Megérkezett az első hó Magyarország legmagasabb pontjaira. A klímakutató szerint egy sarkvidéki légörvény okozza a hirtelen lehűlést, Ausztria és Szlovákia pedig már nyitja is a síszezont.

Egy klímakutatóval arról is beszélgettünk, mi mindenhez kell hozzászoknunk, alkalmazkodnunk, ha jól akarjuk érezni magunkat.

154 éve nem volt ilyen meleg időjárás júliusban, szerdán pedig megdőlt az országos napi maximum hőmérséklet rekordja is: Bajánál 40,4 fokot mértek. Az extrém körülmények a Balaton vízére és elővilágára is komoly hatással lehetnek. 

Embert próbáló hőség van a magyarok kedvenc nyaralóhelyein. A kánikula elől se Spanyolországba, se Portugáliába ne meneküljünk, mert 40 Celsius fokot mutatnak arrafelé a hőmérők. Az Adriai-tenger 30 fokos. Hogy mitől és hogyan alakulnak ki a hőhullámok, arról Kovács Erik klímakutató beszél a riportban. Nem jó hír, hogy a kutatók szerint a következő években száraz, meleg nyarakra kell számítani, egyre több és egyre intenzívebb hőhullámokkal.

180 év múlva visszajöhet a hetvenes-nyolcvanas évek átlaga, addig azonban az évszázad második felében biztosan jóval magasabb lesz a hőmérséklet. 

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal adatai szerint az idei volt a valaha mért legmelegebb február a bolygón. Most azonban váratlan helyről érkezett javaslat, hogy miként lehetne megállítani vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást: Szapudi István, a Hawaii Egyetem magyar kozmológusa nem a Földön, hanem a világűrben oldaná meg a problémát. Mutatjuk, hogyan.

A valaha mért legmelegebb szeptember volt az idei a meteorológusok szerint. Az 1942-es csúcshoz képest 0,4 fokkal magasabb volt a havi átlaghőmérséklet. Az egész világon felgyorsult az éghajlatváltozás – erről beszélt a Híradó által megkérdezett klímaszakértő. Szerinte a jövőben egyre több szélsőséges időjárási jelenségre lehet számítani Magyarországon is. 

Kovács Erik klímakutató szerint a klímaváltozás hatásait csak akkor mérsékelhetjük, ha csökkentjük a károsanyag-kibocsátást.

Az ideihez hasonló aszály utoljára csaknem ötszáz éve volt Európában. A Fókusz egy klímakutató és egy geológus segítségével térképezte fel a magyar történelem pusztító szárazságait.  

Legalábbis Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint.

Északi-sark, -45 fok. Horváth Eszter, a Sopronból származó lány a világ legnagyobb klímakutató expedícióján fotósként vett részt. 8 éve mindent feltett egy lapra és kiment Amerikába dokumentarista fényképészetet tanulni. Az utóbbi években a klímaváltozás kutatás lett az elsődleges érdeklődési köre, így jutott ki az Északi-sarkra indított Mosaic expedícióra is, ami 2019 őszén indult. A fényképezést az sem segítette, hogy síszemüvegben és teljes sötétségben kellett kattogtatni. Eszter 3 és fél hónapot töltött el az Északi-sarkon, azért jött haza, hogy publikálja képeit többek között a New York Timesban, és a világ leghíresebb ismeretterjesztő magazinjaiban.

Fák dőltek ki és tetők szakadtak le a vasárnapi viharokban. A lezúduló eső kerteket és több alagsort is elárasztott. A szakértők szerint a globális felmelegedés miatt lettek egyre gyakoribbak az ilyen és ehhez hasonló pusztító erejű viharok már szinte az összes földrészen.