Európa az fegyverkezés új korszakába lépett – legalábbis Ursula von der Leyen szerint. Az Európai Bizottság elnöke egy 800 milliárd eurós védelmi programot jelentett be, amely radikálisan átalakíthatja a kontinens biztonságpolitikáját. Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértővel arról beszélgetünk, hogy mit jelent ez Európának és Ukrajnának, milyen hatása lehet Trump döntéseinek,és vajon pótolhatják-e az európai országok az USA kieső támogatását.

A szakértők ugyanakkor megkérdőjelezik az új eszköz hatékonyságát.

A szombati rakétaindítás három nappal azután történt, hogy Észak-Korea két, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki a Japán-tengerbe.

Az elnök azt kérte, a laboratóriumok gyorsítsák fel a kutatási tevékenységüket a haditechnika területén, hogy az ország ne szoruljon rá az importra. A természeti kincsekből tartalékolni kezdenek.

A nukleáris fenyegetés nem vész el, csak átalakul.

Kína és Oroszország verseng egymással és Amerikával, sokfelé háborúk vannak és megjelent a globális terrorizmus és a szintén globális számítógépes – mondjuk így – kíberterrorizmus. Közben a katonai nagyhatalmak mindegyike új fegyverkezési programokba vágott, s nyomukban egyre nagyobb katonai erővel akarja növelni nemzetközi súlyát Törökország, Irán és Szaud-Arábia. Mi történik és ez mennyire veszélyes?