: egykor heroinisták voltak, de ma már dizájnerdrogokat használnak. Mert azok sokkal olcsóbbak, és könnyen hozzáférhetőek. Éva és Oszkár néhány napra beengedtek minket az életükbe: meséltek a függőségükről, a nehézségeikről, megmutatták a mindennapjaik fontos színtereit, elmondták, miből élnek, és mennyit költenek drogra.

A drog társadalmi probléma, amivel az államnak – normális esetben – dolga van. Mivel Éva és Oszi (a Házon kívülben bemutatott drogos pár) nagy valószínűséggel maguk nem tudnak lejönni a drogról, ha akarnának, nyilván segítségre szorulnának. Ebben az állam és civil szervezetek is adhatnak támogatást. Az utóbbiak teszik is, amit tehetnek, az állam viszont – fogalmazzunk így – nagyon leegyszerűsítve áll a kérdéshez.

Nagybárkányban jóformán nincsenek utak, az iskolában nincs tornaterem, az emberek többsége szegény, a házak is ezt tükrözik. A polgármesternek a többi településvezetőhöz hasonlóan most új feladata van: jó sok pénzért el kell készíttetnie a települési arculati kézikönyvet, amely Nagybárkány éves költségvetésének körülbelül az 5 százalékát viszi el. Azért, hogy ha valaki építkezne, tudja mihez tartani magát. De minek ez a kiadás, ha ezen a környéken már vagy 20 éve nem épült új ház, és jó eséllyel nem is fog?

Sipos Mihályt a 8. kerületben mindenki a Hentes néven ismerte. Igazi nehézfiú volt, mindenki tartott tőle, mert sosem ő maradt a földön. Védelmi pénzeket szedett, keményen drogozott, egészen addig, amíg hason nem lőtte egy másik bűnöző. A Hentes a csodával határos módon életben maradt, és azóta, mondjuk így, jó útra tért. Már 11 éve edzéseket tart a kerület nehéz sorsú gyerekeinek, akik könnyen arra az útra tévedhetnének, mint amin ő is járt. Moskovics Juditnak azt mesélte, hogy régebben könnyebb dolga volt, egyszerűen elvette, ami kellett neki. Most viszont, amikor segítene a gyerekeken, ezért a hivatalos utakat járja, állandó elutasításba ütközik a 8. kerületben.

Hogy mennyi magyar dolgozik külföldön, arra igazából csak becslések vannak, de hogy több százezer, az biztos. Pár éve még forró politikai téma volt az elvándorlás, de most már kevesebb szó esik róla, talán ezt is mindenki megszokta. Pedig még mindig komoly gondot jelent: itthon például egyre nehezebb szakmunkásokat találni. Gondolhatnánk, ha közülük valaki mégis hazajön, tárt karokkal fogadják. De nem. Három családdal is találkoztunk az ország három különböző pontján, akik Angliából és Skóciából tértek vissza. És néha azt gondolják, bár ne tették volna! Elvesztek a magyar hivatalok útvesztőiben, megalázóan bántak velük, és egyszerűen nem értik, miért.

Dopeman országosan ismert rapper, a 8. kerületben nőtt föl. Bolba Márta lelkész, a 8. kerületben él és ott alapított gyülekezetet. Sántha Péterné a 8. kerületben dolgozik, KDNP-s alpolgármester, régen tornatanár volt.  Nagyon különbözőek, de most versenytársak, mert mindannyian indulnak egy képviselői helyért. A Magdolna-negyed, itt lesz majd választás, sokáig kimondottan rossz hírű része volt Budapestnek. A gettó még mindig megvan, a szegénység, a drog és a balhék, de közben a negyed másik része épül-szépül. A jelöltekkel jártuk végig a nyóckert.

Az alig 200 lakosú Drávaszerdahely nemrég megfogta az isten lábát. Mintha megnyerték volna a lottóötöst, mondják a faluban. Egy cég gazdaggá tette a települést, de annyira, hogy az ott élők például ingyen tűzifát kapnak, a gyerekek ingyen ehetnek, támogatják, ha a családok utazni akarnak, jár ingyen strandbelépő is, meg ingyenes konditerem. De a jó időknek vége szakad. Egy törvény ugyanis Drávaszerdahelytől és jó pár más településtől is elveszi a bevételeik egy részét. A helyiek nyilván kiakadtak, mert vége a pár bő esztendőnek. Moskovics Judit riportja.

Jani sosem kereste a népszerűséget, most mégis megkapta. Minden azzal kezdődött, hogy Tiszacsegénél, ahol vadul zajlott a jég a folyón, felmászott a kikötött kompra, ami fogta magát, és elszabadult. Jani egyedül a kompon, a parton pedig mindenki, aki le szerette volna őt juttatni a megállíthatatlanul sodródó járműről. Őrült telefonálgatás és szervezés, közben Jani nyugtatása: a mentőakció minden pillanatát kamerák dokumentálták, ahogy utána azt is, hogy a komp már magában úszik lefelé a Tiszán, a zajló jégtömbök között.

Ha néhány élelmiszernek csökken az ára, annak örülni kell. Még ha ezek ritkábban vásárolt dolgok is, mint mondjuk a szarvas- vagy vaddisznóhús, vagy bármi halféleség, az olcsó pontytól a drága lazacig. Ezeknek is csökkentené az ÁFÁ-ját a kormány, hogy több fogyjon belőlük. De vajon, ha kisebb lesz rajtuk az adó, tényleg olcsóbbak lesznek? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem biztos. De főleg: mit kezd az egyszeri háziasszony egy kis szarvashússal és lazaccal? Főleg, ha még sose csinált ezekből se ebédet, se vacsorát. Tettünk egy próbát, és nekiálltunk főzőcskézni.

Egy tanár és egy diák közti szerelmi viszony erkölcsileg mindenképp, de akár jogilag is megkérdőjelezhető. A 2 éve tartó kapcsolat szereplői egy most 15 éves lány és egy jócskán 50 fölötti férfi. Ráadásul a tanár nem akárki: ő a kisváros alpolgármestere is. Körmenden először csak helyben beszéltek az emberek a kapcsolatról, de aztán országos ügy lett belőle. A KDNP-s Szabó Ferenc és tanítványa viszonya miatt a kislány szülei hiába próbáltak már korábban is lépni, falakba ütköztek. Az iskola, a KLIK és a polgármester is csak akkor reagált, amikor az ügy nyilvánosságra került.

Csiszár Jenő a '90-es években robban be a köztudatba, mint laza rádiós műsorvezető. Az Apukám világa igazi újdonság volt akkoriban, és Csiszár Jenő hamar népszerű lett: tévézett itt, az RTL-ben is, mint a Heti Hetes első műsorvezetője. Aztán némi kanyar után kiszállt a médiából, és nemrég, mint milánói főkonzul-jelölt tűnt fel, sokak meglepetésére. Tud-e vajon jól olaszul? Diplomáciai gyakorlat nélkül vajon hogyan képviseli majd Magyarországot ebben a fontos pozícióban az egykor sokat hülyéskedő médiaszemélyiség? Ezekre a kérdésekre is kerestem a választ.

A TV2 megszerzése után rádiója is lesz Andy Vajnának. Az új adó pár hónapon belül elindul, a filmügyi kormánybiztos cége a Roxy Rádió egykori frekvenciáját szerezte meg.

Amióta Simicska Lajos vasárnap lényegében ügynökvádat fogalmazott meg Orbán Viktor ellen, újra előtérben az ügynök-ügy: a rendszerváltás óta nem sikerült ebben rendet teremteni, így továbbra sem lehet fogalmunk róla, hogy a magyar politika és közélet mely szereplőit lehet ügynökváddal zsarolni vagy gyanúsítani. Kósa Lajos Fidesz-alelnök és Lukács Zoltán MSZP-alelnök vitája.