A szakértő oldal azt jósolja, hogy rekordmagas lesz az idei részvétel.

Zoltán és Atis a farzsebükből kapták elő földrajz ismereteiket, ugyanis vaktérkép alapján kellett megmondaniuk, épp melyik főváros van megjelölve pirossal. A játékosok végig ide-oda adogatták a vezetést, végül azonban csak egy győzhetett… egyetlen elpasszolt válasz is végzetes lehetett.

István és Dzsudi földrajzból „vizsgáztak” a The Floor párbajukon, ugyanis az volt a feladatuk, hogy a pirossal megjelölt területekről megmondják, melyik ország. A szoros összecsapáson egyetlen hibát sem vétettek, mindent az idő döntött el: aki pár másodperccel is tovább gondolkodott, kiesett.

Orsinak és Petinek népszerű úticélokat kellett felismerniük, azonban voltak olyan fotók, amelyek alapján nem tudták egyértelműen a helyes megfejtést. Így történt, hogy a földrajz tanár Orsit teljesen félrevezették a Fővárosi Állat- és Növénykert kapujánál lévő elefántszobrok. Nem vette észre, hogy egy budapesti látványosságot vetítettek ki a képernyőre. 

A Mount Everest jó tipp, de nem az.

Az ember a szürke hétköznapokban ritkán találkozik vaktérképekkel vagy domborzati rajzokkal – ez most azon ritka napok egyike. Tíz kérdés, aminek megválaszolásához a középiskolai földrajztudást kell visszahozni a felszínre a memória legmélyéről. Hibátlan lesz?  

Gasztronómia, földrajz és zene. Az ugrás harmadik szintjén egymástól merőben távolálló állítások vártak a játékosra, aki nem igazán volt biztos a döntésében. Ennek ellenére nem sokáig merengett, miközben a hidat nézte, percek kérdése volt és dobbantott…

Markáns változásban van időjárásunk: elérte hazánkat az a mediterrán ciklon, amelyből ma sokfelé esett már most is az eső. Ennek a ciklonnak a hátoldalán hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztja el térségünket. Ez a hideg légtömeg közvetlenül a Kárpát-medencébe nem tud beáramlani a domborzati akadály miatt, amit Kárpátoknak hívnak. Viszont a „kiskaput” két irányból megtalálja ez a hideg légtömeg egy idő után. Az egyik ilyen „kiskapu” a Dévényi-kapu, amely tőlünk északnyugatra található, nem messze Pozsonytól; a másik pedig a Vereckei-hágó, amelyet a honfoglalás miatt sokan ismernek – de nemcsak a magyar történelem egyik legmeghatározóbb földrajzi helyszíne, hanem például a Kárpát-medence légkörében is gyakran van meghatározó szerepe.

A Kanapéhuszárok az egyik legjobb sorozatnak tartják A mi kis falunkat, ami szerintük tökéletesen állít görbe tükröt a magyar társadalom elé, és vicces köntösbe burkolva mutatja be a sztereotípiákat. „Ha meg akarnád ismerni Magyarországot, ez az a sorozat, amiből rájössz, hogy milyen” – mondták. Majd feltették maguknak a kérdést: vajon Pajkaszeg egy valódi magyar település, vagy csupán az írók fantáziája?

Mándli Péter hisz benne, hogy a tudás érték. Mindig arra törekedett, hogy kitaláljon valami újat, amit összeköthet az oktatással. A Cápákat is meglepte, amikor a földrajztanár konkrét példákkal kezdte illusztrálni elképzelését. 

Danics Dóra és partnere hamar elmerültek a földrajz és Magyarország térképének rejtelmeiben, azonban az énekesnőnek nem tetszett, hogy a srác nincs mindennel képben. Ezeket után feltett neki egy plusz kérdést, amivel eldöntötte, hogy van-e értelme még az ismerkedésüknek.

Korábban az Ukrajna elleni orosz agressziót bagatellizálták el. 

Tompítják az orosz agressziót.

Vajon mennyire ismerik a villalakók Európa fővárosait? Most ez is kiderült!

Elvégre nem egy hétköznapi feladat fejből megválaszolni, mindenféle segítség nélkül, hogy mi Ausztria, Spanyolország, vagy akár Horvátország fővárosa. Lássuk, a villalakók hogy boldogultak!

Szijjártó Péter szerint "minimális földrajzi tudással belátható, hogy a múlt pénteki napjához kellett a helikopteres segítség." A külgazdasági és külügyminiszter aznap legalább négy eseményen vett részt Magyarországon, amelyek közül néhányra a rendőrség helikopterével jutott el. Hadházy Ákos független képviselő azonban úgy látja, hogy az események közül több is megtartható lett volna Szijjártó Péter nélkül is, a részvétele pedig egyszerű kampányolás volt.

A Nemzetközi Földrajz Olimpiáról arannyal hazatérő Kaszap Kinga és Peller Mariann próbára tette Hajdú Péter, Szabó Győző és Papp Gergő föcitudását!

Egy 17 éves magyar lány történelmi győzelmet aratott Kanadában - 43 ország 163 versenyzője közül került a legjobbak közé, ő az első magyar, aki aranyérmet szerzett a Nemzetközi Földrajz Olimpián! Vendégünk Kaszap Kinga!

Már az ókori görögök felfedezték, hogy a Föld gömb alakú. Mégis vannak, akik ennek ellenére is kételkednek. Sőt, nő azoknak a száma, akik szerint a Föld nem gömbölyű, hanem lapos. A fizikusok és csillagászok szerint a lapos föld elmélete akkora képtelenség, hogy még vitázni sem hajlandók róla. Székely Sándor, a Magyar Lapos Föld Társaság vezetője és Kupi László geológus most azonban mégis összecsaptak!

Zsolti a  matek tételnél picit zavarba jött, Magyarország megyéinél viszont végleg elvesztette a fonalat. Vivinél az első, ami minden tanárnak szembetűnt: az nem a felkészültsége volt, hanem inkább a szoknyájának a hossza. A lány továbbra is kitart az elmélete mellett, hogy nem kell megtanulni fejben számolni, hiszen még a telefonon is van számológép. Ati saját bevallása szerint nagyon jól felelt a kérdésekre, a tanárok nem biztos, hogy ugyanígy látták.

Mici földrajzból jeleskedett, Somától pedig egyszerűen nem tudtak olyat kérdezni a tanárok, amivel megfoghatták volna. Dávid sem volt rest felkészülni, könnyen vette az akadályokat, nem úgy mint Gina, akinek az erkölcsi idealizmusba tört bele a bicskája, de az USA fővárosa se volt meg elsőre.

Földrajz órán a műemlékek kerültek a középpontba, ami a villalakóknak nem kis problémát okozott. Kisebb küzdelmek zajlottak a táblánál, amikor a tanárúr bekérdezett.

Felcseperedetek a kisbabák, és visszatértek szüleikhez az iskolából a Villába, hogy együtt tanuljanak anyuval és apuval. A hittan gyorsan átalakult az élet iskolájává, a matekozás befulladt az XY tengelynél, Közép-Amerika pedig eltűnt a vaktérképről - illetve meg se volt soha.

Olivér a Földet, a kontinenseket és az országokat szerette volna tanulmányozni szüleivel. Így sikerült...

Dina és Lóri már azzal megelégednének, ha kisfiuk hármast hozna haza földrajzból. Hogy miért ennyire pesszimisták? Mert ők sem sokat konyítanak a tantárgyhoz...

Kikerülhet a földrajzoktatás a szakközépiskolák többségéből - ettől tart a Magyar Földrajzi Társaság. Úgy tudják, jövő szeptembertől a szakközépiskolákból úgynevezett szakgimnáziumok lesznek, ahol a tervek szerint csak a szakmájukhoz kötődő természettudományi tantárgyat tanulnának a diákok.