Bajban vannak a menekülthullám által leginkább érintett települések, Zákány és Hegyeshalom, mert jelentősen emelkedtek a kiadásaik, és a váratlan költségek felborították az önkormányzatok költségvetését. Elsősorban fejlesztésekre szánt pénzeket csoportosítanak át, hogy fizetni tudják a menekültek után takarító embereket, de a rengeteg szemeteszsák és gumikesztyű sem szerepelt a tervezett kiadások között.

Egyetlen kaszinó hozott 3 milliárd forint nyereséget Andy Vajna cégének. A Las Vegas Casino egy év alatt csaknem megduplázta a nyereségét, a pénzt már ki is fizették a filmügyi kormánybiztos luxemburgi cégének. Vajna öt kaszinókoncessziót is elnyert, pályáztatás nélkül. A Demokratikus Koalíció szerint felháborító, hogy a kormánybiztos talicskázza ki a korábban költségvetésbe befolyt milliárdokat, miközben a kaszinók nincsenek bekötve az adóhatóság ellenőrző rendszerébe sem. Andy Vajnát hiába kerestük.

Nincs elegendő pénz az egészségügyre a jövő évi költségvetés tervezetében. Ezt állítja a Rezidensszövetség és a Kórházszövetség is. A tervezet szerint 51 milliárd forinttal, azaz két és fél százalékkal fordítana többet a kormány az egészségügyre az idei évhez képest.

A közfoglalkoztatásra költött pénz egyre nő: tavaly 184, idén 270, jövőre már 340 milliárdot, a tavalyinak majdnem kétszeresét szánja rá a költségvetés. A kormány átmeneti, de szükséges útnak tartva részben azt mondja, hogy segély helyett ki-ki dolgozzon, illetve azt is mondja, hogy a közfoglalkoztatás célja az, hogy minél többen visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Szakértők szerint ez lényegében sikertelen. Először Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral beszélünk, utána két szakemberrel.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Erre a most elkészült költségvetés válaszol. Ki csinálja? Hogyan? Ki és milyen alapon dönt a fontossági sorrendről? Mi az oka annak, hogy az oktatásra és a kórházakra szánt, sokszorosan elégtelennek bizonyult összegeket jövőre alig-alig emelik, illetve csökkentik? – kérdezzük mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

Márciustól átalakult a szociális rendszer, beleértve a segélyezést is. A juttatások egy részét állami pénzből a járások fizetik, más részüket az önkormányzatok finanszírozzák, részben állami forrásból, részben saját költségvetésükből. Ha akarják, akár új adókat is kivethetnek. Országszerte viták zajlanak arról, hányan, hogyan és miért járnak rosszabbul illetve maradhatnak segély vagy juttatás nélkül. Budapest XIV. kerületének válasza: minimáljövedelem mindenkinek, új adó nélkül, önkormányzati költségvetésből.

A kormány azt mondja, segélyt csak munkáért ad. Zugló önkormányzata ezzel szemben eldöntötte, nincstelenek márpedig nem lesznek. Mindenkinek jár legalább 26 ezer forintnyi havi jövedelem, amit az önkormányzat - új adók nélkül - a saját költségvetéséből fizet. Modell lehet? Megbeszéljük Zugló és Gödöllő polgármesterével.

Aggódik a jövő évi költségvetés miatt Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. A közgazdász a Parlament Tv-nek nyilatkozott arról, hogy szerinte a 2015-ös költségvetés rengeteg veszélyt hordoz, például azért, mert az idén bevezetett 27 új adónem hatását senki nem vizsgálta.  

Bár az állami televíziók nézettsége és a dolgozók száma folyamatosan csökken, a kormányzat jövőre tovább növelné a médiacsoport támogatását. Arra sajnos nem kaptunk választ, hogy mire költenék ezt a 80 milliárd forintot.