Egyre több az összecsapás a tálibok és az Iszlám Állam fegyveresei között Afganisztánban. Tegnap két merényletet is végrehajtottak a tálibok ellen, akik meg felszámolták az Iszlám Állam egyik terrorista sejtjét Kabulban. Bár a tálibok a rend helyreállítását ígérték az országban, ez azonban még odébb lehet.

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseiknek augusztus 31-ig kellett elhagyniuk Afganisztánt. Hogy mi változhat így a mai naptól, és milyen nemzetközi hatása lehet az afgán helyzetnek, arról Tarjányi Péter, biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.

Célzott dróntámadás végzett az Iszlám Állam terrorszervezett egyik tagjával. Ezzel bosszulták meg az amerikaiak a csütörtöki kabuli merényletet. Abban a támadásban több mint 170-en haltak meg, köztük 13 amerikai katona. Egyiküknek ez volt az első bevetése. Közben egymás után vetnek véget a NATO-országok az afganisztáni mentőakcióiknak, ezzel pedig sokakat hátrahagynak.

Amerika nem bocsájt meg, nem felejt és levadássza a terroristákat. Így üzent Joe Biden az Iszlám Állam tagjainak, akik több, mint 100 embert gyilkoltak meg a tegnapi robbantásos merényletben.

Peking támogatásáról biztosította a tálibokat, akik a kínai vezetés szerint fontos szerepet játszhatnak az afganisztáni békefolyamatban és az ország újjáépítésében. Washington ellenben úgy látja, hogy mindezt épp a tálibok veszélyeztetik a leginkább, Moszkva pedig arra figyelmeztet: az Iszlám Állam nevű terrorszervezet harcosai újra megjelentek az országban.

  Életfogytiglani fegyházbüntetést kapott első fokon az szír férfi, aki a bíróság ítélete szerint az Iszlám Állam tagjaként több kivégzésben is részt vett Szíriában még 2015-ben. 2018–ban fogták el Magyarországon. Emberiesség elleni bűntett elkövetésében találták bűnösnek. A férfi végig tagadta a vádakat. Védője szerint bizonyítékok nélkül ítélték el.

Meghalt az Iszlám Állam vezére. Ezt az amerikai elnök jelentette be a Fehér Házból közvetített beszédében. Abu Bakr al-Bagdadira egy amerikaiak vezette kommandó csapott le búvóhelyén, Szíria északnyugati részén. Donald Trump azt mondta: a terrorszervezet vezetője három gyermekével egy alagútba menekült, ahol az elnök szavai szerint nyüszített, mint egy kutya az életéért, végül felrobbantotta magát a gyerekekkel együtt. A kommandósok 15 perccel ez után DNS-vizsgálatot végeztek, és megerősítették, hogy valóban al-Bagdadi volt, aki meghalt.

Öt év után videó üzenetet tett közé az Iszlám Állam többször is halottnak hitt vezetője, Abu Bakr al-Baghdadi. A videó áprilisban készülhetett, de a hitelességét egyelőre nem sikerült független forrásból megerősíteni. A terrorszervezet első embere többek között arról beszél, hogy 8 országban 92 műveletet hajtottak végre, a Srí Lanka-i terrorcselekményekről is említést tett.

Győzelmet hirdetett szombaton az Iszlám Állam felett Kelet-Szíriában az amerikai támogatású fegyveres koalíció. Sikerült felszabadítaniuk az utolsó olyan települést, amelyet az ISIS még ellenőrzés alatt tartott. Bár az ISIS elveszítette a területeit, a szervezet teljes legyőzése még hátra van. Nadiye Murad felkavaró, exkluzív interjút adott kollégánknak arról, hogy 2014-ben az Iszlám Állam elrabolta, és szexrabszolgaként tartották fogva.

Nadia Murad emberi jogi aktivista, az Iszlám Állam egykori foglya és az ENSZ jószolgálati nagykövete kapta meg egy kongói nőgyógyásszal együtt a Nobel-békedíjat. Nadia idén februárban mesélt a Fókusz Plusznak az elszenvedett kínzásokról és népirtásról, amelyet az Iszlám Állam fegyveresi tettek a népe ellen Irakban.

Magyar fegyverek az Iszlám Állam katonáinál. Egy nemzetközi szervezet legfrissebb jelentéséből derült ki, hogy 132 magyar gyártmányú fegyvert találtak az ISIS arzenáljában, köztük AK 63-as géppisztolyokat.

Éppen egy éve ezen a napon történtek a párizsi terrortámadások. Összehangolt támadássorozatot indítottak Párizs több pontján akkor az Iszlám Állam emberei. Összesen 130-an haltak meg és több százan megsebesültek. A legnagyobb vérengzés a Bataclan koncertteremben volt: három férfi fegyverekkel és testükre erősített bombákkal felszerelkezve nyitott tüzet a bulizó emberekre. Csak ott 89-en haltak meg. A Bataclan egy év után újranyitott egy Sting koncerttel, amelyre mindössze félóra alatt elfogytak a jegyek.

Több mint egy hónapja lángolnak azok az iraki olajmezők, ahonnan a kormánycsapatok kiszorították az Iszlám Államot. A visszavonuló terroristák mindent felgyújtanak maguk után, óriási lángtengerré változtatva a feladott területeket. A helyiek így hiába szabadultak fel a rémuralom alól, kénytelenek elhagyni az otthonukat. A sűrű füst a hadműveletek folytatását is akadályozza. 

Ki érti ezt? Azt mondják, válságban van, gazdasága az olaj áresése miatt zsugorodik, szankciók sújtják – mégis mindenki lepattan Oroszországról? Ahogyan egyre nagyobb bajban van – úgy egyre veszélyesebb? Fenyegetné például Lengyelországot, sőt, veszélyesebb, mint az Iszlám Állam – egyes lengyel kormányhangok szerint. Megszállja szomszédja, Ukrajna egy részét és alig fél év alatt a szíriai válság főszereplője lett. Fél óra Oroszországról.

Szeretnénk többet tudni arról, katonai és biztonsági értelemben milyen világban élünk a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam elleni harc, az Európa egységét fenyegető menekülthullám és a lassan globálissá váló terrorveszély közepette. A válaszokat Siklósi Pétertől, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárától várjuk.  

Mindennapos terrorveszély Európában, Afrikában és most már Ázsiában is. Az Iszlám Állam területeket veszít, de az ellene harcoló nemzetközi koalíció továbbra sem egységes: mást akarnak az oroszok, a törökök és az amerikaiak. Mi lesz? És: mekkora biztonsági kockázat a menekülthullám Európában, kérdezzük minderről Siklósi Péter helyettes államtitkárt.

Irak legrégebbi keresztény monostorát is lerombolta az Iszlám Állam. A rombolás valószínűleg 2014 szeptemberében történt, a műholdképek elemzését most hozták nyilvánosságra.

Felszabadították Ramadit az Iszlám Állam uralma alól. Az iraki várost hónapokig ostromolták a kormányerők, mire sikerült teljesen visszafoglalni a terrorszervezettől, amelyet a katonai vereségen túl más csapás is ért. Vezérük, és önjelölt kalifájuk legújabb harcias hangüzenetére válaszul muzulmánok tömegei gúnyolódtak rajta az interneten.

Horror. Ezt mondta egy harcokban edzett iraki katona, amikor Ramadi felszabadított részein meglátta, hogy kóbor kutyák és macskák halott embereket esznek. A fővárostól, Bagdadtól 100 kilométerre lévő várost májusban foglalta el az Iszlám Állam, amelynek erőire az irakiak szárazföldről, az amerikaiak a levegőből mérnek sorozatos csapásokat.

Egy hálózat, amelyet a terroristák, bűnözők és drogkereskedők használnak. Egy rendszer, amelyet valószínűleg a párizsi terrortámadás kitervelője, Abdelhamid Abaaoud is használt a több mint száz áldozatot követelő merénylet megszervezésére.

Egy hálózat, amelyet a terroristák, bűnözők és drogkereskedők használnak. Egy rendszer, amelyet valószínűleg a párizsi terrortámadás kitervelője, Abdelhamid Abaaoud is használt a több mint száz áldozatot követelő merénylet megszervezésére.

Dübörgő fegyverek, bombák, tömeges kivégzések. Továbbra is forrong a Közel-Kelet miközben egyre több szereplővel bővül azon országok tábora, akik különböző okokból részt vesznek, vagy részt kívánnak venni az egyre jobban eszkalálódó konfliktusban.

Dübörgő fegyverek, robbanások, káosz, fegyveresek és szélsőséges iszlám csoportok. Sokat látott háborús képek az Iszlám Állammal vívott harcokról. Ezek pedig ugyanazzal az ellenséggel vívott, párhuzamos háború képei. A láthatatlan harcok katonái a hackerek. A virtuális lövészárkokban a szigorúan titkos kormányzati hálózatokat védő számítógépes szakemberek néznek farkasszemet a „kiberkalifátus” katonáival.

Tömegsírokat találtak rengeteg nő maradványával a kurdok a nemrég felszabadított iraki Szindzsárban. A jezidi kisebbséghez tartozó nőkkel feltehetően azért végeztek az Iszlám Állam gyilkosai, mert nem voltak fiatalok, így nem voltak jók szexrabszolgának. Megrázó riport következik.

Tegnap kora délután a belga RTL Híradó stúdiójában járt Mohamed Abdeslam. Ő a bátyja annak a Salamnak, aki ellen ma is embervadászat folyik, illetve annak a Brahimnak, aki november 13-án egy kávézó előtt robbantotta fel magát Párizsban.

Tunéziai terrortámadás, a Sínai-félsziget felett lezuhant orosz gép felrobbantása, és a párizsi Bataclanban történt szörnyű mészárlás. Sajnos már megszámolni is nehéz, hány borzalmas pusztítás, mészárlás és rémtett köthető az Iszlám Állam terrorszervezet nevéhez. Mikor lesz mindennek vége?

Párizs után. Hogyan lehet védekezni? Elérkezett-e az idő az Iszlám Állam megsemmisítésére, van-e ehhez a bombázásokon túl nemzetközi akarat, katonai erő, logisztika és pénz? És: megmutatjuk Brüsszel Molenbeek negyedét, ahonnan jónéhány dzsihadista terrorista indult véres útjára.

Horrorisztikus dolgokról beszéltek azok a volt foglyok, akiket kurd és amerikai kommandósok szabadítottak ki az Iszlám Állam terrorszervezet egyik iraki börtönéből egy hete. Megtörten idézték fel az átélt kegyetlenkedéseket, egyikük zokogni is kezdett.

Egyre többen gyűlölik az idegeneket Magyarországon. És erős a félelem is. Mivel a menekültek óriási többsége muzulmán, ezek az érzések őket illetik. De valóban félni kell tőlük? Erőszakos vallás az iszlám?  Elnyomja a nőket? Integrálódás helyett a magyarokéval versenyző kultúrát alkotnának a muszlimok?

Drámai felvételt hoztak nyilvánosságra arról az iraki túszmentési akcióról, amelyben amerikai és kurd erők csütörtökön 70 embert szabadítottak ki az Iszlám Állam fogságából.

A szíriai polgárháború eddigi legvéresebb napja volt a csütörtöki. Míg a francia légierő az Iszlám Államot támadta, orosz gépek azokat a felkelőket bombázták, akiket Amerika támogat Aszad elnökkel szemben. Szinte már követhetetlen, hogy ki hol és kivel harcol. Szakértők szerint az ország darabokra hullhat.

Túlélőket mentenek a szíriai Idlib tartományban egy orosz légicsapás után. A francia légierő az Iszlám Államot támadta, orosz gépek azokat a felkelőket bombázták, akiket Amerika támogat Aszad elnökkel szemben.

Az amerikaiak vezette koalíció bombázásai mellett Oroszország is légicsapásokat fontolgat Szíriában. Erről az orosz elnök számolt be azután, hogy Barack Obamával négyszemközt tárgyalt. Az egykori hidegháborús nagyhatalmak között újra fagyos a viszony, és szinte csak abban értenek egyet, hogy össze kell fogni az Iszlám Állam ellen.

Brutális gyilkosságok, kínzás és erőszak – erről számoltak be nyugati újságíróknak azok a jazidi nők, akiknek sikerült kiszabadulniuk az Iszlám Állam fogságából. A kurd etnikumhoz tartozó kis népcsoport Irak északi részén folytat élethalálharcot a terrorszervezettel. Az iszlamisták eddig több ezer nőt rabolhattak el, akiket iraki városok piacain árulnak. Nem kímélik a terhes asszonyokat és a gyereklányokat sem.

Fegyveres őrök vigyáznak a szállodai vendégekre Tunéziában, ahol az elnök 30 napos rendkívüli állapotot vezetett be a szúszai merénylet miatt. A biztonsági intézkedések ellenére a legtöbb turista elpártolt az észak-afrikai országtól. A Fókusz Tunéziában tartózkodó riportere szerint a hotelek szinte üresek, és van olyan kereskedő, aki hat napja semmit sem tudott eladni.

Miért igen, miért nem? A kormányt támogató Fidesz nevében Kósa Lajos ügyvezető alelnök, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke és a javaslatot ellenző LMP nevében Schiffer András társelnök volt a vendégünk.

A kormány majdhogynem kész tényként kezeli, hogy az országgyűlés megszavazza majd, hogy vagy 100 magyar katona lásson el őrzési és védelmi feladatokat Észak-Irakban, ahol kurd harcosokat képez a NATO. Az ellenzéki pártok egy része még nem döntött, támogatja-e a tervet. Az LMP és a Jobbik bizonyosan nem. Kósa Lajos és Schiffer András vitája.

Fekete egyenruhás emberek géppisztollyal. Világsokkoló kivégzések. És a világ egyre több országából érkező utánpótlás. Mit kell tudni az Iszlám Államról, meddig tarthat a féktelen erőszak és támadás-sorozat?

Mit kezdjen a világ a szíriai zűrzavarból előkerült, európai fiatalokat is vonzó Iszlám Állammal, amelynek brutalitása rendre milliárdokat sokkol. Ki és mi van a feketeruhások mögött? Mi ez a szervezet és mit akar? Miből tartja fenn magát, mi köze az iszlámhoz, megsemmisíthető-e a levegőből vagy szárazföldi erőkre lesz szükség? Szakértőket kérdezünk!