Bodnár Zsófi több mint két éve él Szöulban, a majd 10 milliós városban azonban még neki is könnyű eltévedni. De Zsófi vállalta az idegenvezető szerepét: miközben elmesélte, hogyan kötött ki épp Dél-Korea fővárosában, és mit is csinál ott pontosan, bebarangoltunk egy piacot, találkoztunk orosz barátnőjével, és egy gyönyörű, de kissé szokatlan sétálóutcát is megnéztünk.

Észak-Koreában, a világ legbrutálisabb diktatúrájában rengeteg elszakadt családtag él, köztük magyarok rokonai, akik valószínűleg már soha többé nem találkozhatnak egymással.

A Peace Train nevű béke fesztiválon egy pécsi együttes, a Mongooz and the Magnet is fellépett 4000 ember előtt. A fesztivál célja felhívni a figyelmet az észak-koreai elnyomó rezsimre, a béke eszméjének átadása zenén keresztül, és hogy a két ország közelebb kerüljön egymáshoz. Az együttes szerint a béke még messze van, de ők azt látták, hogy a dél-koreaiak tenni szeretnének az újraegyesülésért, és azokért a családokért, akik akár együtt is hallgathatták volna őket a koncerten, de az elszakadás miatt ez nem történhetett meg.

Hatvan év után találkozott az apjával az az észak-koreai menekült, akivel riporterünk forgatott. Interjút adott egy 27 éves fiatalember is, akinek anyjával együtt sikerült átszöknie a világ egyik legveszélyesebb határszakaszán. Dél-Koreában találkoztunk az utolsó generáció tagjaival, akiket elszakított a politika egymástól.

A világ legveszélyesebb határvidékén, az Észak- és Dél Koreát elválasztó szögesdrót mellett forgathattunk. Döbbenetes történetek nyomába eredtünk. A 250 km hosszú, 4 km széles demilitarizált övezetnél a déliek eddig négy titkos alagutat fedeztek fel, amiken keresztül az északiak támadni akartak… 

Sok szakértő és politikus szerint a tavalyi találkozón Kim Dzsongun részben átverte az amerikaiakat, ugyanis, bár az atomfegyverek fejlesztése leállt, leszerelni nem akarják őket. Van, aki úgy gondolja most is csak az időhúzás a cél, egymás körbeudvarlása és dicsérgetése. Mindkét vezető számára ez rendkívül előnyös politikai szempontból.

Clooney-né az ENSZ csütörtöki rendezvényén Magyarországot Észak-Koreához hasonlította, miközben Donald Trump politikáját bírálta. Emberi jogi ügyvédként szólalt fel a rendezvényen.

Először szólaltak meg televíziós interjúban Otto Warmbier szülei. Ő volt az az amerikai egyetemista, akit tizenhét hónapig tartottak fogva és kínoztak agyon Észak-Koreában. A közel egy évig kómában lévő fiút csupán néhány nappal halála előtt, idén júniusban repülővel szállították haza Amerikába. A teljes adást ITT nézheti meg!

Kim Pál 1989 óta él Magyarországon. Szülei Észak-Koreában születtek, és rögtön a szovjet megszállás után emigráltak Dél-Koreába. Az emigráció azzal járt, hogy Kim Pál a szülein kívül egyetlen rokonát sem ismerhette meg. Egyike annak a több millió koreianak, akiknek a családját kettészakította észak és dél szembenállása. A teljes adást ITT nézheti meg!  

Adott egy Magyarországnál harmadával nagyobb területű, 25 milliós ország, az egyik legszegényebb a világon, Észak-Korea, amely nukleáris fegyvereket fejlesztett ki és tesztel, ez lényeges, gyorsuló tempóban. Vasárnap Észak-Korea már valószínűleg hidrogénbombát robbantott és azóta újra Észak-Korea a világpolitika elsőszámú témája. De kevesen mondhatják, hogy legalább sejtik a diktatúra terveit. Mi legyen, mi lesz, mi lehet?

Agyhalott az az amerikai diák, akit a héten szállítottak haza az Egyesült Államokba Észak-Koreából. Az apja szerint a fiával brutálisan bánhattak fogva tartói, ám az orvosai szerint ennek nincs jele. Viszont nem hisznek az észak-koreaiak állításának sem, miszerint botulizmusban szenvedett, és egy altató beadása után esett kómába.

Féltestvérét is megölette Észak-Korea vezetője egy nappal azután, hogy újabb rakétakísérlettel tesztelte a térséget és az új amerikai elnököt. Az egyik legszegényebb és mégis legfélelmetesebb ország mögül lassan barátja, Kína is kihátrálóban. De mihez kezdjen a világ az egyik legkeményebb, atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkező diktatúrával, Észak-Koreával?

Féltestvérét is megölette Észak-Korea vezetője egy nappal azután, hogy újabb rakétakísérlettel tesztelte a térséget és az új amerikai elnököt. Az egyik legszegényebb és mégis legfélelmetesebb ország mögül lassan barátja, Kína is kihátrálóban. De mihez kezdjen a világ az egyik legkeményebb, atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkező diktatúrával, Észak-Koreával?

Féltestvérét is megölette Észak-Korea vezetője egy nappal azután, hogy újabb rakétakísérlettel tesztelte a térséget és az új amerikai elnököt. Az egyik legszegényebb és mégis legfélelmetesebb ország mögül lassan barátja, Kína is kihátrálóban. De mihez kezdjen a világ az egyik legkeményebb, atomfegyverrel és óriási hadsereggel rendelkező diktatúrával, Észak-Koreával?

Adott egy Magyarországnál területileg harmadával nagyobb, 25 milliós diktatúra, amely lakosságát éhezteti, de hosszabb ideje nukleáris támadással fenyegeti környezetét. Az ország Észak-Korea, a környezet Dél-Korea, Kína, Oroszország és Japán, mostanában amúgy is nem kevés feszültséggel. Észak-Korea a második világháború után le akarta rohanni Dél-Koreát, ebből nemzetközi konfliktus lett, beavatkozott az Egyesült Államok, a Szovjetúnió és Kína is – a végén a több ezer éves koreai kultúrából két Korea lett, kettőjük között máig nincs béke, csak fegyverszünet. Ami a világot aggasztja, hogy Észak-Korea a becslések szerint nemzeti össztermékének negyedét katonai célokra költi és atomfegyvere van. Hogy mennyire megalapozott ez az aggodalom kiderül.

A kommunista országban jövő szombattól 30 perccel visszatekerik a mutatókat. Augusztus 15-én ünnepli ugyanis Észak-Korea, hogy felszabadult a japán uralom alól, ezért időzítették ekkorra az átállást.

Szegénység, éhezés, folyamatos nyersanyaghiány. Az emberi jogok megtiprása, megfélemlítés, kényszermunkatáborok.  Észak- Koreában hetven éve a világ legkeményebb diktatúrája épült ki. Egy zárt ország, amiről alapvetően keveset tudnak az emberek. Megdöbbentő, gyakran szürreális felvételeket látunk arról, ami ott történik. Például 2011-ben Kim Dzsongil halálakor, úgy sírtak az emberek, ahogy nem sír senki. Temesvári Csilla riportja.

Szegénység, éhezés, folyamatos nyersanyaghiány. Az emberi jogok megtiprása, megfélemlítés, kényszermunkatáborok.  Észak- Koreában hetven éve a világ legkeményebb diktatúrája épült ki. Egy zárt ország, amiről alapvetően keveset tudnak az emberek. Megdöbbentő, gyakran szürreális felvételeket látunk arról, ami ott történik. Például 2011-ben Kim Dzsongil halálakor, úgy sírtak az emberek, ahogy nem sír senki. Temesvári Csilla riportja.

A világ legelzártabb országa, a hely, ahová évente csak néhány kivételezett ember kaphat belépést. Karafiáth Orsolya költő-énekesnő egyike azoknak, aki nem csak beutazhatott, de körül is nézhetett a 21. századi szemmel teljesen érthetetlen sztálini díszletek között.